21 - TÉTEL - Névadónk, Csapó Dániel (1778-1844) Az első magyar nemzetgazda, agrárpolitikus

          Győrben született 1778. március 21-én. A jómódú köznemesi család tehetséges gyermeke iskoláit részint Tolna megyében, részint Győrben végezte, ahol jogot is tanult. Iskolái elvégzése után, fiatalon bekapcsolódott Tolna megye közéletébe. Tisztként vett részt az 1809. évi utolsó nemesi felkelésben, amelyet Napóleon seregei ellen szólítottak fegyverbe. Megjárva a megyei közigazgatás alsóbb tisztségeit, életének derekán, 1827-ben Tolna megye első alispánjává választották. Családja és ő maga a tehetős tolnai köznemeseknek abba a csoportjába tartozott, amelyik a reformkor eszmei és gyakorlati előkészítésében, majd a reformmozgalom kibontakoztatásában mind a megyei, mind pedig az országos fórumokon jelentős érdemeket szerzett. Tolna megyében ebből a köznemesi csoportból is kiemelkedett a Csapó család, a Bezerédj, Perczel és a Madarász család.

Csapó Dániel a Sopron megyéből ide került Bezerédj Istvánnal már 1819-től szoros barátságban és eszmetartási szövetségben dolgozott. Együttműködésük egyik fő tere a liberális eszmék terjesztése volt. Csapó Dániel már az 1820-as évek elején felismerte a feudális viszonyok tarthatatlanságát, fokozatos megreformálásuknak szükségességét. Nézeteit egyre határozottabban hangoztatta a megyei közgyűléseken, s Bezerédj Istvánnal ennek jegyében próbálták a megyei közéletet javaslataikkal befolyásolni. Gazdaságának korszerűsítésében szerzett érdemei és a közéleti szereplés elismeréseként választották meg 1827-ben az első  alispáni posztra, s viselhette tisztségét 9 éven át. Ugyanannak köszönhette azt is, hogy az 1830. évi, majd az 1832-36. évi országgyűlésekre Bezerédj István mellett éppen őt választotta a megye másik követének. Mint Tolna megye követe, mindkét országgyűlésen a szabadelvű  eszméket hirdetők táborába tartozott. Követi működése főként a mezőgazdaság fejlesztését bénító kötöttségek fokozatos felszámolására, a növénytermesztés, ezen belül is az ipari növények termesztésének és a belterjes állattenyésztés fellendítésére. s mindezek szerves részeként a jobbágyság helyzetének megváltoztatására, végső fokon tehát a felszabadítására, az örökváltság elvének törvénybe iktatására irányult. Tevékeny részt vállalt mindabban, amik "különösen a földművelő nép állapotának javítására a törvényhozás útján, és kiválótag gróf Széchenyi István mozgatására, a társadalmi téren megindultak."

Legnagyobb sikereit azonban a mezőgazdaság korszerűsítése terén kifejtett tevékenységével érte el. Munkássága három nagyobb területre terjedt ki: saját gazdaságainak, és a megye mezőgazdaságának a fejlesztésére, illetve az Országos Magyar Gazdasági Egyesület létrehozására és tevékenységének kiszélesítésére. A megye egyik jómódú földesura-földbirtokosa lévén, saját gazdaságait, az általa elítélt feudális keretek közt ugyan, de a legkorszerűbben felszerelt termelő üzemekké fejlesztette. Tagosított majorságaiban korszerű gazdasági épületeket építtetett, bérmunkát és fejlettebb eszközöket alkalmazott, újfajta növényekkel és termelési eljárásokkal kísérletezett. Nagy gondot fordított az állatállomány felfrissítésére, a jobb fajták kitenyésztésére. a korszerűbb tartásmódra. Tengelicpusztai majorságát mindezek együttes alkalmazásában elért eredményei országosan híres gazdasággá tették. Különösen híressé vált juhászata, amelynek felfrissítése és átalakítása érdekében 200 aranyért vásárolt egy fiatal kost a híres tótmegyeri juhászatból. Birtokainak egy része a Duna-melléki futóhomokos zónába esett. Csapó Dániel nálunk az elsők között vállalkozott a futóhomok megkötésére, hasznosíthatóvá tételére. Homokkötés céljából birtokaira fenyveserdő-sávokat telepített. Kettős sikerrel: megfékezte a pusztító futóhomokot, egyúttal új erdei faféleségeket honosított meg azon a vidéken.

Az alispánsága alatt foganatosított intézkedéseinek nagyobb része is a mezei gazdálkodás fellendítését szolgálta, Széchenyi elgondolásait követve, a lótenyésztést ő  is a nemzetgazdaság egyik legfőbb ágazatának tekintette, ezért nagy gondot fordított a lótenyésztés előmozdítására. Tolna megyében sikerült elérnie, hogy a módosabb falvak tiszta vérű méneket vásároljanak a lóállomány feljavítása és egységesebbé  tétele érdekében. Serkenteni kívánta a lótenyésztést azzal is, hogy a szép és nemesvérű csikókat felnevelő gazdákat megjutalmaztatta. Akárcsak Széchenyi, megyéjében és birtokain messzemenően támogatta a selyemhernyó tenyésztést. Közvetve a hazai ipar fellendítését szolgálta a dohánytermesztés ügyében kifejtett tevékenysége is. Felismerve, hogy a Tolna megyei talaj- és éghajlat kiválóan alkalmas a dohánytermesztésre, a termelőnek pedig tekintélyes jövedelemtöbbletet tud biztosítani, ezért nemesebb és jobban termő dohánymagfajtákat hozatott Amerikából, honosított meg a megyében. Hasonló célokból karolta fel a kendertermesztés ügyét is. Az agrártermékek körének kiszélesítésén túlmenően nagy szerepet szánt volna a kendernek az agrárexportban is. Egyezően a dohánnyal, ugyancsak nemesebb magfajták beszerzésével és termelési kísérletek beindításával törekedett előmozdítani a korszerűbb kendertermesztés kiszélesítését. A kísérleteket más-más vidékeken és más-más talajokon végeztette. hogy a kender termesztése minél általánosabban elterjeszthető legyen.

Az agrártermelés fejlesztését célzó  tevékenységének fontos területe volt az Országos Magyar Gazdasági Egyesület keretei között végzett munka. A kezdeményező Széchenyihez csakhamar csatlakozva, részt vett az egyesület első szervezeteinek létrehozásában. Tagja lett az induló szervezet, az "Állattartó  Társaság"-nak. A belőle kifejlődött OMGE alapító tagjainak sorában éppúgy ott található, mint annak első választmányában és elnökségében. Az egyesületben kifejtett aktív és pártatlan közreműködését méltányolva 1839-ben annak alelnökévé választották. Tisztségét haláláig, 1844-ig viselte. Az alelnöki teendők ellátása mellett nagy ügybuzgalommal vett részt az egyesület különböző szakosztályainak létrehozásában és azok gyakorlati kérdéseket vitató tevékenységében. Egyik kidolgozója volt az OMGE által az országgyűléshez felterjesztett rétöntözési törvényjavaslatnak. Ugyancsak szorgalmazója és előterjesztője volt annak az emlékiratnak, amelyet az OMGE az egyesület részére létesítendő országos segély megalapítása és egy központi gazdasági tanintézet felállítása tárgyában készített az országgyűlésnek. A halál is a szóban forgó emlékirat ügyében kifejtett tevékenység közben érte Pesten, 1844. augusztus 5-én.
A közéleti, a szervező és gyakorló gazda jóval szerényebb szakírói tevékenysége is az OMGE keretei között kapott fórumot. A mezőgazdaság egyes részkérdéseiről  írt cikkei főként az OMGE lapjában, a "Magyar Gazdá"-ban, ezt megelőzően pedig a "Gazdasági Tudósítások"-ban (1839, 1842) jelentek meg. Hatásában azonban sokkal fontosabb volt az a népszerű ismeretterjesztő kiadvány, amelyik a halála előtti évben, 1843-ban látott napvilágot. Klauzál Imre kezdeményezésére az OMGE 1840. június 6-ai közgyűlésén pályázatot hirdetett népszerű, könnyen érthető gazdasági kézikönyv elkészítésére. A kézikönyvpályázatra 13 pályamunka érkezett, elbírálóik Csapó Dániel mellett Bezerédj István és Klauzál Imre voltak. A pályamunkák közül végül is hármat találtak díjazásra alkalmasnak a bírálók: Tahy Emánuel pusztamonostori jószágigazgató, Karika Pál nagykőrösi gazdasági tanár és Gáborjáni Szentmiklósy Sámuel újbarsi református segédlelkész műveit. Ebből a három pályamunkából válogatta össze, dolgozta fel Csapó Dániel annak a népszerű munkának az anyagát, amelyet az OMGE "Gazdasági kistükör" alatt jelentetett meg 1843-ban. A munka előbb a talajviszonyokkal és földműveléssel (talajművelés, növénytermesztés) kapcsolatos tudnivalókat foglalta össze kérdés-felelet formában, közérthető nyelven. Ezt követően az állattenyésztés, ezen belül is az egyes háziállatok tenyésztésével és tartásával, majd az egyes kertészeti növények termesztésével, végül a háztartással és a házi iparokkal kapcsolatos ismereteket dolgozta fel a mezőgazdasági szakismeretek korabeli szintjén. Ez a munka nem csupán ismeretterjesztő feladatokat volt hivatva ellátni, hanem egyúttal (elemi és földmíves) iskolai tankönyvnek is szánták. A naptáraknál tényegesen nívósabb kiadványt először 3000 példányban jelentették meg 1843 elején. A könyv kelendősége magát a kiadót is meglepte: 1846-ig hat újabb kiadást ért meg 3000-3000-es példányszámban. A munka további kiadását 1846-ban az OMGE közgyűlése a pályázati jutalmakra kifizetett 130 arany visszatérítése ellenében – átruházta a Helytartótanácsra.

Csapó Dániel a mezőgazdaság fejlesztésében és az ismeretek terjesztésében szerzett érdemei és korszerű nézetei alapján méltán foglal helyet a reformmozgalom, egy nagy nemzedék tagjai sorában.

- 20. TÉTEL - Magyarország részvétele a második világháborúban

       Teleki Pál kormánya, belesodródás a második világháborúba: Teleki kormány 1939. február - 1941. április 3-ig.
Van egy úgynevezett ország gyarapítás és revíziós külpolitika eredményei: 1939 márciusában bevonulás Kárpátaljára. Békés revíziós politika (Trianoni béke területei, rendelkezései) 1939 májusában csatlakozunk az Antikomintern Paktumhoz. Kirobban a háború, úgynevezett nem hadviselő fél és fegyveres semlegesség politikáját folytatjuk. Nem engedjük át a vasútvonalakat, felvonulási területeket a németeknek, sőt megnyitjuk a határokat a lengyelek előtt és segítjük a menekülésüket, 1940-ben továbbra is folytatjuk ezt a politikát. de a romániai olajmezők és gazdasági okok miatt átengedünk bizonyos számú német csapatokat 1940-ben úgynevezett második zsidótörvény, amely már faji alapon tesz megkülönböztetést, de nem üldözik a zsidókat, és nem kutatják fel. nem deportálják őket. 1940. augusztus 30-án: második bécsi döntés. Észak-Erdély a Székelyfölddel együtt visszakerül Magyarországhoz. 1940 decemberében kötünk Jugoszláviával egy ún. Örökbarátsági Szerződést. 1941. március 25-én Jugoszlávia is csatlakozik a Háromhatalmi egyezményhez. Ezt a kormányt két nap múlva megdöntik. Egy angolbarát kormány jön létre 27-én, és ők nem fogadják el a belépést, csatlakozást, ezért Hitler úgy dönt, hogy Jugoszláviát meg kell támadni. Segítséget kér Magyarországtól és cserébe Délvidéki területeket ígér. Április l-jén összeül a Honvédelmi Tanács, úgy döntenek, hogy feltételekkel részt veszünk a német hadműveletekben. Kisebb hadsereggel vennénk részt, csak a korábbi magyar területeket foglalnánk vissza, illetve gyakorolnánk megszállást, és nem szolgálnánk ki a német egységeket és utánpótlást nem biztosítunk. Április 2-án kap egy üzenetet Angliából Teleki, melyben az angol kormány megüzeni, ha csatlakozunk a Jugoszlávia elleni háborúhoz, akkor Anglia megszakítja a diplomáciai és később esetleg hadüzenet is lehetséges. Április 3-án Teleki Pál öngyilkos lesz. Belesodródunk a háborúba és 1941. Április 6-án a németek megtámadják Jugoszláviát, és április 11-én csatlakozunk. Bárdossy László kormánya 1941. április-1942 márciusáig. Magyarország részvétele a második világháborúban.
Bárdossy kormány: 1941. április – 1942 márciusáig. 1941. április 6-án a németek megtámadják Jugosz1áviát. 1941. április l0-én egy horvát kormány kerül hatalomra, amely fasisztabarát (usztasa). Velük már nem érvényes a szerződésünk. 1941. április 11-én csatlakozunk a Jugoszlávia elleni támadáshoz. Nem jelentős csapatokkal, ún. első magyar hadsereg egy része csatlakozik. Kezdetben 6, később 7, 8 hadosztály. A délvidéki területeket visszafoglaljuk: Muraköz, Bácska egy részét, a Bánság területén román és magyar megszállás lesz. Április 20. körül a németek befejezik Jugoszlávia elfoglalását, majd Görögországot támadják meg. Április 21. és 30. között elfoglalják Görögországot. Szovjetunió megtámadása: 1941. június 22-én Németország megtámadja a Szovjetuniót Június 23-án Románia, Bulgária, Finnország, Szlovákia csatlakozik a támadáshoz, majd a többi tengelyhatalmak is csatlakoznak. Június 26-án feltételezetten szovjet gépek bombázzák Kassát és lövik a vasútvonalakat Munkács környékén. Ez lesz az ürügy: Horthy Miklós kormányzó úgy fogadja el, hogy szovjet támadás történt, és kinyilvánítja a hadiállapotot Magyarország és a Szovjetunió között. Június 27-én Bárdossy László is bejelenti az országgyűlésen (éljenzéssel fogadják). Júliusban, augusztusban ún. gyorshadtest (Kárpát Csoport) megy ki (kb. 60-70 ezer fő). Kijev elfoglalásában vesznek részt, illetve megszállási feladatokat töltenek be. 1941 decemberében kezdődik a moszkvai csata és a németek vereséget szenvednek (első fordulat). Ezért 1942 januárjában németek követelik, hogy Magyarország nagyobb létszámú csapatokkal vegyen részt a háborúban. Úgy döntünk, hogy a második magyar hadsereget küldjük ki a frontra. Ez 9 hadosztály = 3 hadtest. 210 km-es szakaszt kell védenünk, Parancsnok: Vitéz Jány Gusztáv, utánpótlást, lőszert, teljes fegyverzetet megígérik a németek, hogy biztosítják. 1942 márciusában Bárdossy László lemond és Kállay Miklós lesz a miniszterelnök 1944 márciusáig. Hintapolitikát – kettős politikát folytat, teljesíti Németország felé szövetséges kötelességeit, és kiküldi a második magyar hadsereget a keleti frontra, de 1943 tavaszától titkos tárgyalásokat folytat Angliával, nyugati szövetségesekkel, antifasiszta koalíciókkal.1943 szeptemberében küldöttség megy Isztambulba (Szentgyörgyi Albert). 1942 júniusában kezdik a magyar seregeket kiszállítani a Don folyó térségébe. Augusztus elején részt vesznek a Don kanyarban a németek oldalán (Korotojak környékén) a harcokban. Itt kimerül a hadsereg nagy része és a német 9. lövészhadosztály váltja fel őket + német második hadsereg. Augusztus végétől, szeptembertől hadállást építenek ki (gyenge). Novemberben szovjet ellentámadás február 9-ig nem küldünk ki újabb hadosztályt, félve Románia támadásától.
Ha a titkos tárgyalások sikerrel járnak, és a Balkánon történne partraszállás, akkor részt tudunk venni a szövetségesek oldalán. Kállay Miklós kormánya: a második magyar hadsereg tragédiája, 1943. január 12-26 között éri őket a fő csapás és február 9-ig utóvéd harcok folynak, Két hídfőt kell védenünk: Uriv (január 12, Scsucsje Január 14.). nagyon nagyok a veszteségek, 90-110 ezer fő. A túlélők májusban érkeznek haza, innentől kezdve egyértelműen nyugati politikát folytatunk, tárgyalásokat kezdeményezünk. Titkos tárgyalások, Isztambulba küldöttség megy. Szeptemberben kötünk egy előzetes fegyverszüneti egyezményt és bízunk a partraszállásban. Teheráni - konferencia a fordulópont, mert kiderül, hogy nem lesz partraszállás a Balkánon. Kállay politika csődje, kudarca. Ennek hatására 1944. március 19. Magyarország német megszállása. Új kormány alakul március 22.- augusztus 29-ig Sztójai Döme vezetésével. Német helytartó: Veesenmayer - ő irányítja a német egységeket. Németek parancsnoka: Weichs vezérőrnagy. Német megszállás következményei: Horthy ún. kiugrási irodát szervez, vezetője a fia, ifjabb Horthy Miklós. Elkezdődik a gettók létrehozása és megkezdődnek a deportálások koncentrációs táborokba. Június végén sikerül megakadályozni 180-200 ezer zsidó kiszállítását. Nyilasok hatalomátvételre készülnek, nyilas mozgalom előtérbe kerül, Magyarországot 1944 májusától több alkalommal is bombázzák a szövetségesek, főleg Budapestet. Az első magyar hadsereg a keleti, a harmadik a déli határokat védi. A háborúellenes mozgalmak megerősödnek. Az országot gazdaságilag kirabolják, kulturális értékek elvitele.

- 19 TÉTEL - Az I. Világháború előzményei, főbb frontvonalak

          1. Kik voltak a szembenálló hatalmak?
Az első világháborút  úgy nevezik, hogy nagy háború 1914-1918-ig tartott. Szembenálló nagyhatalmak, szövetségi rendszerek háborúja volt. l 882-ben alakult ki a hármas szövetség, amelyet később központi hatalmaknak neveztek, amely az Osztrák-Magyar Monarchiából, Németországból és Olaszországból állt. A másik hatalom az Antant, amely az 1904-ben létre jött Angol és a Francia szövetségről kapta a nevét, amelyhez 1907-ben csatlakozott Oroszország.
2. Mely ellentétek miatt robbant ki a háború?  
Négy ellentét miatt robbant ki a háború. Az első Németország és Anglia, köztük a gyarmatokért folyt a harc. Németország lemaradt a világ területi felosztásában, kevés gyarmata van, Anglia pedig gyarmatbirodalommal rendelkezik. Németország gazdaságilag dinamikusabban fejlődik, mint Anglia, bár később kezdődött a fejlődése, ezt a folyamatot nevezzük egyenlőtlen fejlődésnek. 1910-re Németország vas és acél termelése eléri, sőt túlszárnyalja Anglia és Franciaország termelését Németország gazdaságilag így világhatalom lesz és politikailag is azzá akar válni, ezt nevezik német kérdésnek. 1910-ben a flotta építés tekintetében megközelíti az angol hadiflottát, de a tengeralattjárók száma a németeknél sokkal több.
A másik ellentét Németország  és Franciaország között volt, mert revans politikát folytat Franciaország, vagyis vissza akar vágni Németországnak úgy, hogy visszaszerzi a vezető hatalmi szerepét egész Európában. A vezető hatalmi szerepet Hegemóniának nevezzük. Ehhez vissza kell foglalnia Elszász-Lotharingiát. 1905-ben és 191l-ben voltak a Marokkói válsághelyzetek. Németország tehát háborús kockázatot vállal s megpróbálja szétbomlasztani viszonylag békés eszközökkel.
Ez nem jár sikerrel, sőt az lesz a probléma, hogy Olaszország titkos szövetséget köt Franciaországgal, mert Líbiát ígérik az olaszoknak. 
Az Osztrák-Magyar Monarchia és Oroszország között is lesz ellentét, ez a Balkán területén robban ki, Oroszország szövetségese lesz Szerbiának, s így mindkét Balkáni háborúból győztesként és megerősödve kerül ki. Az Osztrák-Magyar Monarchia szomszédja Szerbia volt, azok szövetségesei Oroszországnak, és  így területi ellentétek miatt lesz köztük ellentét.
Ehhez társul még a német és az orosz ellentét, amely a vasútvonalak kiépítésében, a török  érdekeltségekben és a közel-keleti problémákban mutatkozik meg.
3. Mi volt az ürügy a háború kitörésére?
Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét egy szerb diák meggyilkolja Szarajevóban, Bosznia Hercegovina fővárosában, 1914. június 28-án. Ez ürügy, mert Németország biztatja az Osztrák-Magyar Monarchiát, így ő hadat üzen Szerbiának. Mivel Szerbia szövetségbe van Oroszországgal, így a hadüzenetet Szerbia visszautasítja és kölcsönösen megkezdődnek a mozgósítások. Ennek következményeként kialakult a szerb és osztrák-magyar frontszakasz délen. 1914. augusztus elején a nagyhatalmak kölcsönös hadüzeneteire kerül sor, így kirobban az I. Világháború.
4. Főbb frontvonalak:
Szerb (déli) fronton, az Osztrák-Magyar csapatok harcolnak egymás ellen, nem jutnak eredményre, a frontszakasz megmerevedik, mindegyik fél arra törekszik, hogy fenntartsák a saját frontvonalait, vagyis állóháború alakult ki 1914. októberben, majd 1915 októberében Törökország, illetve Bulgária belép a központi hatalmak oldalán a háborúba és közösen legyőzik Szerbiát.
Volt még a nyugati front, itt Németország a semleges Belgiumon keresztül megtámadja Franciaországot. Németország gyors, hirtelen, rajtaütésszerű támadást, azaz villámháborút tervez. Nem jártak sikerrel, mert a francia és az angol csapatok a Marne-folyónál megállítják a támadást. Így ezen a frontszakaszon állóháború, vagyis lövészárok háború alakult ki. Csak 1916-ban történik itt változás, mert ekkor a Verduni csatában és a Somme folyónál győznek az Antant csapatai, de mind a két csatában rendkívül jelentős az emberveszteség. Más néven vérszivattyúnak nevezzük e csatákat, mert közel l. OOO. OOO volt a veszteség a Verduni csatában és közel fél millió volt a veszteség a Somme-folyónál.
A keleti fronton Galíciában Oroszország a tervezetnél előbb támad, így a németek kénytelenek lesznek átcsoportosítani és segíteni az Osztrák-Magyar szövetségesüknek. A németek jelentős győzelmeket aratnak 1914-ben és megállítják az oroszokat a Mazuri-tavaknál és a Tannenbergnél. Így az oroszok bekerítik az Osztrák-Magyar csapatokat,de l915 májusában a németek segítségével Gorlicénél áttörik a keleti frontszakaszt.1916 - 1917-ben míg az oroszok nagy támadásokat indítanak ezeken a frontszakaszon, de döntő vereséget szenvednek, így kimerülnek 1918 márciusában békét kötnek.
Az Olasz fronton 1915 májusában Olaszország  átáll az Antant oldalára. Doberdonál és az Isonzó-folyónál lesznek harcok 1916-ban, általában az Osztrák-Magyar csapatok győznek, de döntő áttörés nem történik. 1917 -1918-ban a Piave- folyónál lesznek harcok, itt az olaszok döntő győzelmeket aratnak és így letesszük a fegyvert. 1918. november 3-án megkötjük a fegyverszünetet Padovában.

5. Mi volt a fordulat a háború  menetében és hogyan ér véget a háború?

1917 áprilisában Amerika belép a háborúba, így az Antant oldalán, a nyugati fronton döntő  fordulat következik be, és fölénybe kerülnek az Antant csapatok. 1917 februárjában Oroszországban Szentpéterváron polgári demokratikus forradalom lesz, a cár uralmát megdöntik, márciusban a cár II. Miklós lemondott, és ideiglenes kormány vette át a hatalmat. A kormányon belül a szovjetek, vagyis a bolsevikok uralma érvényesült, és ők fokozatosan készültek a hatalom átvételére. 1917 áprilisában a bolsevik párt vezetője Lenin is hazatért, és kinyilvánította, hogy kettős forradalom zajlik le, melynek a végén a bolsevikok átveszik az irányítást. Az oroszok még 1917 nyarán utolsó nagy támadást indítottak a Keleti fronton, Gallíciában, de ez óriási vereséggel járt, így vissza kellett vonulniuk. 1917 októberében bolsevik hatalomátvételre (Puccs) került sor. Az oroszországi kongresszuson békét követelnek, és határozatot is hoznak erről, és 1918 márc. 3-án az oroszok és a németek külön békét kötnek, így Oroszország nem vesz részt a háborúban. 1918 őszén Bulgária és Törökország is kapitulált, Nov. 3-án az Osztrák-Magyar Mon. is fegyverszünetet kötött.
1918 nyarán Németország vereséget szenved a Marne-folyónál, visszavonul, és november 11-én kapitulál.
Az I. Világháború tehát a tömeghadseregek, az új haditechnika és a hadigazdálkodás háborúja volt.

- 18. TÉTEL - 1848-49-es szabadságharc

      Szakaszok, események: I. szakasz: (1848 márciusától 1848. szeptember végéig). 1848. március 3-án 1: ellenzéki párt Kossuth Lajos vezetésével és az ellenzéki nyilatkozat alapján összeállítja az un. felirati javaslatot. Ezt egy küldöttség viszi V. Ferdinánd király elé szentesíteni Bécsbe. Ez lapján az örökös tartományoknak is alkotmányt ígérnek így sikerül Bécs lakosságát is megnyerni a javaslat támogatására. 1848. március 13-án bécsi forradalom ennek hatására Pozsonyban az országgyűlés is elfogadja a javaslatokat és március 15-én Pesten lesz a forradalom. Március 17-én a király kinevezi Batthyány Lajost miniszterelnöknek a kinevezést István nádor is aláírja. Megkezdődik kormányátalakítás, április 11-én a király szentesíti a törvényeket A kormány megalakul április 8-án, hivatalosan 11-e után, ezután Pest-Budára költöznek. Július 5. az első népképviseleti országgyűlés összehívása (a Vigadó„Pedeout” dísztermében). Július 11-én Kossuth Lajos javaslatot terjeszt be és ennek nyomán megkezdődik a magyar honvédsereg és nemzetőrség felállítása. Szeptember 11-én (fordulat) Jellasics tábornok horvát bán vezetésével átlépik a Drávát és megkezdődik a bécsi udvar első támadása így a törvényes forradalom szakasza véget ér és megkezdődik a szabadságharc. Batthyány Lajos lemond, de István nádor nem fogadja el, ezért hivatalosan október 2-ig marad miniszterelnök. Szeptember 15-én Kossuth vezetésével megalakul egy Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB). Szeptember 29-én Pákozdnál lesz egy csata Móga János vezetésével.
A Batthyány kormány tagjai: Deák Ferenc igazságügyi miniszter, Szemere Bertalan belügyminiszter, Eötvös József vallás és oktatásügy, Klauzár Gábor földművelés és iparügy. Kossuth Lajos pénzügyminiszter, Széchenyi István közlekedés és közmunkaügy, Mészáros Lázár hadügyminiszter, Eszterházy Pál herceg külügyminiszter (király személye körüli miniszter).
2. szakasz: 1848 októberétől 1849 februárjáig. Jellasics elmenekül Bécs irányába, és október 6-án a Bécsiek értesülnek, hogy az osztrákok újabb csapatokat akarnak küldeni Magyarország ellen. Megakadályozzák a csapatok küldését (Latour hadügyminisztert felakasztják és kitör a második Bécsi forradalom október. 6-tól 30-ig) Október 7-én Ozoránál győztes csata lesz a magyarok Jellasics segédcsapatait legyőzik. Csapó Vilmos vezeti a népfelkelőket, Perczel Már a tábornok, Zrínyi szabad csapattal érkezik. Görgey Artúr tábornok délről csapattal érkezik 2-3 ezer fővel. Október közepe táján a magyar honvédsereg Bécs határában gyülekezik, vita alakul ki hogy átlépjék-e a határt, vagy ne. Kossuth Lajos is megérkezik a táborba, az ő javaslatára, átlépik a határt de csak kisebb egységekkel és többször is visszafordulunk, nem tudunk a bécsi néppel kapcsolatba lépni Közben Prágában a cseh felkelőket leverik, és Windisch Grätz tábornok jelentős sereget gyűjt össze Prága közelében és Bécs ellen vonul. Október 30-án még egyszer átlépik a határt és Schwechatnál döntő vereséget szenvedünk, így Bécsbe is leverik a forradalmat. Visszavonulunk, és át kell szerveznünk a hadsereget Görgey Artúr lesz az új hadtestparancsnok. Új hadsereget szervez, úgynevezett feldunai hadtest néven. Kossuth Lajos pedig új pénzt veret, és ekkoriban jelennek meg a százforintosok. Fegyvergyárakat létesítenek – ágyúöntés (Gábor Áron), Ganz Ábrahám fegyvergyárat létesít, Mechwart András a hengermalmok feltalálója, Belgiumból és Angliából kapunk fegyvereket. 1848. december 2-án
V. Ferdinándot lemondatják és Ferenc József lesz az uralkodó. Azért mondatják le, mert ő szentesítette áprilisban a törvényeket, vagyis a magyar alkotmányt és most pedig Magyarország ellen akarnak támadni (Ferenc József 1848-tól 67-ig osztrák császár, 1867-től 1916-ig magyar király is). 1848. december 30-án Rómát Perczel Mór feltartóztatja Windisch Grätz seregét, Görgey kitér a támadás elől, és északra vonul a seregével, félti az újonnan kiképzett hadseregét a túlerővel szemben, és északon biztosítani akarja a bányavárosokat és meg akarja akadályozni a két osztrák sereg egyesülését. A kormány az országgyűlés Debrecenbe költözik és 1849. január elején Windisch Grätz bevonul Budára. Batthyány Lajos megpróbál tárgyalni Windisch Grätzel, de letartóztatja és feltétel nélküli megadást, követel. 1849. február 5-én a Branyiszkói hágónál Görgey hadvezére Guyon Richárd áttöri az osztrák frontszakaszt, és így sikeresnek bizonyult az északi hadjárat. 1848 decemberében Kolozsvár környékén aratnak győzelmet és bevonulnak Kolozsvárra, a fegyvergyártás központja Nagyváradon lesz. 1849 januárjában egy súlyos csatavesztés lesz majd február 9-én döntő győzelem a Piski csatában lesz. („Erdély kapuja”), Majd egy hadicselt alkalmaz Bem, és március 11-én bevonulnak Nagyszebenbe - legfontosabb katonai központja a császári haderőnek. Március 20-21 között Brassónál és Feketehalomnál lesz győzelem és sikerül kiűzni a császári és orosz csapatokat Erdélyből.
3. szakasz: dicsőséges tavaszi hadjárat 1849 márciusától 1849. július elejéig. Közvetlen előzménye 1849. február. 26-27 Kápolnai csata. Windisch Grätz csatában győz és azt a jelentést küldi Ferenc Józsefnek, hogy a „lázadó csordákat szétvertem és nemsokára Debrecenbe is eljutok". Ennek hatására Ferenc József kiadja az Olmütz-i alkotmányt (március. 4.) és ebben Magyarországot örökös tartománynak tekinti. Tárgyalni tovább nem lehet katonai válasz a tavaszi hadjárat. A hadjárat haditervét Klapka György tábornok, Görgey és Damjanich készítik elő. Első támadás 1849. március 5 Szolnoknál győzelem, Damjanich győz a vörös sipkások élén. Ezután a sereg Buda irányába vonul. 1849. március 30-án Gyöngyösnél, ápr. 2-án Hatvannál, ápr. 4-én Tápióbicskénél, ápr. 6-án Isaszegnél döntő győzelmet aratnak, majd ápr. 7-én Gödöllőnél ismét győznek. Gödöllő után a sereg két részre válik, Egyik rész tovább üldözi a csapatokat Komárom irányába. Másik részük Pestet és Budát indul visszafoglalni. A Komárom felé menő csapat ápr. 10-én Vácnál, ápr. 9-én Nagysallónál, ápr. 22-26 között elfoglalják Komáromot (Klapka lesz a várkapitány, és okt. 2-ig kitartanak). Másik csapat Aulich Alajos vezetésével ápr. 22-24 között felszabadítja Pestet, majd erősítés érkezik és május elejétől május. 21-ig tart Buda ostroma. 1849 ápr. 14-én Debrecenben kiadják a függetlenségi nyilatkozatot. Megkezdődik a Habsburg-ház trónfosztása. Kossuth Lajos kormányzó lesz és Szemere Bertalan lesz a miniszterelnök, és május. 1-től alakít kormány.
4.Szakasz: (a szabadságharc leverése- 1849 júliusától augusztus 13-ig Világosi fegyverletétel, 1849. október 6. megtorlás). 1849. május 9-én II. Miklós orosz cár bejelenti, hogy a szent szövetségi alapelvek értelmében támogatja a Habsburgok támadását Magyarország ellen.

1. alapelv: statusquo - adott helyzet fenntartása. Az angolok is támogatják, ill. csendesen jóváhagyják a beavatkozást
2. legitimitás elve: a törvényes uralkodó hatalmát fenntartani is megvédeni.
3. intervenciós politika: fegyveres beavatkozás, konzervatív szolidaritás. Kb. 200 ezer fős sereg, avatkozik be. 1849 júniusában a bécsi udvar III. támadása. Vezetője Haynau, az osztrák haderő kb. 170 ezer fős plusz 200 ezer fős orosz haderő. Kb. 360-370 ezer fős sereg támad. Két haditervet készítenek. Az egyik terv Győr és Komárom térségében akarja megállítani az osztrák haderőt és ezt követően az oroszokat, sőt az oroszokkal szemben tárgyalásokat javasol Görgey. 2. terv: kiüríteni a fővárost és leköltözni Arad, Temesvár, Szeged térségébe, közben pedig Bem hadseregének kéne feltartóztatni az orosz hadsereget. Katonai vereségek vannak. 1849. június 30-án Győrnél vereséget szenvedünk, így az első haditerv meghiúsult, bár még Komáromnál július közepéig ellenállást tanúsítunk, majd az osztrákok kikerülik a várat és Buda irányába vonulnak. 2. haditerv értelmében leköltöznek Arad, Temesvár Szeged térségébe. Görgey hatalmas bravúrt hajt végre és egy másik útvonalon zavarva az orosz támadást, az Alföld északi részén szintén bevonul ebbe a térségbe. Júl. 31. Segesvári csatavesztés (Petőfi itt hal meg). Aug. 2-án döntő vereség. Aug. 10-én Kossuth Lajos átadja a hatalmat Görgeynek és elmenekül az országból. Görgey megígéri, ha Temesvárnál sikerül győzni, akkor nem teszi le a fegyvert, ha nem sikerül győzni leteszi a fegyvert az oroszok előtt. Aug. 9-én Temesvárnál csatát vesztünk, Görgey úgy dönt, hogy mégsem teszi le a fegyvert, de az oroszok megígérik, hogy közbenjárnak annak érdekében, hogy ne legyen megtorlás. De semmilyen kézzelfogható garanciát nem adnak. Aug. 13-án Világosnál letesszük a fegyvert. A szabadságharc leverésének okai, feltételei: 1. túlerő. 2. külpolitikai elszigeteltség, 3. katonai vezetési hibák.
4. katonai vereségek.
5. ún. békepárti tevékenység.
6. nemzetiségi mozgalmak, ellentétek (horvátoknak, szerbeknek, románoknak a bécsi udvar autonómiát ígért). A románokkal sikerül megegyezni, de már késő,
7. belső ellentétek.
8. Jelentős vereségeink voltak a tavaszi hadjárat során, kevés a lőszer, pénzügyi-gazdasági problémák lesznek, pestis, kolerajárvány. A parasztok egy része a nyári munkák miatt nem áll be katonának, ill. akadályozzák őket. Az oroszok előtt tettük le a fegyvert ezért az osztrákok még haragszanak és elindul a megtorlás. Csak Görgey és a komáromi vár védői kapnak amnesztiát.

- 17. TÉTEL - Az ország kettő, majd három részre szakadása

       Előzmények:

1,) Dózsa György vezette parasztháború

Trónviszályok: - Mátyás király halála után, a nemesség megerősödése a királyi hatalom rovására történt.
II. Ulászló uralkodása idején (1490-1516) rendi anarchia,(Lásd: 1505-ös rákosi országgyűlés, és 1515-ben kötött megegyezés!), és a királyi jövedelmek széthordása volt a jellemző.
Támadás jobbágy és polgár ellen
- Kilenced fizetésre kötelezték a mező-, és szabad királyi városok polgárait.
- Engedélyhez kötötték, korlátozták a jobbágyok költözési jogát, és a közös földek használatát (a jobbágyokat eltiltották a vadászattól és a madarászástól).
- A nemesek és az egyháziak vámmentességet kaptak.
- Differenciálódott paraszttársadalom vezető rétegeinek felemelkedési lehetőségei zárultak le, ezért élesen reagált a nemesi kísérletekre.
     X. Leó pápa 1513-ban keresztes hadjáratot hirdetett, és annak vezetésével Bakócz Tamást bíboros, esztergomi érseket és főkancellárt bízta meg, aki 1514-ben keresztülvitte a bulla kihirdetését.( a bulla bűnbocsánatot ígért)
A keresztesek száma kb. 40 ezer, vezérük Székely Dózsa György
Bakócz  levele: a toborzás, ill. a hadjárat betiltása után a keresztes hadjáratból parasztháború lett. A parasztháború főbb eseményei, útvonala: Cegléd, Apátfalva, Lippa, Nagylak, Temesvár, Lőrinc pap által vezetett hadak Erdélyben és a Tiszántúlon harcoltak.
Megtorlás: az urak bosszúja

Jelentősége és az 1514. évi törvények 
Dózsa útja a legfontosabb marhatenyésztő és kereskedői mezővárosokon (oppidumok) vezetett keresztül, a felkelés törzsterületének határvonalát pedig a bortermelés központjai mentén húzhatjuk meg.  A parasztság lefegyverzése, eltörölték a szabad költözési jogot, heti egy napi robotkötelezettség (mindegyiket csak az 1530-40-es évektől hajtják végre).

2.) A déli végvárrendszer széthullása 1521-25 között Nándorfehérvár, Zimony, Szabács, Orsova, várát a törökök elfoglalták.
II. Lajos késői próbálkozásai a pénzügyek rendezésére, és új telekkatonasági rendszer bevezetésére.
Külpolitikai elszigeteltség: nemzetközi helyzet – I. Ferenc a „legkeresztényebb” francia király, a szultánnal szövetkezett, a pápa Velence és Milánó létrehozta a Habsburg ellenes Cognaci (konyak) ligát, így a Jagellók nem számíthattak a Habsburgokra, Magyarország magára maradt.

A mohácsi csatavesztés (1526) 
A török túlerő – Szulejmán szultán hatalmas serege(80 ezer-20-25 ezer – háromszoros túlerő)
Tomori Pál kalocsai érsek érdemei
A csata lefolyása. A helytelen felállás, hadvezetési hibák. A túlerő kb. 3-szoros volt és Európa legfelszereltebb és legképzettebb hadseregével álltunk szemben. Külpolitikai elszigeteltség: - sehonnan sem kaptunk segítséget. 1524-berfa pápa küldött pénzt. Sem a Habsburgok sem a német fejedelmek nem segítettek. Mivel II. Lajos Jagelló származású uralkodó volt. Ők küldenek némi segítséget. A hadseregreformot sikerül elkezdeni 1523-tól, végül is nem sikerül befejezni.
1490-es években a fekete-sereg (30 000 fős) felbomlott, sőt fel is számolták, és ezt nem tudtuk pótolni. A belső ellentétek főnemesi és köznemesi csoportok között (anarchia) volt. A főnemesi csoportok nagyobbik része a Habsburgokkal köt szerződést kötött 1515-ben. Ez családi szerződésnek bizonyult, miszerint ha kihal a Jagelló uralkodóház, akkor a Habsburgokra száll át az ország koronája. 1505-ben a köznemesi csoportok kötik az ún. "Rákosi végzést", miszerint, ha fiú utód nélkül maradna az ország, ők mindenképpen magyar királyt választanak (Szapolyai Jánosról van szó), Nincs összefogás, és a király (II. Lajos), amikor szervezi a hadsereget belső ellentétek alakulnak ki. 1514-ben Dózsa György féle parasztháborút itt elég súlyos lesz a megtorlás, Temesvárnál csatát veszítenek a parasztok, lefegyverzik őket és megkezdődik a röghöz kötési folyamat (szabad költözködés i jog korlátozása), a mezővárosi fejlődés hanyatlik, gyengül a királyi hatalom.

Az időjárási viszonyok kedvezőtlenek (nagy meleg, zápor, zivatar). Tomori Pál és Szapolyai György a két hadvezér, teljesen más taktikát javasoltak. Szapolyai János kb.20 ezer fős hadsereggel várakozik a csata előtt 3 héttel megkezdte a felvonulást Erdélyben, de határozott parancsot nem kapott az elindulásra, ill. túl későn jött a parancs. II. Lajos halála

A mohácsi csatavesztés hatása, következményei, az ország 3 részre szakadása:
Kettős királyválasztás: Szapolyai János (1526-40) és Habsburg Ferdinánd (1526-64). 1538-ban békekötés Váradon: Szapolyai halála után az egész ország Ferdinánd jogara alatt egyesül.
1540-ben megszületett Szapolyai János fia, János Zsigmond, így a békekötést tulajdonképpen érvénytelenné vált.
1541-ben: A törökök elfoglalták Budát, így az ország véglegesen 3 részre szakadt: Királyi Magyarország, Erdélyi Fejedelemség (ez kezdetben un. Keleti országrész), a Török hódoltság. 

A három országrész bemutatása:  
- Az erdélyi fejedelemség születése:
- Fráter György szerepe: ő volt János Zsigmond nevelője, és döntő szerepe volt Erdély létrehozásában. 1551-ben meggyilkoltatták, mert a két hatalom között taktikázott, és ezt félreértették a Habsburgok.
- Külpolitikailag Erdély nem volt független: hűbérura a szultán, akinek adót fizetett, ő erősítette meg az egyes fejedelmeket is. A belpolitikába azonban a Porta nem szólt bele. 1556-ban visszahelyezték János Zsigmondot és anyját, Izabella királynét az országrész élére emelték, 1556-tóI erdélyi fejedelem János Zsigmond (16 éves korától) 1570-ig uralkodik.
Központok: Várad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Gyulafehérvár.
Külön van Erdélyi országgyűlés, az erdélyi tartományok, és hivatalok is önállóak, 3 nemzet alkotja: magyar nemesek, szász polgárok, székelyek (kollektív nemesség).

A Királyi Magyarország területén a Habsburgok hivatalrendszere van a központban. Legfontosabb a titkos udvari haditanács, meghatározó kormányszerv. Ritkán hívnak össze rendi országgyűlést, de a rendek azért megőrizték a befolyásukat a kormányzásban. A nádort 1526-tól nem válasszák meg, de azért a magyar főrendek pl.: Nádasdiak, Forgáchok, Esterházyak megőrzik a befolyásukat, később közülük kerülnek ki a nádorok.

Török hódoltság: Az ország középső törökök által megszáll területét hódoltságnak nevezzük. E területeken a törökök saját törvényeiket és közigazgatásukat terjesztették ki, de nem üldözték a vallást, és a magyar nyelvet, és nem kötelezték a lakosságot a török nyelv ill. az Iszlám vallás felvételére. A hódoltság élén a budai vilajet (tartomány, megye) vezetője a budai basa állt. A hódoltságot a török végvári vonal mintegy 30-40 000 katonája védte. A mezővárosi fejlődés az Alföldön rendkívül jelentős volt, mert önálló tőkés jellegű gazdálkodásnak tekinthető.
Központjai: Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd, Debrecen, Szeged, Szolnok voltak. Ezek a gazdag mezővárosok a szultáni birtok tulajdonában álltak. Ezen a területen kettős adózás volt jellemző, ugyanis a parasztok még a magyar nagybirtokosokhoz is fizettek adót, ezeket a végvári vitézek hajtották be. A régi történelmi borvidékeken a szőlőtermesztés szintén tőkés jellegű volt, ezért ebben a török szintén nem tudott beavatkozni, az iszlám vallás tiltotta az alkohol fogyasztását, ennek ellenére a török vezetők ezt volt amikor titokban megszegték. Az7 épületek és különösen a templomok nagy részét átfestették, mert a vallásuk tiltotta az emberábrázolást, de sok épületet ott hagytak a pusztulásnak, és bár a lakossággal szemben egy idő után elég türelmesek voltak, de sok mindent pusztulni hagytak. A magyar reformáció elterjedése döntő szerepet játszott ezeken a területeken, de a Királyi Magyarország területén is a magyarság és a magyar azonosság tudat és a magyar nyelv megtartásában, megőrzésében. Főleg a Kálvini reformáció hívei körében rendkívül erőteljes volt a rendi és a polgári gondolkodás meggyökeresedése.

Várháborúk: 1543-45 között a törökök elfoglalják a Duna folyó mentén a fontosabb várakat, ezzel Budát és környékét akarják katonai- védelmi szempontból biztosítani. Visegrád, Fehérvár, Pécs, Kaposvár, Veszprém, Siklós. Pécsig jutnak el. 1552-ben indul újabb hadjárat 2 irányból: 1. Temesvár felől: Losonczy István a várkapitány, a másik sereg Drégely várát foglalja el: Szondi György a várkapitány. Szolnoknál egyesítik a sereget, és Eger ellen vonulnak: Dobó István várkapitány. Nem sikerül elfoglalni, ezért visszavonulnak. 1566-ban támadnak újra a törökök Szigetvárnál. Zrínyi Miklós a várkapitány, törökök győznek, Szulejmán szultán is meghal, 1568-ban kötnek békét a törökök és a Habsburgok, nagyjából 25 évre kötik Drinápolyi béke. Kialakulnak a határok: Szigetvár-Eger a határszakasz, Erdély Debrecentől-Temesvárig a határvonal. (végvári vitézek életéről Balassi Bálint költészetében, és Tinódi Lantos Sebestyén, és Ilosvay Selymes Péter dal éneklésében tudhatunk részleteket, erre irodalmi példákat lehet hozni!)
1591-tól 1606-ig lesz a 15 éves háború: ekkor a törökök megpróbálják megbontani ezt a határrendszert, és részben sikerrel járnak, mert 1600-ban elfoglalták Kanizsát és 1596-ban, pedig Eger várát. Zsitvatoroki békével zárul a 15 éves háború, 1606-ban kötik a törökök és Habsburgok. A törökök és Habsburgok között erőegyensúly jön létre és a törökök csak 60 év múlva indítanak nagyobb hadjáratot.

- 16 TÉTEL - A hidegháború fogalmának és korszakának jellemzői

   

         Az 1947-ben kezdődött hidegháború nem igazán béke, de nem is „forró”, fegyveresen vívott háború volt. Alapvető tartalmát az Egyesült Államok és a Szovjetunió vezetése alatt kialakult szövetségi rendszerek között minden területen megnyilvánuló ellenséges viszony képezte. Ebből következik, hogy a hidegháború:
- bipoláris (kétközpontú) volt, a két nagyhatalom testesítette meg a szövetségi rendszereket.
- globális jelleggel kiterjedt az egész földkerekségre
- minden helyi konfliktust végső soron a szovjet-amerikai szembenállás határozott meg.
- fegyverkezési verseny folyt, elsősorban a két nagyhatalom között
- párbeszéd híján a két szövetség tagjainak érintkezése a legszűkebb diplomáciai ügyintézésre szorítkozott
- erőteljes propaganda kampány zajlott a világosság-sötétség szemlélet igazolására, a felek egyoldalú, torzított információkat terjesztettek egymásról
- sorompókat, szögesdrótokat emeltek bármilyen érintkezés útjába
- üldözték, hátrányos helyzetbe jutatták, aki nem értett egyet a „másik fél”-ről terjesztett hivatalos véleménnyel.
A hidegháború lélektani alapja a kölcsönös félelem és bizalmatlanság volt. Egy találó hasonlat szerint „két vak dinoszaurusz viaskodott egy szűk gödörben”. 

1945 után világossá vált, hogy két nagyhatalom (Szovjetunió – USA) ereje messze meghaladj a többiét. A háborút követő csaknem fél évszázadban két szuperhatalom és az általuk vezetett szövetségi rendszerek viszonya határozta meg a nemzetközi politikát. Ezt a helyzetet nevezik kétpólusú (bipoláris) világnak. A háborút követő években mind az USA, mind a Szovjetunió kialakította a maga érdekszféráját, melyek szemben állnak egymással.  A két tömb képviselői szerint két életforma állt egymással szemben, amelyek közül az egyiknek el kell tűnnie. A két szuperhatalom több évtizedes, szembenállása azonban nem vezetett közvetlen katonai összecsapáshoz. Ezt az állapotot nevezik hidegháborúnak, 1949 augusztusában Németország nyugati megszállási övezetében megalakult a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK), válaszképpen a szovjet zóna területén létrejött a Német Demokratikus Köztársaság (NDK), közepén a nyugati megszállás alatt álló Nyugat-Berlint körülvevő, 120 km-es fallal. A berlini fal (1961-62) az európai megosztottság szimbólumává vált. USA, Kanada és az európai államok egy r észe biztonságuk megerősítése érdekében, 1949. április 4-én létrehozták az észak- Atlanti szerződés szervezetét, a NATO-t.
1955 májusában az NSZK is a NATO tagjává vált.  Így Moszkva is létrehozta saját Katonai Szövetségi Rendszerét, a Varsói szerződést. 1949-ben, a Kínában hatalomra jutott kommunista Mao Ce-tung szövetséget kötött Szovjetunióval, a hidegháború Ázsiára is kiterjedt. A hidegháború időszakában a két szuperhatalom között fegyverkezési verseny folyt, amely az erőviszonyok kiegyenlítődését eredményezte:
- azonos összeget költöttek fegyverre, - Szovjetunió is előállította nukleáris fegyverét,
- a világon először Szovjetunió lőtt fel műholdat (Szputnyik, 1957)
- Szovjet ember feljut az űrbe (Jurij Gagarin, 1961),
- nukleáris fegyverek (1953)
Mindkét hatalom kezében több ezer nukleáris fegyver volt, így atomháború is kitörhetett volna. A kölcsönös elrettentés stratégiája: azért tartottak nukleáris atomfegyvereket, hogy elrettentség a többieket. 1963-ban aláírták a légköri kísérleti robbantásokat betiltó, un. atomcsend szerződést, 1968-ban pedig az atomsorompó szerződést. Nem adnak át atomfegyvereket más országoknak. 1953-ban Nasszer egyiptomi elnök, szovjetbarát politikát hirdetett meg. (Az 1948-ban megalakult Izrael elleni arab koalíció egyik legfontosabb irányítójának is számított.) Mikor Nasszer államosította a Szuezi-csatornát, ellenfelei összefogtak ellene. 1956, október 29-én brit, francia, és izraeli csapatok támadták meg Egyiptomot, így kialakult a Szuezi válság. A két válsághelyzet, vagyis a Magyar forradalmi válság és a Szuezi válság összefonódott, ezért kettős válságról, vagyis ikerválságról beszélünk. 1956. Nov. 4-én a Szovjet csapatok általános támadást indítottak a Magyar szabadságharc leverésére, és kiderült, hogy sem a Szovjetek, de főleg az Amerikaiak sem akarnak megkockáztatni egy nukleáris háborút. A brit, francia, és izraeli támadók elérték a Szuezi-csatornát, a katonai sikert azonban nem tudták politikailag is kiaknázni: Szovjet, ill. amerikai követelésre vissza kellett vonulniuk. A válsághelyzetek úgy oldódtak meg, hogy a Magyar szabadságharcot a szovjetek leverték, és Kádár János vezetésével ellenforradalmi kormány került hatalomra. A Nyugat-Európai és Izraeli csapatok visszavonultak. Nasszer ezt követően a szovjetek egyik legfontosabb szövetségesévé vált, USA pedig szoros szövetséget alakított ki Izraellel.
A két nagyhatalom 1962-ben un. karibi válság idején került a legközelebb az atomháborúhoz. Kubában szovjet rakétákat telepítettek – ellensúlyozandó, a Törökországba telepített Amerikai rakétákat. Az oroszok a támadó rakétarendszert telepítettek Kubába, több mint 40 közép hatótávolságú rakétát, amely közvetlenül fenyegette USA területét, ill. a nagyobb városokat. A rakéták telepítéséről légi felvételek készültek, és követelték a szovjetektől, hogy vonják ki a támadó jellegű rakétákat Kuba terültéről. Ekkor a szovjetek nem ismerték el, hogy ők telepítettek rakétákat, ekkor az amerikaiak Kennedy elnök parancsára Kuba köré 500km-es haditengerészeti blokádot vontak. Kennedy TV beszédében is hangsúlyozta, hogy ha nem vonják vissza az oroszok a rakétarendszert, és nem szerelik le a rakétákat, akkor Kubát atomcsapással fenyegeti meg, ill. Törökországból rakétákat indít a Szovjet területek felé. A feszültség végül enyhült, amikor mindkét fél ígéretet tett a rakéták visszavonására. Valójában a Szovjetek engedtek, (Hruscsov a szovjet elnök) és mindkét fél tisztába volt azzal, hogy közel van a III. világháború kirobbanása. 1962-ben a hidegháború legsúlyosabb időszaka lezárult.
A hidegháborús időszak háborúira az volt a jellemző, hogy mögöttük mindig a két nagyhatalom állt. A legjelentősebb ilyen konfliktusnak a Koreai – Vietnámi háború bizonyult. 1950-ben Kim ir Szen, a Kommunista Észak-Korea diktátora megtámadta Dél-Koreát. USA csapatokat küldött Dél-Korea segítésére. Északnak pedig Kína segített. A két Korea hivatalosan még az ezredfordulón sem kötött békét. Vietnámban felszabadító háború kezdődött, a francia gyarmatosítók ellen a kommunizmus vezetésével, amely Dien Bien Phunál döntő győzelemmel végződött: Vietnámot kettéosztották: Északon kommunista, délen az Amerika barát Vietnámi köztársaság jött létre.1960-ban Dél-Vietnámban partizánháború kezdődött. Az amerikaiak katonákat küldtek, s bombázták Észak-Vietnámot: győztes kommunisták egyesítették a két országrészt (1975 létrejött Vietnám, de Kambodzsa külön állam lett).
A hidegháború elkövetkezendő idejébe együttműködés látszott (enyhülés).  Sztálin halála után (1953) következett be. Az 50-es évek végén a kommunista tömb egysége megszakadt: Kína eltávolodott Szovjetuniótól. Mao és a republikánus Amerikai elnök, Richard Nixon 1972-ben tárgyalásokat kezdtek, egy szoros kapcsolat épül ki a két ország között. Az enyhülést jelezte a Nyugatnémetek un. keleti politikája is. Ez elsősorban Willy Brandt nevéhez fűződött. Brandt alatt az NSZK diplomáciai kapcsolatokat létesített a szocialista országokkal. A két német állam 1972-ben kölcsönösen elismerte egymást.
1972: SALT-1 szerződés: nukleáris fegyverek csökkentését és részleges leszerelését irányozta elő,és az Amerikaiak és a Szovjetek is törvénybe iktatták 1978-ban, majd 1979-től a SALT-2 tárgyalások is elkezdődtek, de ezek nem jártak sikerrel.
1975-ben: 33 európai ország, USA és Kanada is aláírta a Helsinki záróokmányt: az államok egyenjogúságának elvéről egyeztek meg, valamint kinyilvánították a biztonsági és együttműködési egyezmények megkötését.
1989: a hidegháború vége. Szovjetunió megdőlt, mert Amerika erős gazdasági rendszert épített ki. Az Amerikaiak 1982-től Reagen elnök idején új rakétaelhárító rendszer kiépítését határozták el, amely a világűrbe telepített eszközök fölhasználásával védelmet jelentett volna a Szovjet Interkontinentális rakéták ellen. Az óriási költséget igénylő „csillagháborús” terv azzal fenyegette a Szovjetuniót, hogy a két tömb közötti katonai egyensúly felbomlik. Így a Szovjetek fegyverkezésben sem pénzügyileg, sem technikailag nem tudtak lépést tartani az Amerikaiakkal.

Kiegészítések

Hidegháború: a 2. világháború után a szocialista és tőkés kapitalista országok között kialakult feszült politikai rendszer, amelynek alapja, a megszerzett pozíciók megtartása, illetve növelése a másik fél rovására. A szemben álló felek a nukleáris háború fenyegetésében, de közvetlen katonai konfliktusok nélkül küzdenek egymással. Általános jellemzői: bipoláris rendszer: 2 központú: USA és Szovjetunió globális kiterjedésű, az egész földre kiterjed, minden helyi konfliktus ennek köszönhető, fegyverkezési verseny jellemző, a két tábor közötti párbeszéd hiánya, erőteljes propaganda a másik fél ellen, általános bizalmatlanság és félelem a másik féllel szemben. Előzményei és kialakulása: 1947-62 klasszikus hidegháború. -1941-ben még szövetségesek USA+Szovjetunió a közös veszély miatt. 1945-ig jól működik, mert vannak megállapodások, pl.: Teherán és Jalta. .A közös veszély megszűntével a két rendszer közötti problémák egyre nagyobb súllyal kerülnek előtérbe. A Potsdami találkozón látszik, hogy a szövetség fel fog bomlani. Truman azt az elvet vallja, hogy csak az erő pozíciójából lehet tárgyalni, és meg kell akadályozni, hogy jelentős területeket nyeljen.
Sztálin célja: létre kell hozni a biztonsági övezeteket. 1945-47 a hidegháború ideiglenes kialakulásának szakasza. Ekkor az USA és Szovjetunió nem szövetséges, de még nem ellenségek, de ekkor történnek olyan események, amitől nő a félelem, ezért 47-ben kezdődik a hidegháború. Jellemzők: Szovjetunió: "sokat vesztő és sokat nyerő" győztes, nagyok a gazdasági és népességi veszteségek, befolyása és hatalma megnő Kelet-Európában. USA: sokat nyerő, győztes, új ipari és pénzügyi központja a világnak, óriási katonai erővel rendelkezik (atommonopólium): a világháború után biztos hátországot tudott kiépíteni. 1945-47 között olyan események történnek, melyek tényleges szakításhoz vezetnek.
Németország miatti ellentétek: az oroszok ki akarják fosztani a Német területeket, a nyugatiak rendbe akarják tenni a pénzügyi rendszert, ezért 47. január 1-én létrehozták az un. Bizóniát: Anglia + USA megszállási területeinek egyesítése (közös gazdasági irányítás), 48-ban létrejön Trizónia, a franciák csatlakoznak Bizóniához. Görögországi problémák: Polgárháború van, (görög kommunisták- Emigráns kormány között van ellentét) a görög kommunistákat az oroszok támogatják, míg az emigráns kormányt az angolok pénzelik. Törökországi problémák: az oroszok követelik a tengeri szorosok átadását, Irán problémája: Iránt az oroszok és az angolok közösen szállták meg, de az oroszok nem akartak kivonulni. Japán + olasz probléma: Szovjetunió nem szólhatott bele a Japán és Olasz rendelkezésekbe, Kelet- Közép Európa: a nyugatiaknak nem tetszenek a Szovjetek Kelet – Európai intézkedései. Fegyverkezési verseny: atomkutatások. Ezek a konkrét események élezik a két ország közötti viszonyt, ennek hatására politikai lépések történtek. 1946. március 5-én FULTONl (missouri államban) beszéd, Churchill: Szovjetunió világuralomra tör, mint a nácik, ezt a világuralmi törekvést a szabad világnak minden eszközzel meg kell akadályozni, csak erőpolitikával valósítható meg, "vasfüggöny" ereszkedik Kelet- Európára, ez a beszéd nem titkos, ezért Sztálin megtudja és kimondja a fellépést a Nyugati országok ellen, ha kell. 1947.március 12: Truman beszéde a kongresszusban: 400 millió dollárt kér a megvalósításhoz, alapja: Anglia kivonulása Görögországból a rossz gazdasági helyzet miatt és a helyét átadja az USA-nak, dominó elv: ha egy térség valamely országában kommunista hatalomátvétel történik, akkor rövid időn belül az összes többiben ez fog történni, Truman doktrína: feltartóztatási elv: minden eszközzel + fegyverrel is meg kell akadályozni a kommunista hatalomra jutást, Válasz szovjet részről: 1947-ben Zsdanov- doktrína: a világ országait 2 csoportra lehet osztani: Béke csoport: Szovjetunió, Imperialisták USA: agresszorok. 1947 szeptemberében megszervezik a kominformot tájékoztatási iroda: kommunista pártok tevékenységének összefogása, irányítás: Moszkvából. 1947-62: a klasszikus hidegháború időszaka: 1947.június 5.: A Marshall terv meghirdetése: Európai újjáépítési program, minden ország részt vehet benne, meghatározott összeggel, a feltételek miatt Szovjetunió nem kér a segélyből és a szövetségesei sem fogadhatják el. Erre a keleti blokk válasza: 1949: KGST: Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanács létrehozása. Első berlini válság: 1948-49. 1948. július 20: Trizóniában valutareform végrehajtása: új márka bevezetése. 1948. július 23.: ők is kibocsátanak egy új márkát, és a régit felülbélyegzik: oroszok blokád alá vonják Berlint, vasút felrobbantása nem engedik be az árut Nyugatról, Nyugat válasza; „ Légi híd”: repülőn viszik a dolgokat 11 hónapon keresztül. 1949-ben a 4 hatalmi egyezmény révén megszüntetik a blokádot, kialakul a két különálló Németország. 1949. szeptember: Az NSZK kikiáltása. A két katonai szövetség kialakulása: NATO: Nyugat-Európa fél a szovjetterjeszkedéstől, az országok katonai szövetsége 1948. március Brüsszeli szerződés (GB, Franciaország, BENELUX államok), kötnek: gazdasági, Szociális, Katonai szerződést, ezt nevezik 1949 áprilisától NATO-nak, vagyis Észak Atlanti Szerződés szervezetének.

- 15 TÉTEL - Az 50-es évek jellemzői Magyarországon

   

     1950-re, az első  5 éves terv indulásárnak idejére az ország  újjáépítése jórészt befejeződött. Budapesten ugyan még lehetett találni romkárokat, de a vasút, a bányászat, az ipar, a mezőgazdaság termelése elérte, sőt némely területen meghaladta a háború előtti szintet. A feszített iparosítási program és az egyoldalú nehézipari fejlesztés- központúság miatt azonban elhanyagolták a mezőgazdaság , de még a könnyűipari ágazatok fejlesztését is. 1949-től rendszeressé váltak a „békekölcsön” jegyzések, amelyek során a dolgozók fizetésüknek általában 10%-t önkéntesen „kölcsönadták” az államnak, amely azt 20 év alatt fizette vissza. A termelés és a kereskedelem helyére lépő elosztást kötelező tervszámokra épülő utasítások szabályozták. Az állami tulajdon mindent elsöprő túlsúlyát mutatja, hogy a kisiparosok száma az 1949-es 360 ezerről 1953-ra 50 ezerre, a kiskereskedőké 100 ezerről 3 ezerre csökkent. Ez a tény mélypontra csökkentette a szolgáltatások színvonalát, lesüllyesztette a kereskedelmet, és a fogyasztót az állami szektor kiszolgáltatottjává tette.
Az országban továbbra is szovjet katonai megszállás volt jellemző, a nemzetközi „hidegháborús” légkör és helyzet sem enyhült, sőt a koreai háború miatt egyre feszültebbé vált a viszony a két szuperhatalom a Szovjetunió és USA között.
Az ötvenes évek nagy vesztese a parasztság volt. Mivel a parasztok nem hajlottak arra, hogy önszántukból belépjenek a termelő szövetkezetbe, velük szemben elsősorban a gazdasági kényszer eszközét alkalmazták. Bevezették a kötelező beszolgáltatás rendszerét. Ha a (parasztság) parasztember a beadási kötelezettséget nem teljesítette végrehajtók jelentek meg nála, akik elvittek mindent, amit a házban találtak. (ebből az időből származik a „lesöpört padlás” kifejezés, ami arra utal: a végrehajtók még a padláson szétszórt búzaszemeket is elvitték).
Azokat a személyeket, akik a TSZ-be vagy az Állami gazdaságokba nem léptek be, vagy ellenezték a Rákosi rendszer intézkedéseit, „kuláklistára” vették, és elítélték őket, majd ezt követően internálták, vagyis munkatáborokba vitték őket, pl. híresebb munkatáborok: Recsk, Hortobágy, Oroszlány.
1949-től politikai „ koncepciós perek” zajlottak, ezeknek a lényege, hogy a párt ellenzéktől valamint a népszerű vezetőktől szabadultak meg, ill. őket ítélték el.
Ezek a perek un.” kirakat perek”, mert már előre megvolt az ítélet, és a vádeljárásnak a forgatókönyve is, és csak olyan tanúkat hallgattak ki, akik egyértelműen a vádlott ellen vallottak. A leghíresebb per volt 1949-ben Rajk László, a korábbi belügyminiszter és társainak a pere. Rajk és a többiek Rákosi személyes hatalmának kiépítésében estek áldozatul, amihez Rákosi a Szovjet – Jugoszláv viszony megromlását használta fel ürügyként. A Rajk ügy világosan jelezte a terror általánossá válását, ugyanakkor éppen a Rajk- ügy volt az, amely megrendítette a párttagság önbizalmát. A terror azonban nem maradt a párton belül, az osztályellenségnek tekintett személyeket 1950-51-ben tömegesen deportálták, és börtönözték be, ezek végrehajtásában döntő szerepet töltött be az ÁVH, vagyis az Államvédelmi Hatóság, vagy a köznép körében elnevezett „ÁVÓ”, amely a párt szűk vezető rétegének közvetlen utasításait, parancsait hajtotta végre. 1950-től személyi kultusz alakult ki, vagyis egy szűk vezető réteg kezébe került a hatalom: Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Révai József voltak a jelentősebb vezetők. 1952-ben Rákosi Mátyás miniszterelnök is lett, így a végrehajtó hatalom is a kezébe került.
 
Társadalmi változás és életmód az 1950-es évek elején:  
A modern technika hiányát a nagy számban rendelkezésre álló olcsó munkaerő pótolta. Ha nem is jól fizetett, de valamilyen munkát mindenki talált magának, még az alacsonyan képzettek, vagy a képzettség nélküliek is. Az ötéves terv során több mint 1000 faluba jutott el a villany, ami gyökeresen átalakította a falusi lakosság életét. Nyomában megjelent a mozi és a rádió. Elsősorban a városokban nőttek a lakosság kulturális igényei. A bemutatott darabok egy része propaganda célokat szolgált. Általánossá vált az üzemi étkeztetés, amelyek keretében az emberek többsége legalább napjában egyszer olcsón meleg ételhez jutott. Kiépült a gyermekétkeztetés hálózata is. A városi közlekedés, az állami támogatás (dotáció) hatására rendkívül olcsóvá, mindenki által igénybe vehetővé vált. Megkezdődött a budapesti metró építése. Az egészségügyi helyzet jelentősen javult. Ebben nagy szerepet játszott az új gyógyszerek, mindenekelőtt az antibiotikumok megjelenése. Az általános ingyenes orvosi ellátás következtében jelentősen csökkent a csecsemőhalandóság. Az iparban, a közlekedésben, a kereskedelemben és a hivatalokban teljes körben bevezették a dolgozók nyugdíját, ennek összege azonban csekély volt. Ekkor épült ki a vállalati üdülők rendszere. Ekkor terjedt el a szakszervezeti és a gyakorlatilag ingyen nyaralás a Balatonon, a Dunakanyarban és a hegyekben. Valódi tömegsport bontakozott ki: százezrek vettek részt a különböző testedző mozgalmakban. Az 1952-es helsinki olimpián a magyar csapat 16 aranyérmet szerzett és a nemzetek ranglistáján a harmadik helyre került. 1953-ban épültek fel a budapesti népstadionok. A sportsikereket is (pl: az angolok elleni 6-3, illetve az „aranycsapat” kiváló szereplése) kisajátították, vagyis a  politika sikereként hangsúlyozták.
1953-ban Rákosit leváltották, és Nagy Imre lett a miniszterelnök. (a szovjetvezetés befolyásolta ezt a helyzetet, mert 1953 márc. 5-én meghalt Sztálin.).  

Nagy Imre új reformokat vezetett be: megszüntette az internálásokat, fokozatosan megkezdte a munkatáborok felszámolását, a koncepciós perek megszüntetését, az ÁVH átalakítását, sőt elhatározta a felszámolását is. Lehetővé tett, hogy a mezőgazdaság kollektivizálása, vagyis a TSZ-ekbe történő belépés ne legyen kötelező, sőt ki is lehetett lépni, és hangsúlyozták az önkéntességet, és a „kuláklistát” is megszüntették. A nehézipar erőltetett fejlesztése („Magyarország a vas és acél országa legyen”) nem valósulhatott meg az ötéves terv alapján, ezért ezt a tervet átalakították, sőt jelentős mértékben módosították, és fokozatosabbá tették, és így a nehézipart nem egyoldalúan fejlesztették, hanem a többi iparág fejlesztésére is fokozatosan sor került. A bizalmatlan légkört Nagy Imre próbálta felszámolni, de ez kevés sikerrel járt, és továbbra is a rettegés, és a félelemkeltés volt jellemző, amely légkör jelentős mértékben hozzájárult majd a forradalom kitöréséhez. A politikai és gazdasági válság 1952-ben majd 54-ben is eléggé a mélyponton volt, ezt jelezte a különböző politikai csoportok megélénkülése, pl. a Petőfi Kör, és a Írószövetség működése is.
1956-os forradalom és szabadságharc:  
1955-ben Rákosi visszatér, Nagy Imrét leváltják, kizárják a pártból. Az elégedetlenség nagy, ezt jelzi, hogy 1956 nyarán Rákosi kénytelen lemondani, Gerő Ernő vette át a helyét, Lengyelországban felkelések voltak, majd 1956. okt. 6-án volt Rajk László és társai újratemetése, ahol 100 000 fős tömeg jelent meg, ez tömegtüntetésnek is megfelelt. Okt. 23-ára az egyetemisták tömegtüntetést szerveznek, 16 pontot foglalnak össze. Ebben az állam önállóságát, szovjetek kivonulását, többpárti választást, új kormányt Nagy Imre vezetésével, Kossuth címer visszaállítását követelik. Márc.15 legyen nemzeti ünnepnap, okt. 6. pedig nemzeti gyásznap.

Tehát a felkelők október 23-án, keddi napon a Petőfi szobortól a Bem térre mennek, majd az Országházhoz közel 200000 ezres tömeg vonult, és Nagy Imrét követeli, Nagy Imre beszéde nem elégíti ki őket. Fegyvereket szereznek, majd elmennek a rádióhoz. Itt felolvassák a 16 pontot. Gerő Ernő rádiós beszéde még jobban felbőszítette őket, ezért ledöntik a zsarnokság jelképét, a Sztálin szobrot, és a rádiót ostromolják. Ez fegyveres felkeléssé alakul. Nagy Imre a kormány élére kerül. Gerő katonai segítséget kér a szovjetektől, okt. 24-én tankcsapatok indulnak, összecsapás: (Korvin köznél, Széna térnél.) Okt. 25-én parlamenti sortűz, ÁVH alakulatok lőnek a tüntetőkre, rengeteg a halott. Tüntetések vidéki városokban, a párt az egészet ellenforradalomnak ítéli. Fegyverletételt, amnesztiát ígér. Okt. 28-án Nagy Imre demokratikus mozgalomról, és forradalomról beszélt, és elismerte a forradalom követeléseit. Bejelenti az ÁVH megszüntetését, Kossuth címer visszaállítását, a több pártrendszer visszaállítását. Okt. 30-31-én MDP kinyilvánítja Magyarország semlegességét, vagyis a Varsói szerződésből való kilépést. Ugyanekkor tragikus események történtek a Köztársaság Téren, a pártszékház ostrománál, rengeteg halott és nehezen sikerült elfoglalni a pártszékházat, és az ÁVH-t, vagy gyűlölt ÁVÓ-sokat feloszlatták. Nov. 1-től MSZMP lesz. Nov. 3-án szociális kormány. A nyugat a szuezi válsággal van elfoglalva. A szovjetvezetés nem tűri a rendszerváltást, másodszor is fegyverrel avatkozik be. Nov. 4-től általános, koncentrált szovjet támadás, és 1 hét alatt leverik a szabadságharcot. Nagy Imre és a kormánytagok elmenekülnek, Jugoszláv követségbe, Kádár János alapít kormányt, többpártrendszer megszűnik.
Nemzetközi háttér: 
- Az 1956. októberi magyar forradalomnak szembe kellett néznie a szovjet katonai beavatkozással. A szovjet intervenció idején sokan reménykedtek abban, hogy az USA és a nyugati hatalmak fellépése megállásra készteti Moszkvát. Moszkvában joggal tartottak attól, hogy az egész térségben meginog a kommunizmus. Moszkva beavatkozást fontolgatott, ám Lengyelországban a hatalomra került Gomulka képes volt lecsendesíteni a tömegmozgalmakat, s így megindult a békés konszolidáció. Magyarországon viszont fegyveres összetűzésekre került sor, és a Nagy Imre vezette kormány képtelen volt úrrá lenni a helyzeten.  Hruscsov a helyzet mérlegelése után úgy döntött, hogy elkerülhetetlen a magyarországi beavatkozás, s ehhez a többi szocialista ország támogatását is megszerezte. A nyugatot ekkor a szuezi válság tartotta izgalomban. Ettől függetlenül az USA az adott katonai viszonyok között nem látott lehetőségeket a magyarországi beavatkozásra, mivel ezzel egy világháborút kockáztatott volna meg.
Kifejtés, kiegészítés:  
- Sztálin halála (1953) után a Szovjetunióban megindul a politikai kiigazítás. A „hidegháborús” légkörben enyhülési tényezők kerültek előtérbe, és Hruscsov sürgetésére a kommunista szövetségeknél is változások indultak meg. Magyarországon Nagy Imre lett a miniszterelnök, (1953-1955), aki a gazdaság terén az életszínvonal növelésére és egy arányosabb gazdasági szerkezet kialakítására helyezte a hangsúlyt, miközben szakított a terror és a személyi kultusz gyakorlatával. Az új politikát nagy társadalmi várakozás kísérte. 1955-ben azonban Rákosi elérte Nagy Imre leváltását, majd a pártból való kizárását is. A reformok azonban már visszafordíthatatlanok voltak, mivel megindult a spontán társadalmi szerveződés.
- A baloldali értelmiség önszerveződését (Írószövetség, egyetemista ifjúság) már Nagy Imre lemondatása sem tudta megállítani. A hatalom elbizonytalanodott, Rákosinak már nem volt elég befolyása a teljes visszarendeződéshez. 1956 nyarán a Petőfi Kör rendezvényeit már hatalmas közérdeklődés kísérte. Rajk László újratemetése, a lengyelországi tüntetések azután felgyorsították az eseményeket. 1956. okt. 16-án megalakult Szegeden a független ifjúsági szervezet.

Okt. 22-én budapesti egyetemisták megfogalmazták azt a 16 pontos követelésüket, amely mellett másnap felvonulást szerveztek. Ez a felvonulás vált az okt. 23-i forradalmi események gyújtópontjává.
- A 16 pont gazdasági és politikai követeléseket is tartalmazott. Politikai téren az MDP, az állampárt megújulását, majd Nagy Imre miniszterelnöki kinevezése után szabad, többpárti választások megtartását követelték, azaz kiálltak a demokrácia mellett. Ugyanakkor az ország függetlenségének helyreállítása érdekében a szovjet csapatok kivonását is sürgették. A diktatúra jelképének számító Sztálin-szobor ledöntése is ebbe a sorba illik bele. Követelték a diktatúra felelőseinek (Farkas Mihály volt a hadügyminiszter) elítélését, és a politikai foglyok szabadon bocsátását is. Gazdasági téren a program sokkal kevésbé volt radikális. Lényegében a szocialista gazdaság kisebb reformját tartották csak szükségesnek, (szakemberek kezébe kerüljön a gazdasági döntéshozatal, a gazdaság arányos átszervezése. az erőltetett iparosodás feladásával, a beszolgáltatási rendszer kiigazítása, a munkásbérek emelése). E követelések nem jelentettek szakítást a szocializmussal, pusztán annak demokratikus átalakítását célozták meg.
- 1956 okt. 23-i egyetemistatüntetés néhány órán belül általános megmozdulássá vált. A tüntetők ledöntötték Sztálin szobrát, elfoglalták a rádió épületét, és elérték Nagy Imre kinevezését a kormány élére. Az államhatalom összeomlott, képtelen volt úrrá lenni a helyzeten. Az új kormány ezért szovjet katonai segítséget kért. A szovjet csapatok megjelenésével egy időben spontán fegyveres felkelő csoportok szerveződtek a fővárosba, melyek ellenállási pontokat alakítottak ki (Corvin Köz, Baross Tér, Móricz Zsigmond Körtér, Tűzoltó utca, Műszaki Egyetem). A fővárosi események hatására vidéken is tüntetésekre került sor, és helyi forradalmi bizottságok alakultak.
- A forradalmi állapotok kialakulása miatt a Nagy Imre kormány gyakorlatilag elszigetelődött, képtelen volt érdemben befolyásolni az eseményeket. Október 25.-én Budapesten véres utcai harcokra került sor. A következő napokban a vidéki karhatalmi egységek több városban is sortüzet adtak le a tüntetőkre. Az események elfajulását, és a kormány tehetetlenségét látva Nagy Imre okt. 26-án tárgyalásokat kezdeményezett a forradalmi csoportokkal. Ezzel együtt a kormány is átalakul, polgári politikusok is tárcát kaptak, ami a pártállam feladása felé tett lépés volt. A pártok engedélyezésére hivatalosan október 30-án került sor. Úgy tűnt, hogy sikerült kialakítani egy nemzeti egységfrontot.
- Nagy Imre világosan látta, hogy a forradalom leigázása megköveteli a Moszkvával való egyeztetést. Rövid tárgyalások során elérte a szovjet csapatok kivonásának megkezdését, (október 30.). A valóságban Hruscsov ekkor már magyarországi forradalom leverése mellett döntött, amihez a többi szocialista ország jóváhagyását is megszerezte. A szovjet katonai beavatkozás gyakorlatilag eldöntötte a forradalom sorsát. Az USA ugyanis nem kívánt beavatkozni, mivel azzal egy atomháború kirobbanását kockáztatta volna.
- 1956. november 4.-én a szovjet csapatok megkezdték a forradalmi központok elleni támadást. Komolyabb harcokra csak Budapesten került sor. Egy hét alatt a fegyveres ellenállást mindenütt megtörték. Időközben Hruscsov felkérésére Kádár János új kormányt alakított, és szentesítette a szovjet beavatkozást. A politikai ellenállás teljes felszámolása 1957 tavaszáig elhúzódott. A szélsőségesebb csoportok (ortodoxok) nyomásának engedve Kádár utat engedett a megtorlásnak. Összegzés:  
az 1956-os forradalom a külpolitikai erőviszonyok miatt eleve kudarcra volt ítélve. A forradalom azonban veresége ellenére is kihatott a rendszerre. A Kádár-korszak ugyanis számos ponton alapvető szakítást jelentett a Rákosi rendszerrel. Az egypártrendszer fennmaradt, de a személyi kultuszt, a nyílt terrort felszámolták. Az 1960-as évek közepétől kisebb reformokat is elindítottak, és nagy gondot fordítottak az életszínvonal folyamatos emelésére. A Kádár-korszak ennyiben 1956 örökségét hordozta magán.