tag:blogger.com,1999:blog-59777534709741959322024-03-08T16:43:45.185+01:0012 Br-Ész (Töri Tételek)12 Br-Ész (Töri tételek)http://www.blogger.com/profile/13985402053617529515noreply@blogger.comBlogger21125tag:blogger.com,1999:blog-5977753470974195932.post-58894737223989238992012-01-06T19:51:00.000+01:002012-01-06T19:51:13.800+01:0021 - TÉTEL - Névadónk, Csapó Dániel (1778-1844) Az első magyar nemzetgazda, agrárpolitikus<span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><br />
<br />
Győrben született 1778. március 21-én. A jómódú köznemesi család tehetséges gyermeke iskoláit részint Tolna megyében, részint Győrben végezte, ahol jogot is tanult. Iskolái elvégzése után, fiatalon bekapcsolódott Tolna megye közéletébe. Tisztként vett részt az 1809. évi utolsó nemesi felkelésben, amelyet Napóleon seregei ellen szólítottak fegyverbe. Megjárva a megyei közigazgatás alsóbb tisztségeit, életének derekán, 1827-ben Tolna megye első alispánjává választották. Családja és ő maga a tehetős tolnai köznemeseknek abba a csoportjába tartozott, amelyik a reformkor eszmei és gyakorlati előkészítésében, majd a reformmozgalom kibontakoztatásában mind a megyei, mind pedig az országos fórumokon jelentős érdemeket szerzett. Tolna megyében ebből a köznemesi csoportból is kiemelkedett a Csapó család, a Bezerédj, Perczel és a Madarász család.</span><br />
<br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;">Csapó Dániel a Sopron megyéből ide került Bezerédj Istvánnal már 1819-től szoros barátságban és eszmetartási szövetségben dolgozott. Együttműködésük egyik fő tere a liberális eszmék terjesztése volt. Csapó Dániel már az 1820-as évek elején felismerte a feudális viszonyok tarthatatlanságát, fokozatos megreformálásuknak szükségességét. Nézeteit egyre határozottabban hangoztatta a megyei közgyűléseken, s Bezerédj Istvánnal ennek jegyében próbálták a megyei közéletet javaslataikkal befolyásolni. Gazdaságának korszerűsítésében szerzett érdemei és a közéleti szereplés elismeréseként választották meg 1827-ben az első alispáni posztra, s viselhette tisztségét 9 éven át. Ugyanannak köszönhette azt is, hogy az 1830. évi, majd az 1832-36. évi országgyűlésekre Bezerédj István mellett éppen őt választotta a megye másik követének. Mint Tolna megye követe, mindkét országgyűlésen a szabadelvű eszméket hirdetők táborába tartozott. Követi működése főként a mezőgazdaság fejlesztését bénító kötöttségek fokozatos felszámolására, a növénytermesztés, ezen belül is az ipari növények termesztésének és a belterjes állattenyésztés fellendítésére. s mindezek szerves részeként a jobbágyság helyzetének megváltoztatására, végső fokon tehát a felszabadítására, az örökváltság elvének törvénybe iktatására irányult. Tevékeny részt vállalt mindabban, amik "különösen a földművelő nép állapotának javítására a törvényhozás útján, és kiválótag gróf Széchenyi István mozgatására, a társadalmi téren megindultak."</span><br />
<br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;">Legnagyobb sikereit azonban a mezőgazdaság korszerűsítése terén kifejtett tevékenységével érte el. Munkássága három nagyobb területre terjedt ki: saját gazdaságainak, és a megye mezőgazdaságának a fejlesztésére, illetve az Országos Magyar Gazdasági Egyesület létrehozására és tevékenységének kiszélesítésére. A megye egyik jómódú földesura-földbirtokosa lévén, saját gazdaságait, az általa elítélt feudális keretek közt ugyan, de a legkorszerűbben felszerelt termelő üzemekké fejlesztette. Tagosított majorságaiban korszerű gazdasági épületeket építtetett, bérmunkát és fejlettebb eszközöket alkalmazott, újfajta növényekkel és termelési eljárásokkal kísérletezett. Nagy gondot fordított az állatállomány felfrissítésére, a jobb fajták kitenyésztésére. a korszerűbb tartásmódra. Tengelicpusztai majorságát mindezek együttes alkalmazásában elért eredményei országosan híres gazdasággá tették. Különösen híressé vált juhászata, amelynek felfrissítése és átalakítása érdekében 200 aranyért vásárolt egy fiatal kost a híres tótmegyeri juhászatból. Birtokainak egy része a Duna-melléki futóhomokos zónába esett. Csapó Dániel nálunk az elsők között vállalkozott a futóhomok megkötésére, hasznosíthatóvá tételére. Homokkötés céljából birtokaira fenyveserdő-sávokat telepített. Kettős sikerrel: megfékezte a pusztító futóhomokot, egyúttal új erdei faféleségeket honosított meg azon a vidéken.</span><br />
<br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;">Az alispánsága alatt foganatosított intézkedéseinek nagyobb része is a mezei gazdálkodás fellendítését szolgálta, Széchenyi elgondolásait követve, a lótenyésztést ő is a nemzetgazdaság egyik legfőbb ágazatának tekintette, ezért nagy gondot fordított a lótenyésztés előmozdítására. Tolna megyében sikerült elérnie, hogy a módosabb falvak tiszta vérű méneket vásároljanak a lóállomány feljavítása és egységesebbé tétele érdekében. Serkenteni kívánta a lótenyésztést azzal is, hogy a szép és nemesvérű csikókat felnevelő gazdákat megjutalmaztatta. Akárcsak Széchenyi, megyéjében és birtokain messzemenően támogatta a selyemhernyó tenyésztést. Közvetve a hazai ipar fellendítését szolgálta a dohánytermesztés ügyében kifejtett tevékenysége is. Felismerve, hogy a Tolna megyei talaj- és éghajlat kiválóan alkalmas a dohánytermesztésre, a termelőnek pedig tekintélyes jövedelemtöbbletet tud biztosítani, ezért nemesebb és jobban termő dohánymagfajtákat hozatott Amerikából, honosított meg a megyében. Hasonló célokból karolta fel a kendertermesztés ügyét is. Az agrártermékek körének kiszélesítésén túlmenően nagy szerepet szánt volna a kendernek az agrárexportban is. Egyezően a dohánnyal, ugyancsak nemesebb magfajták beszerzésével és termelési kísérletek beindításával törekedett előmozdítani a korszerűbb kendertermesztés kiszélesítését. A kísérleteket más-más vidékeken és más-más talajokon végeztette. hogy a kender termesztése minél általánosabban elterjeszthető legyen.</span><br />
<br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;">Az agrártermelés fejlesztését célzó tevékenységének fontos területe volt az Országos Magyar Gazdasági Egyesület keretei között végzett munka. A kezdeményező Széchenyihez csakhamar csatlakozva, részt vett az egyesület első szervezeteinek létrehozásában. Tagja lett az induló szervezet, az "Állattartó Társaság"-nak. A belőle kifejlődött OMGE alapító tagjainak sorában éppúgy ott található, mint annak első választmányában és elnökségében. Az egyesületben kifejtett aktív és pártatlan közreműködését méltányolva 1839-ben annak alelnökévé választották. Tisztségét haláláig, 1844-ig viselte. Az alelnöki teendők ellátása mellett nagy ügybuzgalommal vett részt az egyesület különböző szakosztályainak létrehozásában és azok gyakorlati kérdéseket vitató tevékenységében. Egyik kidolgozója volt az OMGE által az országgyűléshez felterjesztett rétöntözési törvényjavaslatnak. Ugyancsak szorgalmazója és előterjesztője volt annak az emlékiratnak, amelyet az OMGE az egyesület részére létesítendő országos segély megalapítása és egy központi gazdasági tanintézet felállítása tárgyában készített az országgyűlésnek. A halál is a szóban forgó emlékirat ügyében kifejtett tevékenység közben érte Pesten, 1844. augusztus 5-én.</span><br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;">A közéleti, a szervező és gyakorló gazda jóval szerényebb szakírói tevékenysége is az OMGE keretei között kapott fórumot. A mezőgazdaság egyes részkérdéseiről írt cikkei főként az OMGE lapjában, a "Magyar Gazdá"-ban, ezt megelőzően pedig a "Gazdasági Tudósítások"-ban (1839, 1842) jelentek meg. Hatásában azonban sokkal fontosabb volt az a népszerű ismeretterjesztő kiadvány, amelyik a halála előtti évben, 1843-ban látott napvilágot. Klauzál Imre kezdeményezésére az OMGE 1840. június 6-ai közgyűlésén pályázatot hirdetett népszerű, könnyen érthető gazdasági kézikönyv elkészítésére. A kézikönyvpályázatra 13 pályamunka érkezett, elbírálóik Csapó Dániel mellett Bezerédj István és Klauzál Imre voltak. A pályamunkák közül végül is hármat találtak díjazásra alkalmasnak a bírálók: Tahy Emánuel pusztamonostori jószágigazgató, Karika Pál nagykőrösi gazdasági tanár és Gáborjáni Szentmiklósy Sámuel újbarsi református segédlelkész műveit. Ebből a három pályamunkából válogatta össze, dolgozta fel Csapó Dániel annak a népszerű munkának az anyagát, amelyet az OMGE "Gazdasági kistükör" alatt jelentetett meg 1843-ban. A munka előbb a talajviszonyokkal és földműveléssel (talajművelés, növénytermesztés) kapcsolatos tudnivalókat foglalta össze kérdés-felelet formában, közérthető nyelven. Ezt követően az állattenyésztés, ezen belül is az egyes háziállatok tenyésztésével és tartásával, majd az egyes kertészeti növények termesztésével, végül a háztartással és a házi iparokkal kapcsolatos ismereteket dolgozta fel a mezőgazdasági szakismeretek korabeli szintjén. Ez a munka nem csupán ismeretterjesztő feladatokat volt hivatva ellátni, hanem egyúttal (elemi és földmíves) iskolai tankönyvnek is szánták. A naptáraknál tényegesen nívósabb kiadványt először 3000 példányban jelentették meg 1843 elején. A könyv kelendősége magát a kiadót is meglepte: 1846-ig hat újabb kiadást ért meg 3000-3000-es példányszámban. A munka további kiadását 1846-ban az OMGE közgyűlése a pályázati jutalmakra kifizetett 130 arany visszatérítése ellenében – átruházta a Helytartótanácsra.</span><br />
<br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;">Csapó Dániel a mezőgazdaság fejlesztésében és az ismeretek terjesztésében szerzett érdemei és korszerű nézetei alapján méltán foglal helyet a reformmozgalom, egy nagy nemzedék tagjai sorában.</span>12 Br-Ész (Töri tételek)http://www.blogger.com/profile/13985402053617529515noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5977753470974195932.post-32457942671572273722012-01-06T19:37:00.000+01:002012-01-06T19:37:26.343+01:00- 20. TÉTEL - Magyarország részvétele a második világháborúban<span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><b><br />
<br />
<br />
Teleki Pál kormánya,</b> belesodródás a második világháborúba: Teleki kormány 1939. február - 1941. április 3-ig. <br />
Van egy úgynevezett ország gyarapítás és revíziós külpolitika eredményei: 1939 márciusában bevonulás Kárpátaljára. Békés revíziós politika (Trianoni béke területei, rendelkezései) 1939 májusában csatlakozunk az Antikomintern Paktumhoz. Kirobban a háború, úgynevezett nem hadviselő fél és fegyveres semlegesség politikáját folytatjuk. Nem engedjük át a vasútvonalakat, felvonulási területeket a németeknek, sőt megnyitjuk a határokat a lengyelek előtt és segítjük a menekülésüket, 1940-ben továbbra is folytatjuk ezt a politikát. de a romániai olajmezők és gazdasági okok miatt átengedünk bizonyos számú német csapatokat 1940-ben úgynevezett második zsidótörvény, amely már faji alapon tesz megkülönböztetést, de nem üldözik a zsidókat, és nem kutatják fel. nem deportálják őket. 1940. augusztus 30-án: második bécsi döntés. Észak-Erdély a Székelyfölddel együtt visszakerül Magyarországhoz. 1940 decemberében kötünk Jugoszláviával egy ún. Örökbarátsági Szerződést. 1941. március 25-én Jugoszlávia is csatlakozik a Háromhatalmi egyezményhez. Ezt a kormányt két nap múlva megdöntik. Egy angolbarát kormány jön létre 27-én, és ők nem fogadják el a belépést, csatlakozást, ezért Hitler úgy dönt, hogy Jugoszláviát meg kell támadni. Segítséget kér Magyarországtól és cserébe Délvidéki területeket ígér. Április l-jén összeül a Honvédelmi Tanács, úgy döntenek, hogy feltételekkel részt veszünk a német hadműveletekben. Kisebb hadsereggel vennénk részt, csak a korábbi magyar területeket foglalnánk vissza, illetve gyakorolnánk megszállást, és nem szolgálnánk ki a német egységeket és utánpótlást nem biztosítunk. Április 2-án kap egy üzenetet Angliából Teleki, melyben az angol kormány megüzeni, ha csatlakozunk a Jugoszlávia elleni háborúhoz, akkor Anglia megszakítja a diplomáciai és később esetleg hadüzenet is lehetséges. Április 3-án Teleki Pál öngyilkos lesz. Belesodródunk a háborúba és 1941. Április 6-án a németek megtámadják Jugoszláviát, és április 11-én csatlakozunk. Bárdossy László kormánya 1941. április-1942 márciusáig. Magyarország részvétele a második világháborúban. <br />
<b>Bárdossy kormány:</b> 1941. április – 1942 márciusáig. 1941. április 6-án a németek megtámadják Jugosz1áviát. 1941. április l0-én egy horvát kormány kerül hatalomra, amely fasisztabarát (usztasa). Velük már nem érvényes a szerződésünk. 1941. április 11-én csatlakozunk a Jugoszlávia elleni támadáshoz. Nem jelentős csapatokkal, ún. első magyar hadsereg egy része csatlakozik. Kezdetben 6, később 7, 8 hadosztály. A délvidéki területeket visszafoglaljuk: Muraköz, Bácska egy részét, a Bánság területén román és magyar megszállás lesz. Április 20. körül a németek befejezik Jugoszlávia elfoglalását, majd Görögországot támadják meg. Április 21. és 30. között elfoglalják Görögországot. Szovjetunió megtámadása: 1941. június 22-én <b>Németország megtámadja a Szovjetuniót</b> Június 23-án Románia, Bulgária, Finnország, Szlovákia csatlakozik a támadáshoz, majd a többi tengelyhatalmak is csatlakoznak. Június 26-án feltételezetten szovjet gépek bombázzák Kassát és lövik a vasútvonalakat Munkács környékén. Ez lesz az ürügy: Horthy Miklós kormányzó úgy fogadja el, hogy szovjet támadás történt, és kinyilvánítja a hadiállapotot Magyarország és a Szovjetunió között. Június 27-én Bárdossy László is bejelenti az országgyűlésen (éljenzéssel fogadják). Júliusban, augusztusban ún. gyorshadtest (Kárpát Csoport) megy ki (kb. 60-70 ezer fő). Kijev elfoglalásában vesznek részt, illetve megszállási feladatokat töltenek be. 1941 decemberében kezdődik a moszkvai csata és a németek vereséget szenvednek (első fordulat). Ezért 1942 januárjában németek követelik, hogy Magyarország nagyobb létszámú csapatokkal vegyen részt a háborúban. Úgy döntünk, hogy a második magyar hadsereget küldjük ki a frontra. Ez 9 hadosztály = 3 hadtest. 210 km-es szakaszt kell védenünk, Parancsnok: Vitéz Jány Gusztáv, utánpótlást, lőszert, teljes fegyverzetet megígérik a németek, hogy biztosítják. 1942 márciusában Bárdossy László lemond és Kállay Miklós lesz a miniszterelnök 1944 márciusáig. Hintapolitikát – kettős politikát folytat, teljesíti Németország felé szövetséges kötelességeit, és kiküldi a második magyar hadsereget a keleti frontra, de 1943 tavaszától titkos tárgyalásokat folytat Angliával, nyugati szövetségesekkel, antifasiszta koalíciókkal.1943 szeptemberében küldöttség megy Isztambulba (Szentgyörgyi Albert). 1942 júniusában kezdik a magyar seregeket kiszállítani a Don folyó térségébe. Augusztus elején részt vesznek a Don kanyarban a németek oldalán (Korotojak környékén) a harcokban. Itt kimerül a hadsereg nagy része és a német 9. lövészhadosztály váltja fel őket + német második hadsereg. Augusztus végétől, szeptembertől hadállást építenek ki (gyenge). Novemberben szovjet ellentámadás február 9-ig nem küldünk ki újabb hadosztályt, félve Románia támadásától. <br />
Ha a titkos tárgyalások sikerrel járnak, és a Balkánon történne partraszállás, akkor részt tudunk venni a szövetségesek oldalán. <b> Kállay Miklós kormánya:</b> a második magyar hadsereg tragédiája, 1943. január 12-26 között éri őket a fő csapás és február 9-ig <b> utóvéd harcok </b>folynak, Két hídfőt kell védenünk: Uriv (január 12, Scsucsje Január 14.). nagyon nagyok a veszteségek, 90-110 ezer fő. A túlélők májusban érkeznek haza, innentől kezdve egyértelműen nyugati politikát folytatunk, tárgyalásokat kezdeményezünk. Titkos tárgyalások, Isztambulba küldöttség megy. Szeptemberben kötünk egy előzetes fegyverszüneti egyezményt és bízunk a partraszállásban. Teheráni - konferencia a fordulópont, mert kiderül, hogy nem lesz partraszállás a Balkánon. Kállay politika csődje, kudarca. Ennek hatására 1944. március 19. Magyarország német megszállása. Új kormány alakul március 22.- augusztus 29-ig Sztójai Döme vezetésével. Német helytartó: Veesenmayer - ő irányítja a német egységeket. <b> Németek parancsnoka</b>: Weichs vezérőrnagy. <b>Német megszállás következményei</b>: Horthy ún. kiugrási irodát szervez, vezetője a fia, ifjabb Horthy Miklós. Elkezdődik a gettók létrehozása és megkezdődnek a deportálások koncentrációs táborokba. Június végén sikerül megakadályozni 180-200 ezer zsidó kiszállítását. Nyilasok hatalomátvételre készülnek, nyilas mozgalom előtérbe kerül, Magyarországot 1944 májusától több alkalommal is bombázzák a szövetségesek, főleg Budapestet. Az első magyar hadsereg a keleti, a harmadik a déli határokat védi. A háborúellenes mozgalmak megerősödnek. Az országot gazdaságilag kirabolják, kulturális értékek elvitele.</span><span style="font-family: Times New Roman; font-size: small;"> </span>12 Br-Ész (Töri tételek)http://www.blogger.com/profile/13985402053617529515noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5977753470974195932.post-42131238782156650122012-01-06T19:29:00.004+01:002012-01-06T19:30:39.467+01:00- 19 TÉTEL - Az I. Világháború előzményei, főbb frontvonalak<span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><b><br />
<br />
<br />
1. Kik voltak a szembenálló hatalmak?</b></span><br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;">Az első világháborút úgy nevezik, hogy nagy háború 1914-1918-ig tartott. Szembenálló nagyhatalmak, szövetségi rendszerek háborúja volt. l 882-ben alakult ki a hármas szövetség, amelyet később központi hatalmaknak neveztek, amely az Osztrák-Magyar Monarchiából, Németországból és Olaszországból állt. A másik hatalom az Antant, amely az 1904-ben létre jött Angol és a Francia szövetségről kapta a nevét, amelyhez 1907-ben csatlakozott Oroszország. </span><br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><b>2. Mely ellentétek miatt robbant ki a háború? </b></span><br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;">Négy ellentét miatt robbant ki a háború. Az első Németország és Anglia, köztük a gyarmatokért folyt a harc. Németország lemaradt a világ területi felosztásában, kevés gyarmata van, Anglia pedig gyarmatbirodalommal rendelkezik. Németország gazdaságilag dinamikusabban fejlődik, mint Anglia, bár később kezdődött a fejlődése, ezt a folyamatot nevezzük egyenlőtlen fejlődésnek. 1910-re Németország vas és acél termelése eléri, sőt túlszárnyalja Anglia és Franciaország termelését Németország gazdaságilag így világhatalom lesz és politikailag is azzá akar válni, ezt nevezik német kérdésnek. 1910-ben a flotta építés tekintetében megközelíti az angol hadiflottát, de a tengeralattjárók száma a németeknél sokkal több. </span><br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;">A másik ellentét Németország és Franciaország között volt, mert revans politikát folytat Franciaország, vagyis vissza akar vágni Németországnak úgy, hogy visszaszerzi a vezető hatalmi szerepét egész Európában. A vezető hatalmi szerepet Hegemóniának nevezzük. Ehhez vissza kell foglalnia Elszász-Lotharingiát. 1905-ben és 191l-ben voltak a Marokkói válsághelyzetek. Németország tehát háborús kockázatot vállal s megpróbálja szétbomlasztani viszonylag békés eszközökkel. <br />
Ez nem jár sikerrel, sőt az lesz a probléma, hogy Olaszország titkos szövetséget köt Franciaországgal, mert Líbiát ígérik az olaszoknak. </span><br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;">Az Osztrák-Magyar Monarchia és Oroszország között is lesz ellentét, ez a Balkán területén robban ki, Oroszország szövetségese lesz Szerbiának, s így mindkét Balkáni háborúból győztesként és megerősödve kerül ki. Az Osztrák-Magyar Monarchia szomszédja Szerbia volt, azok szövetségesei Oroszországnak, és így területi ellentétek miatt lesz köztük ellentét. </span><br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;">Ehhez társul még a német és az orosz ellentét, amely a vasútvonalak kiépítésében, a török érdekeltségekben és a közel-keleti problémákban mutatkozik meg. </span><br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><b>3. Mi volt az ürügy a háború kitörésére?</b></span><br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;">Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét egy szerb diák meggyilkolja Szarajevóban, Bosznia Hercegovina fővárosában, 1914. június 28-án. Ez ürügy, mert Németország biztatja az Osztrák-Magyar Monarchiát, így ő hadat üzen Szerbiának. Mivel Szerbia szövetségbe van Oroszországgal, így a hadüzenetet Szerbia visszautasítja és kölcsönösen megkezdődnek a mozgósítások. Ennek következményeként kialakult a szerb és osztrák-magyar frontszakasz délen. 1914. augusztus elején a nagyhatalmak kölcsönös hadüzeneteire kerül sor, így kirobban az I. Világháború. </span><br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><b>4. Főbb frontvonalak: </b></span><br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;">Szerb (déli) fronton, az Osztrák-Magyar csapatok harcolnak egymás ellen, nem jutnak eredményre, a frontszakasz megmerevedik, mindegyik fél arra törekszik, hogy fenntartsák a saját frontvonalait, vagyis állóháború alakult ki 1914. októberben, majd 1915 októberében Törökország, illetve Bulgária belép a központi hatalmak oldalán a háborúba és közösen legyőzik Szerbiát. </span><br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;">Volt még a nyugati front, itt Németország a semleges Belgiumon keresztül megtámadja Franciaországot. Németország gyors, hirtelen, rajtaütésszerű támadást, azaz villámháborút tervez. Nem jártak sikerrel, mert a francia és az angol csapatok a Marne-folyónál megállítják a támadást. Így ezen a frontszakaszon állóháború, vagyis lövészárok háború alakult ki. Csak 1916-ban történik itt változás, mert ekkor a Verduni csatában és a Somme folyónál győznek az Antant csapatai, de mind a két csatában rendkívül jelentős az emberveszteség. Más néven vérszivattyúnak nevezzük e csatákat, mert közel l. OOO. OOO volt a veszteség a Verduni csatában és közel fél millió volt a veszteség a Somme-folyónál. <br />
A keleti fronton Galíciában Oroszország a tervezetnél előbb támad, így a németek kénytelenek lesznek átcsoportosítani és segíteni az Osztrák-Magyar szövetségesüknek. A németek jelentős győzelmeket aratnak 1914-ben és megállítják az oroszokat a Mazuri-tavaknál és a Tannenbergnél. Így az oroszok bekerítik az Osztrák-Magyar csapatokat,de l915 májusában a németek segítségével Gorlicénél áttörik a keleti frontszakaszt.1916 - 1917-ben míg az oroszok nagy támadásokat indítanak ezeken a frontszakaszon, de döntő vereséget szenvednek, így kimerülnek 1918 márciusában békét kötnek. </span><br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;">Az Olasz fronton 1915 májusában Olaszország átáll az Antant oldalára. Doberdonál és az Isonzó-folyónál lesznek harcok 1916-ban, általában az Osztrák-Magyar csapatok győznek, de döntő áttörés nem történik. 1917 -1918-ban a Piave- folyónál lesznek harcok, itt az olaszok döntő győzelmeket aratnak és így letesszük a fegyvert. 1918. november 3-án megkötjük a fegyverszünetet Padovában. </span><br />
<ul><span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><b>5. Mi volt a fordulat a háború menetében és hogyan ér véget a háború?</b></span></ul><span style="font-family: Calibri; font-size: small;">1917 áprilisában Amerika belép a háborúba, így az Antant oldalán, a nyugati fronton döntő fordulat következik be, és fölénybe kerülnek az Antant csapatok. 1917 februárjában Oroszországban Szentpéterváron polgári demokratikus forradalom lesz, a cár uralmát megdöntik, márciusban a cár II. Miklós lemondott, és ideiglenes kormány vette át a hatalmat. A kormányon belül a szovjetek, vagyis a bolsevikok uralma érvényesült, és ők fokozatosan készültek a hatalom átvételére. 1917 áprilisában a bolsevik párt vezetője Lenin is hazatért, és kinyilvánította, hogy kettős forradalom zajlik le, melynek a végén a bolsevikok átveszik az irányítást. Az oroszok még 1917 nyarán utolsó nagy támadást indítottak a Keleti fronton, Gallíciában, de ez óriási vereséggel járt, így vissza kellett vonulniuk. 1917 októberében bolsevik hatalomátvételre (Puccs) került sor. Az oroszországi kongresszuson békét követelnek, és határozatot is hoznak erről, és 1918 márc. 3-án az oroszok és a németek külön békét kötnek, így Oroszország nem vesz részt a háborúban. 1918 őszén Bulgária és Törökország is kapitulált, Nov. 3-án az Osztrák-Magyar Mon. is fegyverszünetet kötött. <br />
1918 nyarán Németország vereséget szenved a Marne-folyónál, visszavonul, és november 11-én kapitulál. <br />
Az I. Világháború tehát a tömeghadseregek, az új haditechnika és a hadigazdálkodás háborúja volt.</span>12 Br-Ész (Töri tételek)http://www.blogger.com/profile/13985402053617529515noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5977753470974195932.post-87244893882377762152011-12-30T20:01:00.000+01:002011-12-30T20:01:49.855+01:00 - 18. TÉTEL - 1848-49-es szabadságharc<div style="color: #cccccc;"><br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><b><span style="font-size: large;"> Szakaszok, események: I. szakasz:</span> </b> (1848 márciusától 1848. szeptember végéig). 1848. március 3-án 1: ellenzéki párt Kossuth Lajos vezetésével és az ellenzéki nyilatkozat alapján összeállítja az un. felirati javaslatot. Ezt egy küldöttség viszi V. Ferdinánd király elé szentesíteni Bécsbe. Ez lapján az örökös tartományoknak is alkotmányt ígérnek így sikerül Bécs lakosságát is megnyerni a javaslat támogatására. 1848. március 13-án bécsi forradalom ennek hatására Pozsonyban az országgyűlés is elfogadja a javaslatokat és március 15-én Pesten lesz a forradalom. Március 17-én a király kinevezi Batthyány Lajost miniszterelnöknek a kinevezést István nádor is aláírja. Megkezdődik kormányátalakítás, április 11-én a király szentesíti a törvényeket A kormány megalakul április 8-án, hivatalosan 11-e után, ezután Pest-Budára költöznek. Július 5. az első népképviseleti országgyűlés összehívása (a Vigadó„Pedeout” dísztermében). Július 11-én Kossuth Lajos javaslatot terjeszt be és ennek nyomán megkezdődik a magyar honvédsereg és nemzetőrség felállítása. Szeptember 11-én (fordulat) Jellasics tábornok horvát bán vezetésével átlépik a Drávát és megkezdődik a bécsi udvar első támadása így a törvényes forradalom szakasza véget ér és megkezdődik a szabadságharc. Batthyány Lajos lemond, de István nádor nem fogadja el, ezért hivatalosan október 2-ig marad miniszterelnök. Szeptember 15-én Kossuth vezetésével megalakul egy Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB). Szeptember 29-én Pákozdnál lesz egy csata Móga János vezetésével. <br />
A Batthyány kormány tagjai: Deák Ferenc igazságügyi miniszter, Szemere Bertalan belügyminiszter, Eötvös József vallás és oktatásügy, Klauzár Gábor földművelés és iparügy. Kossuth Lajos pénzügyminiszter, Széchenyi István közlekedés és közmunkaügy, Mészáros Lázár hadügyminiszter, Eszterházy Pál herceg külügyminiszter (király személye körüli miniszter). <br />
<b>2. szakasz:</b> 1848 októberétől 1849 februárjáig. Jellasics elmenekül Bécs irányába, és október 6-án a Bécsiek értesülnek, hogy az osztrákok újabb csapatokat akarnak küldeni Magyarország ellen. Megakadályozzák a csapatok küldését (Latour hadügyminisztert felakasztják és kitör a második Bécsi forradalom október. 6-tól 30-ig) Október 7-én Ozoránál győztes csata lesz a magyarok Jellasics segédcsapatait legyőzik. Csapó Vilmos vezeti a népfelkelőket, Perczel Már a tábornok, Zrínyi szabad csapattal érkezik. Görgey Artúr tábornok délről csapattal érkezik 2-3 ezer fővel. Október közepe táján a magyar honvédsereg Bécs határában gyülekezik, vita alakul ki hogy átlépjék-e a határt, vagy ne. Kossuth Lajos is megérkezik a táborba, az ő javaslatára, átlépik a határt de csak kisebb egységekkel és többször is visszafordulunk, nem tudunk a bécsi néppel kapcsolatba lépni Közben Prágában a cseh felkelőket leverik, és Windisch Grätz tábornok jelentős sereget gyűjt össze Prága közelében és Bécs ellen vonul. Október 30-án még egyszer átlépik a határt és Schwechatnál döntő vereséget szenvedünk, így Bécsbe is leverik a forradalmat. Visszavonulunk, és át kell szerveznünk a hadsereget Görgey Artúr lesz az új hadtestparancsnok. Új hadsereget szervez, úgynevezett feldunai hadtest néven. Kossuth Lajos pedig új pénzt veret, és ekkoriban jelennek meg a százforintosok. Fegyvergyárakat létesítenek – ágyúöntés (Gábor Áron), Ganz Ábrahám fegyvergyárat létesít, Mechwart András a hengermalmok feltalálója, Belgiumból és Angliából kapunk fegyvereket. 1848. december 2-án <br />
V. Ferdinándot lemondatják és Ferenc József lesz az uralkodó. Azért mondatják le, mert ő szentesítette áprilisban a törvényeket, vagyis a magyar alkotmányt és most pedig Magyarország ellen akarnak támadni (Ferenc József 1848-tól 67-ig osztrák császár, 1867-től 1916-ig magyar király is). 1848. december 30-án Rómát Perczel Mór feltartóztatja Windisch Grätz seregét, Görgey kitér a támadás elől, és északra vonul a seregével, félti az újonnan kiképzett hadseregét a túlerővel szemben, és északon biztosítani akarja a bányavárosokat és meg akarja akadályozni a két osztrák sereg egyesülését. A kormány az országgyűlés Debrecenbe költözik és 1849. január elején Windisch Grätz bevonul Budára. Batthyány Lajos megpróbál tárgyalni Windisch Grätzel, de letartóztatja és feltétel nélküli megadást, követel. 1849. február 5-én a Branyiszkói hágónál Görgey hadvezére Guyon Richárd áttöri az osztrák frontszakaszt, és így sikeresnek bizonyult az északi hadjárat. 1848 decemberében Kolozsvár környékén aratnak győzelmet és bevonulnak Kolozsvárra, a fegyvergyártás központja Nagyváradon lesz. 1849 januárjában egy súlyos csatavesztés lesz majd február 9-én döntő győzelem a Piski csatában lesz. („Erdély kapuja”), Majd egy hadicselt alkalmaz Bem, és március 11-én bevonulnak Nagyszebenbe - legfontosabb katonai központja a császári haderőnek. Március 20-21 között Brassónál és Feketehalomnál lesz győzelem és sikerül kiűzni a császári és orosz csapatokat Erdélyből.<br />
<b>3. szakasz:</b> dicsőséges tavaszi hadjárat 1849 márciusától 1849. július elejéig. Közvetlen előzménye 1849. február. 26-27 Kápolnai csata. Windisch Grätz csatában győz és azt a jelentést küldi Ferenc Józsefnek, hogy a „lázadó csordákat szétvertem és nemsokára Debrecenbe is eljutok". Ennek hatására Ferenc József kiadja az Olmütz-i alkotmányt (március. 4.) és ebben Magyarországot örökös tartománynak tekinti. Tárgyalni tovább nem lehet katonai válasz a tavaszi hadjárat. A hadjárat haditervét Klapka György tábornok, Görgey és Damjanich készítik elő. Első támadás 1849. március 5 Szolnoknál győzelem, Damjanich győz a vörös sipkások élén. Ezután a sereg Buda irányába vonul. 1849. március 30-án Gyöngyösnél, ápr. 2-án Hatvannál, ápr. 4-én Tápióbicskénél, ápr. 6-án Isaszegnél döntő győzelmet aratnak, majd ápr. 7-én Gödöllőnél ismét győznek. Gödöllő után a sereg két részre válik, Egyik rész tovább üldözi a csapatokat Komárom irányába. Másik részük Pestet és Budát indul visszafoglalni. A Komárom felé menő csapat ápr. 10-én Vácnál, ápr. 9-én Nagysallónál, ápr. 22-26 között elfoglalják Komáromot (Klapka lesz a várkapitány, és okt. 2-ig kitartanak). Másik csapat Aulich Alajos vezetésével ápr. 22-24 között felszabadítja Pestet, majd erősítés érkezik és május elejétől május. 21-ig tart Buda ostroma. 1849 ápr. 14-én Debrecenben kiadják a függetlenségi nyilatkozatot. Megkezdődik a Habsburg-ház trónfosztása. Kossuth Lajos kormányzó lesz és Szemere Bertalan lesz a miniszterelnök, és május. 1-től alakít kormány.<br />
<b>4.Szakasz:</b> (a szabadságharc leverése- 1849 júliusától augusztus 13-ig Világosi fegyverletétel, 1849. október 6. megtorlás). 1849. május 9-én II. Miklós orosz cár bejelenti, hogy a szent szövetségi alapelvek értelmében támogatja a Habsburgok támadását Magyarország ellen. <br />
<br />
<b><span style="font-size: large;">1. alapelv:</span> statusquo</b> - adott helyzet fenntartása. Az angolok is támogatják, ill. csendesen jóváhagyják a beavatkozást <br />
<span style="font-size: large;"><b>2. legitimitás elve:</b></span> a törvényes uralkodó hatalmát fenntartani is megvédeni. <br />
<span style="font-size: large;"><b>3. intervenciós politika:</b></span> fegyveres beavatkozás, konzervatív szolidaritás. Kb. 200 ezer fős sereg, avatkozik be. 1849 júniusában a bécsi udvar III. támadása. Vezetője Haynau, az osztrák haderő kb. 170 ezer fős plusz 200 ezer fős orosz haderő. Kb. 360-370 ezer fős sereg támad. Két haditervet készítenek. <u><b>Az egyik terv</b></u> Győr és Komárom térségében akarja megállítani az osztrák haderőt és ezt követően az oroszokat, sőt az oroszokkal szemben tárgyalásokat javasol Görgey. <u><b>2. terv:</b></u> kiüríteni a fővárost és leköltözni Arad, Temesvár, Szeged térségébe, közben pedig Bem hadseregének kéne feltartóztatni az orosz hadsereget. Katonai vereségek vannak. 1849. június 30-án Győrnél vereséget szenvedünk, így az első haditerv meghiúsult, bár még Komáromnál július közepéig ellenállást tanúsítunk, majd az osztrákok kikerülik a várat és Buda irányába vonulnak. 2. haditerv értelmében leköltöznek Arad, Temesvár Szeged térségébe. Görgey hatalmas bravúrt hajt végre és egy másik útvonalon zavarva az orosz támadást, az Alföld északi részén szintén bevonul ebbe a térségbe. Júl. 31. Segesvári csatavesztés (Petőfi itt hal meg). Aug. 2-án döntő vereség. Aug. 10-én Kossuth Lajos átadja a hatalmat Görgeynek és elmenekül az országból. Görgey megígéri, ha Temesvárnál sikerül győzni, akkor nem teszi le a fegyvert, ha nem sikerül győzni leteszi a fegyvert az oroszok előtt. Aug. 9-én Temesvárnál csatát vesztünk, Görgey úgy dönt, hogy mégsem teszi le a fegyvert, de az oroszok megígérik, hogy közbenjárnak annak érdekében, hogy ne legyen megtorlás. De semmilyen kézzelfogható garanciát nem adnak. Aug. 13-án Világosnál letesszük a fegyvert. <b> A szabadságharc leverésének okai, feltételei:</b> 1. túlerő. 2. külpolitikai elszigeteltség, 3. katonai vezetési hibák. <br />
<b>4. katonai vereségek. <br />
5. ún. békepárti tevékenység</b>. <br />
<b>6. nemzetiségi mozgalmak, ellentétek</b> (horvátoknak, szerbeknek, románoknak a bécsi udvar autonómiát ígért). A románokkal sikerül megegyezni, de már késő, <br />
<b>7. belső ellentétek. <br />
8. Jelentős vereségeink voltak a tavaszi hadjárat során</b>, kevés a lőszer, pénzügyi-gazdasági problémák lesznek, pestis, kolerajárvány. A parasztok egy része a nyári munkák miatt nem áll be katonának, ill. akadályozzák őket. Az oroszok előtt tettük le a fegyvert ezért az osztrákok még haragszanak és elindul a megtorlás. Csak Görgey és a komáromi vár védői kapnak amnesztiát.</span></div>12 Br-Ész (Töri tételek)http://www.blogger.com/profile/13985402053617529515noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5977753470974195932.post-40418721858199040262011-12-30T19:24:00.000+01:002011-12-30T19:24:12.486+01:00 - 17. TÉTEL - Az ország kettő, majd három részre szakadása<div style="color: #a64d79;"><br />
<br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: large;"><b> Előzmények:</b></span></div><div style="color: #a64d79;"><span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><b>1,) Dózsa György vezette parasztháború<br />
</b><br />
<b><i>Trónviszályok: - </i></b>Mátyás király halála után, a nemesség megerősödése a királyi hatalom rovására történt.<br />
II. Ulászló uralkodása idején (1490-1516) rendi anarchia,(Lásd: 1505-ös rákosi országgyűlés, és 1515-ben kötött megegyezés!), és a királyi jövedelmek széthordása volt a jellemző.<br />
<b><i>Támadás jobbágy és polgár ellen</i></b><br />
- Kilenced fizetésre kötelezték a mező-, és szabad királyi városok polgárait. <br />
- Engedélyhez kötötték, korlátozták a jobbágyok költözési jogát, és a közös földek használatát (a jobbágyokat eltiltották a vadászattól és a madarászástól). <br />
- A nemesek és az egyháziak vámmentességet kaptak.<br />
- Differenciálódott paraszttársadalom vezető rétegeinek felemelkedési lehetőségei zárultak le, ezért élesen reagált a nemesi kísérletekre. <br />
X. Leó pápa 1513-ban keresztes hadjáratot hirdetett, és annak vezetésével Bakócz Tamást bíboros, esztergomi érseket és főkancellárt bízta meg, aki 1514-ben keresztülvitte a bulla kihirdetését.( a bulla bűnbocsánatot ígért)<br />
A keresztesek száma kb. 40 ezer, vezérük Székely Dózsa György<br />
Bakócz levele: a toborzás, ill. a hadjárat betiltása után a keresztes hadjáratból parasztháború lett. A parasztháború főbb eseményei, útvonala: Cegléd, Apátfalva, Lippa, Nagylak, Temesvár, Lőrinc pap által vezetett hadak Erdélyben és a Tiszántúlon harcoltak.<br />
Megtorlás: az urak bosszúja <br />
<br />
<span style="font-size: large;"><b><i>Jelentősége és az 1514. évi törvények</i></b> </span><br />
Dózsa útja a legfontosabb marhatenyésztő és kereskedői mezővárosokon (oppidumok) vezetett keresztül, a felkelés törzsterületének határvonalát pedig a bortermelés központjai mentén húzhatjuk meg. A parasztság lefegyverzése, eltörölték a szabad költözési jogot, heti egy napi robotkötelezettség (mindegyiket csak az 1530-40-es évektől hajtják végre).</span></div><div style="color: #a64d79;"><span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><b>2.)</b> A déli végvárrendszer széthullása 1521-25 között Nándorfehérvár, Zimony, Szabács, Orsova, várát a törökök elfoglalták. <br />
II. Lajos késői próbálkozásai a pénzügyek rendezésére, és új telekkatonasági rendszer bevezetésére. <br />
Külpolitikai elszigeteltség: nemzetközi helyzet – I. Ferenc a „legkeresztényebb” francia király, a szultánnal szövetkezett, a pápa Velence és Milánó létrehozta a Habsburg ellenes Cognaci (konyak) ligát, így a Jagellók nem számíthattak a Habsburgokra, Magyarország magára maradt. <br />
<br />
<b><span style="font-size: large;">A mohácsi csatavesztés (1526) </span><br />
</b>A török túlerő – Szulejmán szultán hatalmas serege(80 ezer-20-25 ezer – háromszoros túlerő)<br />
Tomori Pál kalocsai érsek érdemei<br />
A csata lefolyása. A helytelen felállás, hadvezetési hibák. A túlerő kb. 3-szoros volt és Európa legfelszereltebb és legképzettebb hadseregével álltunk szemben. Külpolitikai elszigeteltség: - sehonnan sem kaptunk segítséget. 1524-berfa pápa küldött pénzt. Sem a Habsburgok sem a német fejedelmek nem segítettek. Mivel II. Lajos Jagelló származású uralkodó volt. Ők küldenek némi segítséget. A hadseregreformot sikerül elkezdeni 1523-tól, végül is nem sikerül befejezni. <br />
1490-es években a fekete-sereg (30 000 fős) felbomlott, sőt fel is számolták, és ezt nem tudtuk pótolni. A belső ellentétek főnemesi és köznemesi csoportok között (anarchia) volt. A főnemesi csoportok nagyobbik része a Habsburgokkal köt szerződést kötött 1515-ben. Ez családi szerződésnek bizonyult, miszerint ha kihal a Jagelló uralkodóház, akkor a Habsburgokra száll át az ország koronája. 1505-ben a köznemesi csoportok kötik az ún. "Rákosi végzést", miszerint, ha fiú utód nélkül maradna az ország, ők mindenképpen magyar királyt választanak (Szapolyai Jánosról van szó), Nincs összefogás, és a király (II. Lajos), amikor szervezi a hadsereget belső ellentétek alakulnak ki. 1514-ben Dózsa György féle parasztháborút itt elég súlyos lesz a megtorlás, Temesvárnál csatát veszítenek a parasztok, lefegyverzik őket és megkezdődik a röghöz kötési folyamat (szabad költözködés i jog korlátozása), a mezővárosi fejlődés hanyatlik, gyengül a királyi hatalom.<br />
<br />
Az időjárási viszonyok kedvezőtlenek (nagy meleg, zápor, zivatar). Tomori Pál és Szapolyai György a két hadvezér, teljesen más taktikát javasoltak. Szapolyai János kb.20 ezer fős hadsereggel várakozik a csata előtt 3 héttel megkezdte a felvonulást Erdélyben, de határozott parancsot nem kapott az elindulásra, ill. túl későn jött a parancs. II. Lajos halála</span></div><div style="color: #a64d79;"><span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><b>A mohácsi csatavesztés hatása, következményei, az ország 3 részre szakadása:<br />
</b>Kettős királyválasztás: Szapolyai János (1526-40) és Habsburg Ferdinánd (1526-64). 1538-ban békekötés Váradon: Szapolyai halála után az egész ország Ferdinánd jogara alatt egyesül. <br />
1540-ben megszületett Szapolyai János fia, János Zsigmond, így a békekötést tulajdonképpen érvénytelenné vált. <br />
1541-ben: A törökök elfoglalták Budát, így az ország véglegesen 3 részre szakadt: Királyi Magyarország, Erdélyi Fejedelemség (ez kezdetben un. Keleti országrész), a Török hódoltság. <br />
<br />
<b><span style="font-size: large;">A három országrész bemutatása: </span><br />
</b>- Az erdélyi fejedelemség születése: <br />
- Fráter György szerepe: ő volt János Zsigmond nevelője, és döntő szerepe volt Erdély létrehozásában. 1551-ben meggyilkoltatták, mert a két hatalom között taktikázott, és ezt félreértették a Habsburgok. <br />
- Külpolitikailag Erdély nem volt független: hűbérura a szultán, akinek adót fizetett, ő erősítette meg az egyes fejedelmeket is. A belpolitikába azonban a Porta nem szólt bele. 1556-ban visszahelyezték János Zsigmondot és anyját, Izabella királynét az országrész élére emelték, 1556-tóI erdélyi fejedelem János Zsigmond (16 éves korától) 1570-ig uralkodik.<br />
<b>Központok</b>: Várad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Gyulafehérvár.<br />
Külön van Erdélyi országgyűlés, az erdélyi tartományok, és hivatalok is önállóak, 3 nemzet alkotja: magyar nemesek, szász polgárok, székelyek (kollektív nemesség).</span></div><div style="color: #3d85c6;"><span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><b style="color: #a64d79;">A Királyi Magyarország</b><span style="color: #a64d79;"> területén a Habsburgok hivatalrendszere van a központban. Legfontosabb a titkos udvari haditanács, meghatározó kormányszerv. Ritkán hívnak össze rendi országgyűlést, de a rendek azért megőrizték a befolyásukat a kormányzásban. A nádort 1526-tól nem válasszák meg, de azért a magyar főrendek pl.: Nádasdiak, Forgáchok, Esterházyak megőrzik a befolyásukat, később közülük kerülnek ki a nádorok. </span><br style="color: #a64d79;" /><span style="color: #a64d79;"> </span><br style="color: #a64d79;" /><span style="color: #a64d79;"> </span><b style="color: #a64d79;">Török hódoltság: </b><span style="color: #a64d79;">Az ország középső törökök által megszáll területét hódoltságnak nevezzük. E területeken a törökök saját törvényeiket és közigazgatásukat terjesztették ki, de nem üldözték a vallást, és a magyar nyelvet, és nem kötelezték a lakosságot a török nyelv ill. az Iszlám vallás felvételére. A hódoltság élén a budai vilajet (tartomány, megye) vezetője a budai basa állt. A hódoltságot a török végvári vonal mintegy 30-40 000 katonája védte. A mezővárosi fejlődés az Alföldön rendkívül jelentős volt, mert önálló tőkés jellegű gazdálkodásnak tekinthető.</span><br style="color: #a64d79;" /><span style="color: #a64d79;"> </span><b style="color: #a64d79;">Központjai:</b><span style="color: #a64d79;"> Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd, Debrecen, Szeged, Szolnok voltak. Ezek a gazdag mezővárosok a szultáni birtok tulajdonában álltak. Ezen a területen kettős adózás volt jellemző, ugyanis a parasztok még a magyar nagybirtokosokhoz is fizettek adót, ezeket a végvári vitézek hajtották be. A régi történelmi borvidékeken a szőlőtermesztés szintén tőkés jellegű volt, ezért ebben a török szintén nem tudott beavatkozni, az iszlám vallás tiltotta az alkohol fogyasztását, ennek ellenére a török vezetők ezt volt amikor titokban megszegték. Az7 épületek és különösen a templomok nagy részét átfestették, mert a vallásuk tiltotta az emberábrázolást, de sok épületet ott hagytak a pusztulásnak, és bár a lakossággal szemben egy idő után elég türelmesek voltak, de sok mindent pusztulni hagytak. A magyar reformáció elterjedése döntő szerepet játszott ezeken a területeken, de a Királyi Magyarország területén is a magyarság és a magyar azonosság tudat és a magyar nyelv megtartásában, megőrzésében. Főleg a Kálvini reformáció hívei körében rendkívül erőteljes volt a rendi és a polgári gondolkodás meggyökeresedése. </span><br style="color: #a64d79;" /><span style="color: #a64d79;"> </span><b style="color: #a64d79;"><br />
Várháborúk:</b><span style="color: #a64d79;"> 1543-45 között a törökök elfoglalják a Duna folyó mentén a fontosabb várakat, ezzel Budát és környékét akarják katonai- védelmi szempontból biztosítani. Visegrád, Fehérvár, Pécs, Kaposvár, Veszprém, Siklós. Pécsig jutnak el. 1552-ben indul újabb hadjárat 2 irányból: 1. Temesvár felől: Losonczy István a várkapitány, a másik sereg Drégely várát foglalja el: Szondi György a várkapitány. Szolnoknál egyesítik a sereget, és Eger ellen vonulnak: Dobó István várkapitány. Nem sikerül elfoglalni, ezért visszavonulnak. 1566-ban támadnak újra a törökök Szigetvárnál. Zrínyi Miklós a várkapitány, törökök győznek, Szulejmán szultán is meghal, 1568-ban kötnek békét a törökök és a Habsburgok, nagyjából 25 évre kötik Drinápolyi béke. Kialakulnak a határok: Szigetvár-Eger a határszakasz, Erdély Debrecentől-Temesvárig a határvonal. (végvári vitézek életéről Balassi Bálint költészetében, és Tinódi Lantos Sebestyén, és Ilosvay Selymes Péter dal éneklésében tudhatunk részleteket, erre irodalmi példákat lehet hozni!)</span><br style="color: #a64d79;" /><span style="color: #a64d79;"> 1591-tól 1606-ig lesz a 15 éves háború: ekkor a törökök megpróbálják megbontani ezt a határrendszert, és részben sikerrel járnak, mert 1600-ban elfoglalták Kanizsát és 1596-ban, pedig Eger várát. Zsitvatoroki békével zárul a 15 éves háború, 1606-ban kötik a törökök és Habsburgok. A törökök és Habsburgok között erőegyensúly jön létre és a törökök csak 60 év múlva indítanak nagyobb hadjáratot.</span> </span></div>12 Br-Ész (Töri tételek)http://www.blogger.com/profile/13985402053617529515noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5977753470974195932.post-12332102635430631252011-12-30T19:10:00.000+01:002011-12-30T19:10:58.546+01:00 - 16 TÉTEL - A hidegháború fogalmának és korszakának jellemzői<div style="color: #674ea7;"><span style="font-family: Calibri; font-size: small;"> </span><br />
<br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;"> Az <b>1947</b>-ben kezdődött hidegháború nem igazán béke, de nem is „forró”, fegyveresen vívott háború volt. Alapvető tartalmát az Egyesült Államok és a Szovjetunió vezetése alatt kialakult szövetségi rendszerek között minden területen megnyilvánuló ellenséges viszony képezte. Ebből következik, hogy a <b>hidegháború:<br />
</b>- bipoláris (kétközpontú) volt, a két nagyhatalom testesítette meg a szövetségi rendszereket. <br />
- globális jelleggel kiterjedt az egész földkerekségre <br />
- minden helyi konfliktust végső soron a szovjet-amerikai szembenállás határozott meg. <br />
- fegyverkezési verseny folyt, elsősorban a két nagyhatalom között<br />
- párbeszéd híján a két szövetség tagjainak érintkezése a legszűkebb diplomáciai ügyintézésre szorítkozott <br />
- erőteljes propaganda kampány zajlott a világosság-sötétség szemlélet igazolására, a felek egyoldalú, torzított információkat terjesztettek egymásról<br />
- sorompókat, szögesdrótokat emeltek bármilyen érintkezés útjába<br />
- üldözték, hátrányos helyzetbe jutatták, aki nem értett egyet a „másik fél”-ről terjesztett hivatalos véleménnyel. <br />
A hidegháború lélektani alapja a kölcsönös félelem és bizalmatlanság volt. Egy találó hasonlat szerint „két vak dinoszaurusz viaskodott egy szűk gödörben”. <br />
<br />
<b>1945 után</b> világossá vált, hogy <b>két nagyhatalom</b> (Szovjetunió – USA) ereje messze meghaladj a többiét. A háborút követő csaknem fél évszázadban két szuperhatalom és az általuk vezetett szövetségi rendszerek viszonya határozta meg a nemzetközi politikát. Ezt a helyzetet nevezik kétpólusú (bipoláris) világnak. A háborút követő években mind az USA, mind a Szovjetunió kialakította a maga érdekszféráját, melyek szemben állnak egymással. A két tömb képviselői szerint két életforma állt egymással szemben, amelyek közül az egyiknek el kell tűnnie. A két szuperhatalom több évtizedes, szembenállása azonban nem vezetett közvetlen katonai összecsapáshoz. Ezt az állapotot nevezik hidegháborúnak<b>, 1949 augusztusában</b> Németország nyugati megszállási övezetében megalakult a <b>Német Szövetségi Köztársaság (NSZK),</b> válaszképpen a szovjet zóna területén létrejött <b> a Német Demokratikus Köztársaság (NDK),</b> közepén a nyugati megszállás alatt álló Nyugat-<b>Berlint körülvevő, 120 km-es fallal</b>. A berlini fal (1961-62) az európai megosztottság szimbólumává vált. USA, Kanada és az európai államok egy r észe biztonságuk megerősítése érdekében, <b>1949. április 4-én létrehozták az észak- Atlanti szerződés szervezetét, a NATO-t.<br />
1955</b> májusában az NSZK is a NATO tagjává vált. Így Moszkva is létrehozta saját Katonai Szövetségi Rendszerét, a Varsói szerződést<b>. 1949-ben</b>, a Kínában hatalomra jutott kommunista Mao Ce-tung szövetséget kötött Szovjetunióval, a hidegháború Ázsiára is kiterjedt. A hidegháború időszakában a két szuperhatalom között fegyverkezési verseny folyt, amely az erőviszonyok kiegyenlítődését eredményezte: <br />
- azonos összeget költöttek fegyverre, - Szovjetunió is előállította nukleáris fegyverét,<br />
- a világon először Szovjetunió lőtt fel <b>műholdat (Szputnyik, 1957)</b><br />
- Szovjet ember feljut az űrbe <b>(Jurij Gagarin, 1961),</b> <br />
- <b>nukleáris fegyverek (1953)<br />
</b>Mindkét hatalom kezében több ezer nukleáris fegyver volt, így atomháború is kitörhetett volna. A kölcsönös elrettentés stratégiája: azért tartottak nukleáris atomfegyvereket, hogy elrettentség a többieket<b>. 1963-ban</b> aláírták a légköri kísérleti robbantásokat betiltó, un. atomcsend szerződést, <b>1968-ban</b> pedig az atomsorompó szerződést. Nem adnak át atomfegyvereket más országoknak. <b>1953-ban</b> Nasszer egyiptomi elnök, szovjetbarát politikát hirdetett meg. (Az 1948-ban megalakult Izrael elleni arab koalíció egyik legfontosabb irányítójának is számított.) Mikor Nasszer államosította a Szuezi-csatornát, ellenfelei összefogtak ellene<b>. 1956, október 29</b>-én brit, francia, és izraeli csapatok támadták meg Egyiptomot, így kialakult a Szuezi válság. A két válsághelyzet, vagyis a Magyar forradalmi válság és a <b>Szuezi válság</b> összefonódott, ezért kettős válságról, vagyis ikerválságról beszélünk. <b>1956. Nov. 4</b>-én a Szovjet csapatok általános támadást indítottak a Magyar szabadságharc leverésére, és kiderült, hogy sem a Szovjetek, de főleg az Amerikaiak sem akarnak megkockáztatni egy nukleáris háborút. A brit, francia, és izraeli támadók elérték a Szuezi-csatornát, a katonai sikert azonban nem tudták politikailag is kiaknázni: Szovjet, ill. amerikai követelésre vissza kellett vonulniuk. A válsághelyzetek úgy oldódtak meg, hogy a Magyar szabadságharcot a szovjetek leverték, és Kádár János vezetésével ellenforradalmi kormány került hatalomra. A Nyugat-Európai és Izraeli csapatok visszavonultak. Nasszer ezt követően a szovjetek egyik legfontosabb szövetségesévé vált, USA pedig szoros szövetséget alakított ki Izraellel. <br />
<b>A két nagyhatalom 1962-ben</b> un. <b>karibi válság</b> idején került a legközelebb az atomháborúhoz. Kubában szovjet rakétákat telepítettek – ellensúlyozandó, a Törökországba telepített Amerikai rakétákat. Az oroszok a támadó rakétarendszert telepítettek Kubába, több mint 40 közép hatótávolságú rakétát, amely közvetlenül fenyegette USA területét, ill. a nagyobb városokat. A rakéták telepítéséről légi felvételek készültek, és követelték a szovjetektől, hogy vonják ki a támadó jellegű rakétákat Kuba terültéről. Ekkor a szovjetek nem ismerték el, hogy ők telepítettek rakétákat, ekkor az amerikaiak Kennedy elnök parancsára Kuba köré 500km-es haditengerészeti blokádot vontak. <b>Kennedy TV beszédében</b> is hangsúlyozta, hogy ha nem vonják vissza az oroszok a rakétarendszert, és nem szerelik le a rakétákat, akkor Kubát atomcsapással fenyegeti meg, ill. Törökországból rakétákat indít a Szovjet területek felé. A feszültség végül enyhült, amikor mindkét fél ígéretet tett a rakéták visszavonására. Valójában a Szovjetek engedtek, (<b>Hruscsov a szovjet elnök</b>) és mindkét fél tisztába volt azzal, hogy közel van a III. világháború kirobbanása. <b>1962-ben a hidegháború legsúlyosabb időszaka lezárult.<br />
</b>A hidegháborús időszak háborúira az volt a jellemző, hogy mögöttük mindig a két nagyhatalom állt. A legjelentősebb ilyen konfliktusnak a Koreai – Vietnámi háború bizonyult. <b>1950-ben</b> Kim ir Szen, a Kommunista Észak-Korea diktátora megtámadta Dél-Koreát. USA csapatokat küldött Dél-Korea segítésére. Északnak pedig Kína segített. A két Korea hivatalosan még az ezredfordulón sem kötött békét. Vietnámban felszabadító háború kezdődött, a francia gyarmatosítók ellen a kommunizmus vezetésével, amely Dien Bien Phunál döntő győzelemmel végződött: Vietnámot kettéosztották: Északon kommunista, délen az Amerika barát Vietnámi köztársaság jött létre.<b>1960-ban</b> Dél-Vietnámban partizánháború kezdődött. Az amerikaiak katonákat küldtek, s bombázták Észak-Vietnámot: győztes kommunisták egyesítették a két országrészt (1975 létrejött Vietnám, de Kambodzsa külön állam lett).<br />
A hidegháború elkövetkezendő idejébe együttműködés látszott <b> (enyhülés)</b>. Sztálin halála után <b>(1953)</b> következett be. Az 50-es évek végén a kommunista tömb egysége megszakadt: Kína eltávolodott Szovjetuniótól. Mao és a republikánus Amerikai elnök, <b> Richard Nixon 1972-ben</b> tárgyalásokat kezdtek, egy szoros kapcsolat épül ki a két ország között. Az enyhülést jelezte a Nyugatnémetek un. keleti politikája is. Ez elsősorban Willy Brandt nevéhez fűződött. Brandt alatt az NSZK diplomáciai kapcsolatokat létesített a szocialista országokkal. <b>A két német állam 1972-ben kölcsönösen elismerte egymást.<br />
1972: SALT-1</b> szerződés: nukleáris fegyverek csökkentését és részleges leszerelését irányozta elő,és az Amerikaiak és a Szovjetek is törvénybe iktatták 1978-ban, majd <b>1979-től a SALT-2</b> tárgyalások is elkezdődtek, de ezek nem jártak sikerrel.<br />
<b> 1975-ben:</b> 33 európai ország, USA és Kanada is aláírta a Helsinki záróokmányt: az államok egyenjogúságának elvéről egyeztek meg, valamint kinyilvánították a biztonsági és együttműködési egyezmények megkötését. <br />
<b>1989: a hidegháború vége</b>. Szovjetunió megdőlt, mert Amerika erős gazdasági rendszert épített ki. Az Amerikaiak 1982-től Reagen elnök idején új rakétaelhárító rendszer kiépítését határozták el, amely a világűrbe telepített eszközök fölhasználásával védelmet jelentett volna a Szovjet Interkontinentális rakéták ellen. Az óriási költséget igénylő „csillagháborús” terv azzal fenyegette a Szovjetuniót, hogy a két tömb közötti katonai egyensúly felbomlik. Így a Szovjetek fegyverkezésben sem pénzügyileg, sem technikailag nem tudtak lépést tartani az Amerikaiakkal. </span></div><div style="color: #674ea7;"><br />
</div><div align="center" style="color: #674ea7;"><span style="font-family: Calibri; font-size: medium;">Kiegészítések</span></div><div style="color: #674ea7;"><span style="font-family: Calibri; font-size: small;">Hidegháború: a 2. világháború után a szocialista és tőkés kapitalista országok között kialakult feszült politikai rendszer, amelynek alapja, a megszerzett pozíciók megtartása, illetve növelése a másik fél rovására. A szemben álló felek a nukleáris háború fenyegetésében, de közvetlen katonai konfliktusok nélkül küzdenek egymással. Általános jellemzői: bipoláris rendszer: 2 központú: USA és Szovjetunió globális kiterjedésű, az egész földre kiterjed, minden helyi konfliktus ennek köszönhető, fegyverkezési verseny jellemző, a két tábor közötti párbeszéd hiánya, erőteljes propaganda a másik fél ellen, általános bizalmatlanság és félelem a másik féllel szemben. Előzményei és kialakulása: 1947-62 klasszikus hidegháború. -1941-ben még szövetségesek USA+Szovjetunió a közös veszély miatt. 1945-ig jól működik, mert vannak megállapodások, pl.: Teherán és Jalta. .A közös veszély megszűntével a két rendszer közötti problémák egyre nagyobb súllyal kerülnek előtérbe. A Potsdami találkozón látszik, hogy a szövetség fel fog bomlani. Truman azt az elvet vallja, hogy csak az erő pozíciójából lehet tárgyalni, és meg kell akadályozni, hogy jelentős területeket nyeljen. <br />
Sztálin célja: létre kell hozni a biztonsági övezeteket. 1945-47 a hidegháború ideiglenes kialakulásának szakasza. Ekkor az USA és Szovjetunió nem szövetséges, de még nem ellenségek, de ekkor történnek olyan események, amitől nő a félelem, ezért 47-ben kezdődik a hidegháború. Jellemzők: Szovjetunió: "sokat vesztő és sokat nyerő" győztes, nagyok a gazdasági és népességi veszteségek, befolyása és hatalma megnő Kelet-Európában. USA: sokat nyerő, győztes, új ipari és pénzügyi központja a világnak, óriási katonai erővel rendelkezik (atommonopólium): a világháború után biztos hátországot tudott kiépíteni. 1945-47 között olyan események történnek, melyek tényleges szakításhoz vezetnek. <br />
Németország miatti ellentétek: az oroszok ki akarják fosztani a Német területeket, a nyugatiak rendbe akarják tenni a pénzügyi rendszert, ezért 47. január 1-én létrehozták az un. Bizóniát: Anglia + USA megszállási területeinek egyesítése (közös gazdasági irányítás), 48-ban létrejön Trizónia, a franciák csatlakoznak Bizóniához. Görögországi problémák: Polgárháború van, (görög kommunisták- Emigráns kormány között van ellentét) a görög kommunistákat az oroszok támogatják, míg az emigráns kormányt az angolok pénzelik. Törökországi problémák: az oroszok követelik a tengeri szorosok átadását, Irán problémája: Iránt az oroszok és az angolok közösen szállták meg, de az oroszok nem akartak kivonulni. Japán + olasz probléma: Szovjetunió nem szólhatott bele a Japán és Olasz rendelkezésekbe, Kelet- Közép Európa: a nyugatiaknak nem tetszenek a Szovjetek Kelet – Európai intézkedései. Fegyverkezési verseny: atomkutatások. Ezek a konkrét események élezik a két ország közötti viszonyt, ennek hatására politikai lépések történtek. 1946. március 5-én FULTONl (missouri államban) beszéd, Churchill: Szovjetunió világuralomra tör, mint a nácik, ezt a világuralmi törekvést a szabad világnak minden eszközzel meg kell akadályozni, csak erőpolitikával valósítható meg, "vasfüggöny" ereszkedik Kelet- Európára, ez a beszéd nem titkos, ezért Sztálin megtudja és kimondja a fellépést a Nyugati országok ellen, ha kell. 1947.március 12: Truman beszéde a kongresszusban: 400 millió dollárt kér a megvalósításhoz, alapja: Anglia kivonulása Görögországból a rossz gazdasági helyzet miatt és a helyét átadja az USA-nak, dominó elv: ha egy térség valamely országában kommunista hatalomátvétel történik, akkor rövid időn belül az összes többiben ez fog történni, Truman doktrína: feltartóztatási elv: minden eszközzel + fegyverrel is meg kell akadályozni a kommunista hatalomra jutást, Válasz szovjet részről: 1947-ben Zsdanov- doktrína: a világ országait 2 csoportra lehet osztani: Béke csoport: Szovjetunió, Imperialisták USA: agresszorok. 1947 szeptemberében megszervezik a kominformot tájékoztatási iroda: kommunista pártok tevékenységének összefogása, irányítás: Moszkvából. 1947-62: a klasszikus hidegháború időszaka: 1947.június 5.: A Marshall terv meghirdetése: Európai újjáépítési program, minden ország részt vehet benne, meghatározott összeggel, a feltételek miatt Szovjetunió nem kér a segélyből és a szövetségesei sem fogadhatják el. Erre a keleti blokk válasza: 1949: KGST: Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanács létrehozása. Első berlini válság: 1948-49. 1948. július 20: Trizóniában valutareform végrehajtása: új márka bevezetése. 1948. július 23.: ők is kibocsátanak egy új márkát, és a régit felülbélyegzik: oroszok blokád alá vonják Berlint, vasút felrobbantása nem engedik be az árut Nyugatról, Nyugat válasza; „ Légi híd”: repülőn viszik a dolgokat 11 hónapon keresztül. 1949-ben a 4 hatalmi egyezmény révén megszüntetik a blokádot, kialakul a két különálló Németország. 1949. szeptember: Az NSZK kikiáltása. A két katonai szövetség kialakulása: NATO: Nyugat-Európa fél a szovjetterjeszkedéstől, az országok katonai szövetsége 1948. március Brüsszeli szerződés (GB, Franciaország, BENELUX államok), kötnek: gazdasági, Szociális, Katonai szerződést, ezt nevezik 1949 áprilisától NATO-nak, vagyis Észak Atlanti Szerződés szervezetének. </span></div>12 Br-Ész (Töri tételek)http://www.blogger.com/profile/13985402053617529515noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5977753470974195932.post-12152506162122327672011-12-30T19:01:00.000+01:002011-12-30T19:01:23.280+01:00- 15 TÉTEL - Az 50-es évek jellemzői Magyarországon<div style="color: #45818e;"><span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><b> </b></span></div><div style="color: #45818e;"><br />
</div><div style="color: #45818e;"><span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><b> 1950-re, az első 5 éves terv indulásárnak idejére az ország újjáépítése jórészt befejeződött.</b> Budapesten ugyan még lehetett találni romkárokat, de a vasút, a bányászat, az ipar, a mezőgazdaság termelése elérte, sőt némely területen meghaladta a háború előtti szintet. A feszített iparosítási program és az egyoldalú nehézipari fejlesztés- központúság miatt azonban elhanyagolták a mezőgazdaság , de még a könnyűipari ágazatok fejlesztését is. 1949-től rendszeressé váltak a „békekölcsön” jegyzések, amelyek során a dolgozók fizetésüknek általában 10%-t önkéntesen „kölcsönadták” az államnak, amely azt 20 év alatt fizette vissza. A termelés és a kereskedelem helyére lépő elosztást kötelező tervszámokra épülő utasítások szabályozták. Az állami tulajdon mindent elsöprő túlsúlyát mutatja, hogy a kisiparosok száma az 1949-es 360 ezerről 1953-ra 50 ezerre, a kiskereskedőké 100 ezerről 3 ezerre csökkent. Ez a tény mélypontra csökkentette a szolgáltatások színvonalát, lesüllyesztette a kereskedelmet, és a fogyasztót az állami szektor kiszolgáltatottjává tette. <br />
Az országban továbbra is szovjet katonai megszállás volt jellemző, a nemzetközi „hidegháborús” légkör és helyzet sem enyhült, sőt a koreai háború miatt egyre feszültebbé vált a viszony a két szuperhatalom a Szovjetunió és USA között. <br />
Az ötvenes évek nagy vesztese a parasztság volt. Mivel a parasztok nem hajlottak arra, hogy önszántukból belépjenek a termelő szövetkezetbe, velük szemben elsősorban a gazdasági kényszer eszközét alkalmazták. Bevezették a kötelező beszolgáltatás rendszerét. Ha a (parasztság) parasztember a beadási kötelezettséget nem teljesítette végrehajtók jelentek meg nála, akik elvittek mindent, amit a házban találtak. (ebből az időből származik a „lesöpört padlás” kifejezés, ami arra utal: a végrehajtók még a padláson szétszórt búzaszemeket is elvitték).<br />
Azokat a személyeket, akik a TSZ-be vagy az Állami gazdaságokba nem léptek be, vagy ellenezték a Rákosi rendszer intézkedéseit, „kuláklistára” vették, és elítélték őket, majd ezt követően internálták, vagyis munkatáborokba vitték őket, pl. híresebb munkatáborok: <b> Recsk, Hortobágy, Oroszlány.</b><br />
<b> 1949-től</b> politikai „ koncepciós perek” zajlottak, ezeknek a lényege, hogy a párt ellenzéktől valamint a népszerű vezetőktől szabadultak meg, ill. őket ítélték el. <br />
Ezek a perek un.” kirakat perek”, mert már előre megvolt az ítélet, és a vádeljárásnak a forgatókönyve is, és csak olyan tanúkat hallgattak ki, akik egyértelműen a vádlott ellen vallottak. A leghíresebb per volt <b>1949-ben</b> Rajk László, a korábbi belügyminiszter és társainak a pere. Rajk és a többiek Rákosi személyes hatalmának kiépítésében estek áldozatul, amihez Rákosi a Szovjet – Jugoszláv viszony megromlását használta fel ürügyként. A Rajk ügy világosan jelezte a terror általánossá válását, ugyanakkor éppen a Rajk- ügy volt az, amely megrendítette a párttagság önbizalmát. A terror azonban nem maradt a párton belül, az osztályellenségnek tekintett személyeket 1950-51-ben tömegesen deportálták, és börtönözték be, ezek végrehajtásában döntő szerepet töltött be az ÁVH, vagyis az Államvédelmi Hatóság, vagy a köznép körében elnevezett „ÁVÓ”, amely a párt szűk vezető rétegének közvetlen utasításait, parancsait hajtotta végre. 1950-től személyi kultusz alakult ki, vagyis egy szűk vezető réteg kezébe került a hatalom: Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Révai József voltak a jelentősebb vezetők. 1952-ben Rákosi Mátyás miniszterelnök is lett, így a végrehajtó hatalom is a kezébe került. <br />
<span style="font-size: large;"><br />
<b>Társadalmi változás és életmód az 1950-es évek elején:</b> </span><br />
A modern technika hiányát a nagy számban rendelkezésre álló olcsó munkaerő pótolta. Ha nem is jól fizetett, de valamilyen munkát mindenki talált magának, még az alacsonyan képzettek, vagy a képzettség nélküliek is. Az ötéves terv során több mint 1000 faluba jutott el a villany, ami gyökeresen átalakította a falusi lakosság életét. Nyomában megjelent a mozi és a rádió. Elsősorban a városokban nőttek a lakosság kulturális igényei. A bemutatott darabok egy része propaganda célokat szolgált. Általánossá vált az üzemi étkeztetés, amelyek keretében az emberek többsége legalább napjában egyszer olcsón meleg ételhez jutott. Kiépült a gyermekétkeztetés hálózata is. A városi közlekedés, az állami támogatás (dotáció) hatására rendkívül olcsóvá, mindenki által igénybe vehetővé vált. Megkezdődött a budapesti metró építése. Az egészségügyi helyzet jelentősen javult. Ebben nagy szerepet játszott az új gyógyszerek, mindenekelőtt az antibiotikumok megjelenése. Az általános ingyenes orvosi ellátás következtében jelentősen csökkent a csecsemőhalandóság. Az iparban, a közlekedésben, a kereskedelemben és a hivatalokban teljes körben bevezették a dolgozók nyugdíját, ennek összege azonban csekély volt. Ekkor épült ki a vállalati üdülők rendszere. Ekkor terjedt el a szakszervezeti és a gyakorlatilag ingyen nyaralás a Balatonon, a Dunakanyarban és a hegyekben. Valódi tömegsport bontakozott ki: százezrek vettek részt a különböző testedző mozgalmakban. Az 1952-es helsinki olimpián a magyar csapat 16 aranyérmet szerzett és a nemzetek ranglistáján a harmadik helyre került. 1953-ban épültek fel a budapesti népstadionok. A sportsikereket is (pl: az angolok elleni 6-3, illetve az „aranycsapat” kiváló szereplése) kisajátították, vagyis a politika sikereként hangsúlyozták. <br />
<b>1953-ban</b> Rákosit leváltották, és Nagy Imre lett a miniszterelnök. (a szovjetvezetés befolyásolta ezt a helyzetet, mert <b>1953 márc. 5-én meghalt Sztálin.).</b> <b> </b></span></div><div style="color: #45818e;"><br />
</div><div style="color: #45818e;"><span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><span style="font-size: large;"><b>Nagy Imre új reformokat vezetett be:</b></span> megszüntette az internálásokat, fokozatosan megkezdte a munkatáborok felszámolását, a koncepciós perek megszüntetését, az ÁVH átalakítását, sőt elhatározta a felszámolását is. Lehetővé tett, hogy a mezőgazdaság kollektivizálása, vagyis a TSZ-ekbe történő belépés ne legyen kötelező, sőt ki is lehetett lépni, és hangsúlyozták az önkéntességet, és a „kuláklistát” is megszüntették. A nehézipar erőltetett fejlesztése („Magyarország a vas és acél országa legyen”) nem valósulhatott meg az ötéves terv alapján, ezért ezt a tervet átalakították, sőt jelentős mértékben módosították, és fokozatosabbá tették, és így a nehézipart nem egyoldalúan fejlesztették, hanem a többi iparág fejlesztésére is fokozatosan sor került. A bizalmatlan légkört Nagy Imre próbálta felszámolni, de ez kevés sikerrel járt, és továbbra is a rettegés, és a félelemkeltés volt jellemző, amely légkör jelentős mértékben hozzájárult majd a forradalom kitöréséhez. A politikai és gazdasági válság 1952-ben majd 54-ben is eléggé a mélyponton volt, ezt jelezte a különböző politikai csoportok megélénkülése, pl. a Petőfi Kör, és a Írószövetség működése is. <br />
<span style="font-size: large;"><b>1956-os forradalom és szabadságharc:</b> </span><br />
<b>1955-ben</b> Rákosi visszatér, Nagy Imrét leváltják, kizárják a pártból. Az elégedetlenség nagy, ezt jelzi, hogy 1956 nyarán Rákosi kénytelen lemondani, Gerő Ernő vette át a helyét, Lengyelországban felkelések voltak, majd <b>1956. okt. 6-án</b> volt Rajk László és társai újratemetése, ahol 100 000 fős tömeg jelent meg, ez tömegtüntetésnek is megfelelt. <b>Okt. 23-ára az egyetemisták tömegtüntetést szerveznek, 16 pontot foglalnak össze.</b> Ebben az állam önállóságát, szovjetek kivonulását, többpárti választást, új kormányt Nagy Imre vezetésével, Kossuth címer visszaállítását követelik. Márc.15 legyen nemzeti ünnepnap, okt. 6. pedig nemzeti gyásznap. </span></div><div style="color: #45818e;"><span style="font-family: Calibri; font-size: small;">Tehát a felkelők <b>október 23-án, keddi napon</b> a Petőfi szobortól a Bem térre mennek, majd az Országházhoz közel 200000 ezres tömeg vonult, és Nagy Imrét követeli, Nagy Imre beszéde nem elégíti ki őket. Fegyvereket szereznek, majd elmennek a rádióhoz. Itt felolvassák a 16 pontot. Gerő Ernő rádiós beszéde még jobban felbőszítette őket, ezért ledöntik a zsarnokság jelképét, a Sztálin szobrot, és a rádiót ostromolják. Ez fegyveres felkeléssé alakul. Nagy Imre a kormány élére kerül. Gerő katonai segítséget kér a szovjetektől, <b>okt. 24-én</b> tankcsapatok indulnak, összecsapás: (Korvin köznél, Széna térnél<b>.) Okt. 25-én</b> parlamenti sortűz, ÁVH alakulatok lőnek a tüntetőkre, rengeteg a halott. Tüntetések vidéki városokban, a párt az egészet ellenforradalomnak ítéli. Fegyverletételt, amnesztiát ígér. <b> Okt. 28-án</b> Nagy Imre demokratikus mozgalomról, és forradalomról beszélt, és elismerte a forradalom követeléseit. Bejelenti az ÁVH megszüntetését, Kossuth címer visszaállítását, a több pártrendszer visszaállítását. <b>Okt. 30-31-én</b> MDP kinyilvánítja Magyarország semlegességét, vagyis a Varsói szerződésből való kilépést. Ugyanekkor tragikus események történtek a Köztársaság Téren, a pártszékház ostrománál, rengeteg halott és nehezen sikerült elfoglalni a pártszékházat, és az ÁVH-t, vagy gyűlölt ÁVÓ-sokat feloszlatták. <b>Nov. 1-től</b> MSZMP lesz. <b>Nov. 3-án</b> szociális kormány. A nyugat a szuezi válsággal van elfoglalva. A szovjetvezetés nem tűri a rendszerváltást, másodszor is fegyverrel avatkozik be. <b> Nov. 4-től</b> általános, koncentrált szovjet támadás, és 1 hét alatt leverik a szabadságharcot. Nagy Imre és a kormánytagok elmenekülnek, Jugoszláv követségbe, Kádár János alapít kormányt, többpártrendszer megszűnik. <br />
<b><span style="font-size: large;">Nemzetközi háttér: </span><br />
</b>- Az 1956. októberi magyar forradalomnak szembe kellett néznie a szovjet katonai beavatkozással. A szovjet intervenció idején sokan reménykedtek abban, hogy az USA és a nyugati hatalmak fellépése megállásra készteti Moszkvát. Moszkvában joggal tartottak attól, hogy az egész térségben meginog a kommunizmus. Moszkva beavatkozást fontolgatott, ám Lengyelországban a hatalomra került Gomulka képes volt lecsendesíteni a tömegmozgalmakat, s így megindult a békés konszolidáció. Magyarországon viszont fegyveres összetűzésekre került sor, és a Nagy Imre vezette kormány képtelen volt úrrá lenni a helyzeten. Hruscsov a helyzet mérlegelése után úgy döntött, hogy elkerülhetetlen a magyarországi beavatkozás, s ehhez a többi szocialista ország támogatását is megszerezte. A nyugatot ekkor a szuezi válság tartotta izgalomban. Ettől függetlenül az USA az adott katonai viszonyok között nem látott lehetőségeket a magyarországi beavatkozásra, mivel ezzel egy világháborút kockáztatott volna meg.<br />
<span style="font-size: large;"><b>Kifejtés, kiegészítés:</b> </span><br />
- Sztálin halála (1953) után a Szovjetunióban megindul a politikai kiigazítás. A „hidegháborús” légkörben enyhülési tényezők kerültek előtérbe, és Hruscsov sürgetésére a kommunista szövetségeknél is változások indultak meg. Magyarországon Nagy Imre lett a miniszterelnök, (1953-1955), aki a gazdaság terén az életszínvonal növelésére és egy arányosabb gazdasági szerkezet kialakítására helyezte a hangsúlyt, miközben szakított a terror és a személyi kultusz gyakorlatával. Az új politikát nagy társadalmi várakozás kísérte. 1955-ben azonban Rákosi elérte Nagy Imre leváltását, majd a pártból való kizárását is. A reformok azonban már visszafordíthatatlanok voltak, mivel megindult a spontán társadalmi szerveződés. <br />
- A baloldali értelmiség önszerveződését (Írószövetség, egyetemista ifjúság) már Nagy Imre lemondatása sem tudta megállítani. A hatalom elbizonytalanodott, Rákosinak már nem volt elég befolyása a teljes visszarendeződéshez. 1956 nyarán a Petőfi Kör rendezvényeit már hatalmas közérdeklődés kísérte. Rajk László újratemetése, a lengyelországi tüntetések azután felgyorsították az eseményeket. 1956. okt. 16-án megalakult Szegeden a független ifjúsági szervezet.</span></div><span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><span style="color: #45818e;"> Okt. 22-én budapesti egyetemisták megfogalmazták azt a 16 pontos követelésüket, amely mellett másnap felvonulást szerveztek. Ez a felvonulás vált az okt. 23-i forradalmi események gyújtópontjává.</span><br style="color: #45818e;" /><span style="color: #45818e;"> - A 16 pont gazdasági és politikai követeléseket is tartalmazott. Politikai téren az MDP, az állampárt megújulását, majd Nagy Imre miniszterelnöki kinevezése után szabad, többpárti választások megtartását követelték, azaz kiálltak a demokrácia mellett. Ugyanakkor az ország függetlenségének helyreállítása érdekében a szovjet csapatok kivonását is sürgették. A diktatúra jelképének számító Sztálin-szobor ledöntése is ebbe a sorba illik bele. Követelték a diktatúra felelőseinek (Farkas Mihály volt a hadügyminiszter) elítélését, és a politikai foglyok szabadon bocsátását is. Gazdasági téren a program sokkal kevésbé volt radikális. Lényegében a szocialista gazdaság kisebb reformját tartották csak szükségesnek, (szakemberek kezébe kerüljön a gazdasági döntéshozatal, a gazdaság arányos átszervezése. az erőltetett iparosodás feladásával, a beszolgáltatási rendszer kiigazítása, a munkásbérek emelése). E követelések nem jelentettek szakítást a szocializmussal, pusztán annak demokratikus átalakítását célozták meg. </span><br style="color: #45818e;" /><span style="color: #45818e;"> - 1956 okt. 23-i egyetemistatüntetés néhány órán belül általános megmozdulássá vált. A tüntetők ledöntötték Sztálin szobrát, elfoglalták a rádió épületét, és elérték Nagy Imre kinevezését a kormány élére. Az államhatalom összeomlott, képtelen volt úrrá lenni a helyzeten. Az új kormány ezért szovjet katonai segítséget kért. A szovjet csapatok megjelenésével egy időben spontán fegyveres felkelő csoportok szerveződtek a fővárosba, melyek ellenállási pontokat alakítottak ki (Corvin Köz, Baross Tér, Móricz Zsigmond Körtér, Tűzoltó utca, Műszaki Egyetem). A fővárosi események hatására vidéken is tüntetésekre került sor, és helyi forradalmi bizottságok alakultak. </span><br style="color: #45818e;" /><span style="color: #45818e;"> - A forradalmi állapotok kialakulása miatt a Nagy Imre kormány gyakorlatilag elszigetelődött, képtelen volt érdemben befolyásolni az eseményeket. Október 25.-én Budapesten véres utcai harcokra került sor. A következő napokban a vidéki karhatalmi egységek több városban is sortüzet adtak le a tüntetőkre. Az események elfajulását, és a kormány tehetetlenségét látva Nagy Imre okt. 26-án tárgyalásokat kezdeményezett a forradalmi csoportokkal. Ezzel együtt a kormány is átalakul, polgári politikusok is tárcát kaptak, ami a pártállam feladása felé tett lépés volt. A pártok engedélyezésére hivatalosan október 30-án került sor. Úgy tűnt, hogy sikerült kialakítani egy nemzeti egységfrontot. </span><br style="color: #45818e;" /><span style="color: #45818e;"> - Nagy Imre világosan látta, hogy a forradalom leigázása megköveteli a Moszkvával való egyeztetést. Rövid tárgyalások során elérte a szovjet csapatok kivonásának megkezdését, (október 30.). A valóságban Hruscsov ekkor már magyarországi forradalom leverése mellett döntött, amihez a többi szocialista ország jóváhagyását is megszerezte. A szovjet katonai beavatkozás gyakorlatilag eldöntötte a forradalom sorsát. Az USA ugyanis nem kívánt beavatkozni, mivel azzal egy atomháború kirobbanását kockáztatta volna. </span><br style="color: #45818e;" /><span style="color: #45818e;"> - 1956. november 4.-én a szovjet csapatok megkezdték a forradalmi központok elleni támadást. Komolyabb harcokra csak Budapesten került sor. Egy hét alatt a fegyveres ellenállást mindenütt megtörték. Időközben Hruscsov felkérésére Kádár János új kormányt alakított, és szentesítette a szovjet beavatkozást. A politikai ellenállás teljes felszámolása 1957 tavaszáig elhúzódott. A szélsőségesebb csoportok (ortodoxok) nyomásának engedve Kádár utat engedett a megtorlásnak. </span><b style="color: #45818e;"> <span style="font-size: large;">Összegzés:</span></b><span style="color: #45818e; font-size: large;"> </span><br style="color: #45818e;" /><span style="color: #45818e;"> az 1956-os forradalom a külpolitikai erőviszonyok miatt eleve kudarcra volt ítélve. A forradalom azonban veresége ellenére is kihatott a rendszerre. A Kádár-korszak ugyanis számos ponton alapvető szakítást jelentett a Rákosi rendszerrel. Az egypártrendszer fennmaradt, de a személyi kultuszt, a nyílt terrort felszámolták. Az 1960-as évek közepétől kisebb reformokat is elindítottak, és nagy gondot fordítottak az életszínvonal folyamatos emelésére. A Kádár-korszak ennyiben 1956 örökségét hordozta magán. </span><br style="color: #45818e;" /><span style="color: #45818e;"> </span></span>12 Br-Ész (Töri tételek)http://www.blogger.com/profile/13985402053617529515noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5977753470974195932.post-51134220911751183092011-12-30T00:58:00.000+01:002011-12-30T00:58:45.555+01:00 - 14. TÉTEL - Nácizmus jellemzői, hatalomra jutása és terjeszkedése<div style="color: #6aa84f;"><span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><span style="font-size: large;"><b> </b></span></span><br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><span style="font-size: large;"><b> Nácizmus jellemzői és a náci párt hatalomra kerülése:</b></span> 1919-ben Németország köztársaság lesz Weimar központtal (II. Vilmos 1918. nov. 9-én lemond és 11-én a németek leteszik a fegyvert a <b> Compiegne-i erdőben, így véget ért az I. Világháború</b>). Ebert lesz a köztársasági elnök 1925-ig. Koalíciós kormány van: szociáldemokrata, szocialista, kommunista, Keresztény Szocialista Néppárt van hatalmon. <b> 1919-ben</b> megalakul az <b>NSDAP</b>- Német Nemzeti Szocialista Munkáspárt, ebből lesz a <b>Náci párt. 1921-ben</b> a-pártot átalakítják ennek <b>egyik vezetője lesz Hitler</b>. <b>1922-ben</b> jön létre a náci párt rohamosztaga, az <b>SA</b>. Feladata: a párt rendezvényeinek őrzése, védelme, szervezése, újabb párttagok beépítése- propaganda tevékenység. <b>Legismertebb vezetők</b>: Ernst Röhm, Strasser testvérek. 1923-ban, ún. <b>sörpuccs</b> Iesz Münchenben. Lényege két minisztert letartóztatnak egy sörházban és át akarják venni a hatalmat. Nem jár sikerrel, Náci párt vezetőit letartóztatják, bebörtönzik, ekkor a Náci párt nagyobb részt felbomlik<b>. 1923 végén</b> kezdi el írni Hitler híres művét: <b><u>Mein Kampf. </u><br />
<span style="font-size: large;">5 alapelve van:</span></b><span style="font-size: large;"> </span><br />
<u><b>1. fajelmélet</b>:</u> az "árja" egy felsőbbrendű faj, a germán uralja a világot- „szociál darwinizmus” (az erősebb faj uralkodik a gyengébbeken). Népek csoportosítása: szövetségesek, szolganépek, elkülönítendő népek. Zsidóellenesség- antiszemitizmus: kezdetben a zsidó népcsoport elkülönítését, megjelölését, nyilvántartását jelenti a későbbiekben 1936-tól gettókat és koncentrációs táborokat létesítenek számukra, majd 1942-től lesz a „végső megoldás”, amely a zsidóság felszámolását és megsemmisítését írja elő, innentől fogva több koncentrációs tábor is létesül. Végrehajtják a zsidóság megsemmisítését. (koncentrációs táborok pl. Dachau, Auschwitz, Buchenwald). A zsidókat teszi felelőssé a háborúért, az itt elszenvedett vereségért, és a béke során elvesztett területekért. <br />
<u><b>2. Élettérelmélet</b>:</u> Lebensraum. Terjeszkedés keleti irányba, a „harmadik birodalom” létrehozása. <u><br />
<b>3. Bolsevizmus-ellenesség kommunista ellenesség.</b></u> (elsősorban a kommunista pártokat és a németországi kommunistákat üldözi, de ez összefügg a zsidóellenességgel, mert úgy gondolta, hogy a kommunisták között jelentős többséggel zsidók vannak)<br />
<b> <u>4. Versailles-i békerendszer szétbomlasztása, revíziója, felülvizsgálata.</u></b> <br />
<b><u>5. Vezérelv:</u> „Führer” – kultusz, személyi kultusz</b>, melyben Hitlert a Német nemzet megmentőjeként, kiválasztott vezéreként tünteti fel. <br />
<b>A nácizmus hatalomra kerülése: 1929-es év döntő fontosságú</b>. 1925-29-ig újraszervezi a pártot és az SA-t és létrehozza még az SS-t <b> (SS): SchutzStaffel</b> (véderő osztag), Legfontosabb vezetői: Himmler, Gerhard Müller, Bormann, Heydrich („tiszta fajú árja képviselője”). 1929-ben a gazdasági világválság hatása Németországban: ez elősegíti a párt programjának elterjedését, és népszerűbbé, ismertebbé válását, ezt a programot 1929-ben megfogalmazzák, és a legtöbbet kínálja a többi párthoz képest. A Náci Pártnak az 1930-as választásokon két jelentős ellenfele van: Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt. Ekkor lép be a pártba Göring, aki később a Luftwaffe parancsnoka lesz. Goebbels lesz a propaganda miniszter. Hitler helyettese a pártban Rudolf Hess lesz. <b>1931-ben létrejön a Harzburgi front </b>vezetője: Schacht (bankár), ez a csoport a bankárok, junker nagybirtokosok, Ruhr-vidék iparmágnásaiból állt. A köztársasági elnökválasztáson továbbra is Hindenburg marad az elnök (1925-óta elnök). Az első és a második nemzetgyűlési választáson <b>1932. május és júniusban Náci Párt több mint 40%-ot szerez</b> – ebben nagy szerepe van a szociális demagógiának - minden társadalmi rétegnek ígér valamit. A bűnbak - ellenség kép előtérbe helyezése történik (kommunisták, zsidók). A második fordulóban választáson veszít a befolyásából a Náci Párt, de valójában súlyos vereséget nem szenved. <br />
<b>1933. január 30-án Hitler kancellár lesz. 1933. február végén felgyújtják a Reichstag épületét</b>. A kommunistákat vádolják így megkezdődik a többi párt eltávolítása, egypártrendszer alakul ki. A náci párt győzelmének főbb tényezői: A párt demagóg ideológiájának rendkívül jelentős a tömeghatása, a Német munkásmozgalom megosztott, és a Német tőkések féltek a válság során kibontakozó tömegmozgalmaktól, és a polgári pártok elzárkóztak az antifasiszta együttműködéstől. <br />
1933 márciusa: úgynevezett meghatalmazási törvény. A kancellár közvetlenül csak a köztársasági elnöknek felelős, így megkezdődik a jogállam felszámolása. <b>1934.június végén, ,,hosszú kések éjszakája" </b>- az SA vezetőit kivégzik, és az SA-t felszámolják. Ezzel a lépésével Hitler megszabadult a párton belüli vetélytársaitól, és kivívta a hadsereg elismerését is. 1934 augusztusában meghal a köztársasági elnök Hindenburg és Hitler lesz az új „Führer” („Vezér”) és a hadsereg első tábornoka is. Karizmatikus egyéniségnek tartják, Németország egységét hangoztatja. Nacionalista, soviniszta jellegű - egypártrendszer, személyi kultusz alakul ki, pártállam jön létre. <b>1934-től megalakul a titkos rendőrség (Gestapo)</b> Heydrich lesz a vezetője.<br />
<b>A nácizmus terjeszkedése: </b> 1935-ben új gazdasági politika Németországban (<b>Neuer PIan</b>). Ez hasonló az amerikaihoz - hadiipar fejlesztése (repülőgép, tankgyártás). Luftwaffe (légierő) létrehozása, infrastruktúra fejlesztése jellemző, lakóházak épülnek, gyárak - üzemek alakulnak (hadiipar tudatos fejlesztése, autóipar, különösen a Volkswagen autó gyártása lett a legjelentősebb iparág, és ez húzóágazatot jelentett a többi iparág számára is). A munkanélküliség csökken (7-8% lesz). Folyók szabályozása, hajózása, csatornák építése (Rajna, Elba, Duna). 1935 márciusától általános hadkötelezettséget vezetnek be, hadsereg létszáma növekszik. <b>1935-ben a Saar vidéken</b> népszavazás lesz, visszakerül Németországhoz<b>. A Versailles-i béke több pontját megszegik</b>. <b>Rajna vidék</b> fegyvermentes övezet, <b>de 1936 márciusában újra felfegyverzik</b>. <br />
Következmények: Franciaországban előtérbe kerülnek a fasiszta irányzatok. Meghirdetik a harcot a fasizmus ellen, népfront mozgalom lesz, Kommunista Internacionálé hetedik kongresszusán döntöttek erről. Népfront minden olyan szervezet, amely tekintet nélkül, pártállástól függetlenül, antifasiszta jellegű. <b>Spanyol polgárháború 1936-39-ig:</b> az 1936-os választásokon a népfront kormány arat győzelmet. Szembekerült egy katonatiszti csoport, és katonai alakulatok, akiket Franco tábornok vezetett. Kirobban a polgárháború. Népfront kormányt nemzetközi brigádok támogatják. A nyugati hatalmak be nem avatkozási politikát folytatnak. Németország és Olaszország beavatkozik 1937 és 1938-ban Franco tábornok oldalán. A németek bevetik a legújabb bombázókat, és egy kis várost (Guernica) földig rombolnak, ezt nevezik a világháború „főpróbájának” is. A Franco tábornok vezette csoport győz, és 1939-ben jobboldali diktatúra jön létre. <b>1935-ben, októberben, Nürnbergben első zsidóellenes intézkedések kiadása: </b> A zsidónak minősülő németeket megfosztották állampolgárságuktól, és az állam védelmétől, sőt 1938-ban központi kezdeményezésre országos méretű pogromra, vagyis üldözésre került sor, (ezt nevezik „kristályéjszakának”: 1938. november 9-10). 1936-tól lesznek koncentrációs táborok. Jelentős hangsúlyt fektettek a Náci pártban, hogy továbbra is rendszeresek legyenek a tömeggyűlések, demonstrációk, és a gyerekektől az öregekig mindenkit Náci jellegű szervezetekbe kényszerítettek, ahol megkövetelték a rendszer melletti nyílt kiállást. A sajtó mellett a művészeteket is a Náci propaganda szolgálatába állították, és hatalmas alkotások létrehozását, és a Nácizmus dicsőítését írták elő.</span></div><span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><span style="color: #6aa84f;"> </span><br style="color: #6aa84f;" /><span style="color: #6aa84f;"> </span><span style="color: #6aa84f; font-size: large;"><b>1935-36-ban jöttek létre a tengelyhatalmi egyezmények: </b></span><span style="color: #6aa84f;"> Németország és Japán kötötte meg az Antikomintern Paktumot, majd ehhez Olaszország is csatlakozott 1937-ben. Az olaszok megtámadták Abesszíniát (mai Etiópia), de súlyos veszteségeket szenvednek, és csak Németország beavatkozásával nyerik meg a háborút, és foglalják el a területet. (1936-ban)</span><br style="color: #6aa84f;" /><span style="color: #6aa84f;"> </span><b style="color: #6aa84f;">1936-ban a Németek rendezhették meg az olimpiai játékokat</b><span style="color: #6aa84f;">, amely nagy jelentőségű propagandafogásnak is minősült, és kiemelte a német nép nagyságát. </span><br style="color: #6aa84f;" /><span style="color: #6aa84f;"> </span><b style="color: #6aa84f;">1938-ban Hitler hozzácsatolja Ausztriát Németországhoz</b><span style="color: #6aa84f;">, ezt nevezik: </span><b style="color: #6aa84f;">Anschluss-nak</b><span style="color: #6aa84f;">, így Hitler elnevezésével „harmadik birodalom” jött létre. </span><b style="color: #6aa84f;">1938 szeptemberében a nagyhatalmak Münchenben tartanak konferenciát</b><span style="color: #6aa84f;">, Chamberlain az angol miniszterelnök, Daladier a francia miniszterelnök, Mussolini az olasz vezető (Duce), és Hitler a német vezető részvételével. A konferencián a németek a </span><b style="color: #6aa84f;">Szudéta-vidéket követelik vissza Csehszlovákiától</b><span style="color: #6aa84f;">, mert több mint 3 millió Német többség él ezen a vidéken. Ezt a követelésüket a nyugati hatalmak teljesítik, vagyis békéltetési politikát folytatnak Németországgal szemben. (az angolok úgy gondolják, hogy megmentették a békét). Megkezdődik Csehszlovákia felbomlasztása, ugyanis </span><b style="color: #6aa84f;">1938. november 2-án</b><span style="color: #6aa84f;"> az első bécsi döntéssel </span><b style="color: #6aa84f;">a Felvidék visszakerül Magyarországhoz</b><span style="color: #6aa84f;">, majd </span><b style="color: #6aa84f;">1939-ben</b><span style="color: #6aa84f;">, március közepén a németek bevonulnak Prágába, és ugyanekkor a magyarok részt vesznek a Kárpátalja visszafoglalásában. Szlovákia külön állammá szétválik, és a fasiszta befolyás bábja lesz. </span><b style="color: #6aa84f;">1939 nyarán a Németek megerősítik a tengelyhatalmi szerződéseket. <br />
1939. Augusztus 23-án Szovjet – Német megnemtámadási egyezményt írnak alá,</b><span style="color: #6aa84f;"> melynek titkos záradékban felosztják Lengyelországot. Ez a háború közvetlen előzménye. </span><br style="color: #6aa84f;" /><span style="color: #6aa84f;"> </span><b><span style="color: #6aa84f;">1939.szeptember 1-én kirobban a II. világháború, Németország megtámadta Lengyelországot. </span> </b></span>12 Br-Ész (Töri tételek)http://www.blogger.com/profile/13985402053617529515noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5977753470974195932.post-51502984249263674642011-12-30T00:49:00.000+01:002011-12-30T00:49:23.714+01:00 - 13. TÉTEL - A dualista állam<span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><br />
<br />
<span style="color: orange;"> 1849. aug.13.-án Világosnál az oroszok előtt letettük a fegyvert, így befejeződött a forradalom és a szabadságharc. Magyarország osztrák katonai megszállás alá került, elvesztette a függetlenségét. A kiegyezés előtti időszakot: neoabszolutizmusnak ill. alkotmány nélküli időszaknak nevezzük, és ez 4 szakaszra bontható: </span><br style="color: orange;" /><span style="color: orange;"> - Haynau önkényuralmi rendszere, a megtorlás időszaka: 1849-1850 </span><br style="color: orange;" /><span style="color: orange;"> - Bach rendszer: 1850-59 </span><br style="color: orange;" /><span style="color: orange;"> - Országgyűlés és átmeneti rendszer (Schmerling-provizorium: 1860-61-1865 </span><br style="color: orange;" /><span style="color: orange;"> - A kiegyezés megkötése: 1865-67 </span><br style="color: orange;" /><span style="color: orange;"> </span><br style="color: orange;" /><span style="color: orange;"> </span><b style="color: orange;"><span style="font-size: large;">Az első szakasz </span><br />
</b><span style="color: orange;">1849. okt. 6.-án Aradon 13 honvéd tábornokot végeztek ki, Pesten pedig Batthyány Lajos miniszterelnököt lőtték le. Rajtuk kívül több mint 100 honvéd tisztet, politikai tisztviselőt, lelkészt, népfelkelőket, és a szabadságharcban résztvevőket ítéltek halálra, és végeztek ki vagy börtönöztek be. A nemzetközi tiltakozás hatására 1850-ben ezt a katonai diktatúrát felszámolták, és Haynaut menesztették. </span><br style="color: orange;" /><span style="color: orange;"> </span><br style="color: orange;" /><span style="color: orange;"> </span><span style="color: orange; font-size: large;"><b>A második szakasz</b> </span><br style="color: orange;" /><span style="color: orange;"> Alexander Bach birodalmi belügyminiszter volt, róla kapta a rendszer a nevét, és a hivatalnokait az öltözékük miatt „Bach-huszároknak” nevezték ill. csúfolták. . Ez a birodalmi kormányzat Magyarország beolvasztására és németesítésére és a birodalmi egység megteremtésére törekedett. A rendszer bázisa a hadseregre jelentős számú, főleg osztrák hivatalnokrétegre és a bécsi udvarhoz hűséges arisztokrácia egy részére szűkült, vagyis az Osztrák polgárság is háttérbe szorult. A politikai életben csak olyanok jutottak szerephez, akiket a rövidtávú érvényesülés vágya hajtott. </span><br style="color: orange;" /><span style="color: orange;"> Az ország egységét tehát megbontották, és Magyarországról leválasztották Erdélyt, Horvátországot és a Szerb vajdaságot, a Temesi bánságot és a határőrvidéket. A maradék 5 kerületre pedig jelentős számú katonaságot és rendőre szerveket helyeztek el, és főispánokat állítottak az élükre, akiknek a feladata a rendeletek végrehajtása volt. Így a megyék és a városok önkormányzatát teljesen eltörölték, a közigazgatás, a hivatalok a központi akarat végrehajtói lettek. </span><br style="color: orange;" /><span style="color: orange;"> Az Osztrák-Magyar belső vámhatárt eltörölték és bevezették az osztrák adó és jogrendszert, a közoktatást egységesen szervezték meg a birodalomban a hivatalos nyelv ismét a Német lett és a cenzúra is újra működött. Az új abszolutizmus a nemzeti és polgári szabadságjogokat elég keményen rányomta, a széles hálózatú csendőrséggel, titkos rendőrséggel, és a nagy létszámú hivatalnoksereggel. Ennek ellenére a reformkor és a szabadságharc idején elkezdődött gazdasági, modernizációs, polgári, tőkés fejlődés, és polgári átalakulási folyamat folytatódott. Főleg jelentős volt: a vasútépítés, a könnyűipari fejlődés: malomipar (Európai színvonalú), gépgyártás fellendülése, közlekedés fejlődése volt jellemző. </span><br style="color: orange;" /><span style="color: orange;"> Az uralkodó Ferenc József nem merte, és nem is akarta a polgári átalakulás egyik alapvető törvényét, a jobbágyfelszabadítást megkérdőjelezni, ezért 1853-ban kiadott rendeletében előírta a végrehajtását, és a kedvezmények további biztosítását, ill. a földbirtokosok számára állampapírok formájában garantálta a kármentesítést, de ezeket az értékpapírokat még nem lehetett beváltani, mert hiányzott a megfelelő bankhálózat. A rendszerrel szemben aktív ellenállás, vagyis fegyveres harc is kibontakozott, ezt főleg Noszlopy Gáspár vezette, ez nem járt sikerrel, de több alkalommal is sikerült akadályozni az osztrák utánpótlásokat. Az ellenállás másik formája az un. passzív ellenállás volt, amelynek az volt a lényege, hogy a Magyar nemesek nem vállaltak hivatalt, akadályozták, hátráltatták a törvények végrehajtását, az adózást, és őrizték a szabadságharc emlékét. Az írók és költők valamint az értelmiségi csoportok is írásaikkal, költeményeikkel keményen tiltakoztak a rendszer ellen. (pl. Arany János balladái, Tompa Mihály versei, Gyulai Pál írásai, Eötvös József munkái, és Széchenyi István művei, stb.) Deák Ferenc vezette ezt a ellenállást, és jelentősen kitartottak 1860-as években is. ezt támogatta még a Kossuth Lajos vezette emigráció is külföldről, és Kossuth számos beszédébe népszerűsítette a Magyar szabadságharc ügyét. Ezek a belső tényezők alapján elmondhatjuk, hogy a rendszernek nem volt semmilyen bázisa, sőt jelentős volt az ellenszegülés. 1858-59-ben ez a kormányzat tarthatatlanná vált, a pénzügyi csőd miatt is, de bukását a külső tényezők döntően befolyásolták. Ezek közé tartozott az olasz egység létrehozásában, Ausztria súlyos katonai vereséget szenvedett 1859-ben, főleg Solferinonál, a Piemonti - Francia csapatoktól. Így 1859-ben szükségessé vált a változtatás, és meneszteni kellett Bachot.</span></span><br />
<span style="color: orange;"> </span><br />
<div style="color: orange;"><span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><span style="font-size: large;"><b>A harmadik szakasz</b> </span><br />
Ferenc József a belső ellentétek enyhítésére és a külpolitikai kudarcok hatására 1860 októberében kiadta a diplomát, amelyben részben visszaállították Magyarországban a közigazgatást, és újjászervezték a központi kormányszékeket, és a következő évben országgyűlés összehívását tették lehetővé. 1861. februárjában egy rendeletben módosította ezt a korábbi rendelkezését, és az országgyűlés fölé rendelte a birodalmi gyűlés szervezetét, ez volt a un. februári pátens. Ennek hatására összehívták az országgyűlést (több mint 10 éve hívták össze utoljára!), és válaszolni kellett erre a pátensre. A képviselők egységesen ragaszkodtak az 1848-as törvényekhez és a pátens, októberi diploma visszautasításához csak a válaszadás formájában volt köztük ellentét. Deák Ferenc a felirati pártot vezette, akik az 1848-as törvényeket maximumnak tekintették, és mérsékeltebbek voltak, s bíztak még a tárgyalásokban a bécsi udvarral szemben. Teleki László vezette a Határozati Pártot, amely egyértelműen elutasította ezeket a rendeleteket, és függetlenségi követeléseik voltak, a 48-as törvényeket minimumnak tekintették. Kezdetben a szavazást Teleki pártja nyerte, de valóságos erővel nem rendelkezett, és a második forduló előtt Teleki öngyilkos lett, így végül Deák álláspontját fogadták el, és megküldték a feliratot az uralkodóhoz, azonban a császár feloszlatta az országgyűlést. Ezek után Schmerling miniszterelnök átmeneti kormányzása következett, 1861-65-ig. Ebben az időszakban az Osztrák polgárság érdekei és előtérbe kerültek, és megpróbáltak egyeztetni a Magyar földbirtokosokkal, akik már nehezen tudták fenntartani a passzív ellenállást. A gazdasági érdekek és a fejlődés további folytatása megkövetelte, hogy minél előbb létrejöjjön a kiegyezés. Ausztria, ha meg akarta tartani nagyhatalmi vezető szerepét ebben a Közép-európai térségben, akkor fontossá vált, hogy megegyezést kössön a Magyar vezető rétegekkel. A Magyarság vezető szerepét is meg kellet őrizni a térségben a nemzetiségekkel szemben is, és a mozgásszabadságokat Oroszország és Németország hatalmi törekvéseivel szemben csak a kiegyezésen belüli birodalmi egységben tudtuk megőrizni.<br />
<br />
<span style="font-size: large;"><b>A negyedik szakasz</b> </span><br />
1865-ben Deák közzétette programját, az un. hústéti cikksorozatban. A cikkben kilátásba helyezte, hogy hajlandó törvényes keretek közt engedni a közös külpolitika, védelem és pénzügyek tekintetében. Ennek a lényege volt, hogy a birodalom fennmaradását szükségesnek tartotta, és úgy gondolta, hogy lehetőség van a közös ügyek rögzítésére, és Magyarország részleges függetlenségének érvényesítésére, és az alkotmányos törekvések, és a birodalmi érdekek egyeztetésére. Ennek hatására Schmerlinget lemondatták, és elkezdődtek a tárgyalások. <br />
1866-ban Königgrätznél az Osztrák, porosz háborúban az Osztrákok döntő katonai vereséget szenvedtek, és így kiszorultak a német egység létrehozásából. Bismarck Porosz Kancellár (1862-90) is nehezen tudta visszatartani a porosz csapatokat, hogy be ne vonuljanak Bécsbe, ezért figyelmeztetett ő is a megegyezés megkötésére. 1867. januárjában, Bécsben újrakezdődtek a tárgyalások, és februárban a császár kinevezte Andrássy Gyulát miniszterelnöknek. Pár hónap múlva az országgyűlés megszavazta és elfogadta a kiegyezési törvényt (1867. jún. XII. törvény), és a budai Mátyás templomban Ferenc Józsefet Magyar királlyá koronázták, Erzsébet királynővel az oldalán. Így jött létre a dualista állam, vagyis az Osztrák-Magyar Monarchia. <br />
<br />
</span> </div><span style="color: orange;"> </span><br />
<div style="color: orange;"><span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><b><span style="font-size: large;">A dualista állam rendszerének jellemzése </span><br />
</b>A kiegyezést a birodalom két legerősebb nemzete kötötte meg. Reális kompromisszumként értékelhetjük. </span></div><span style="color: orange;"> </span><br />
<div style="color: orange;"><span style="font-family: Calibri; font-size: small;">Az új államrend: Ausztria és Magyarország kétközpontú, tehát dualista rendszerére épült, az uralkodó közös volt. A két fél, Ausztria és Magyarország egyenjogú volt. Mindkét fél rendelkezett önálló parlamenttel, és felelős kormánnyal. Az államközösségből közös ügyek adódtak, ezek voltak a külügy, hadügy, és ezek fedezésére szolgáló pénzügy. A <b>közös ügyek </b> intézésére mindkét fél a maga parlamentjéből évente legfeljebb 60-60 tagú delegációt választott. A <b>delegációk</b> évente csak egyszer üléseztek. Üléseiket felváltva tartották Bécsben és Budán., ugyanakkor külön tanácskoztak és egymással írásban érintkeztek. <b>A közös költségvetésből</b> való részesedés: a kvóta arányát 10 esztendőre állapították meg. A kiegyezési törvénycikket és az első kvótát is deklarálták: Magyarországra 30, a Lajtán túli részekre 70% jutott. A kiegyezés tartalmazta 10 évenként megújítandó vám-és kereskedelmi szerződést. A kiegyezés szerint a hadsereg vezénylete az uralkodó joga. A császári és királyi (K.u.K) hadsereg létszáma 80 ezer fő volt. A kiegyezésről két élesen szembenálló felfogás alakult ki. Ellenzőinek élén Kossuth Lajos állt, aki híres „Kasszandra” – levelében a nemzet jogainak feladásával vádolta Deákot, és kitartott a teljes függetlenség követelése mellett. Deák és hívei azonban az adott viszonyok között elkerülhetetlennek tartották a kiegyezést. A kiegyezést reális kompromisszumként értékelhetjük, mert megfelel az erőviszonyoknak, de konzerválta a társadalmi, politikai rendszert. Ugyanakkor Magyarország számára számos gazdasági előnnyel járt. A kiegyezést a birodalom két legerősebb, de számszerűen kisebbségben lévő nemzete kötötte meg a többi nemzet, nemzetiség kizárásával. </span></div><span style="color: orange;"> </span><br />
<div style="color: orange;"><span style="font-family: Calibri; font-size: small;">Megmerevítette Magyarország társadalmi - politikai berendezkedését. A magyar-osztrák kiegyezés láncszem volt az európai és a nemzeti átalakulások sorában. A Habsburgok régi birodalma kétközpontú (dualista: Budapest és Bécs), alkotmányos monarchia lett. </span></div><span style="color: orange;"> </span><br />
<div style="color: orange;"><span style="font-family: Calibri; font-size: small;">Deák szellemi vezetésével és Andrássy Gyula kormányzásával hozzáláttak, hogy a magyar állam belső berendezését a kor követelményeihez igazítsa. Mindenekelőtt a nemzetiségi kérdést kellett rendezni. <b>Erre létrehoztak egy törvényt: </b></span></div><span style="color: orange;"> </span><br />
<div style="color: orange;"><span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><b>Nemzetiségi törvény:</b> ez egyben a horvát kiegyezés is : a törvényt 1868-ban adták ki, ennek a megfogalmazásában: Eötvös Józsefnek volt döntő szerepe. Az OMM a horvátokat elismerte politikai nemzetnek, vagyis önálló báni kormányzattal, országgyűléssel rendelkezhettek, valamint 43 fő képviselő részt vehetett a Magyar országgyűlésben. Széles körű nyelvhasználatot biztosított az oktatás, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás alsó és középső szintjén a többi nemzetiség számára is. (egyesületeket, vállalkozásokat szabadon hozhattak létre, használhatták saját nyelvüket.) A<b> </b> kollektív jogokat megtagadták, politikai szempontból csak egy nemzet létezik, a magyar. </span></div><span style="color: orange;"> </span><br />
<div style="color: orange;"><span style="font-family: Calibri; font-size: small;">Létrejött a <b>gazdasági kiegyezés</b>: a közös ügyek fedezésére kvótát alapítottak meg, Magyarország 30%kal részesedett. A birodalmat egységes piaccá tették: vám szövetséget kötöttek, meghagyták a közös valutát, szabaddá tették a tőke és a munkaerő áramlását. A céheket felszámolták. <br />
<br />
Törvényt hoztak a kötelező népoktatás bevezetéséről. Ez az oktatási törvény része volt.(1868) Balközépnek nevezett ellenzéki párt jelent meg a parlamentben. A demokratikus reformoktól elzárkóztak. Tisza Kálmán, a bal közép vezére a kormánypárthoz közeledik. Tisza Kálmán lesz a miniszterelnök és ez a dualizmus megszilárdulását mutatja. Kitűnő taktikusnak bizonyult, pártjának képviselőitől engedelmességet követelt. Folytatta a közigazgatás kiépítését, központosítását. Egységes csendőrséget szervezett és egységes megyerendszert hoztak létre. Törvényekkel, állami kedvezményekkel támogatta az ipar fejlődését. Magyarországon a fejlődés üteme az európai átlagnál lendületesebb. A hitelszervezet a magyar gazdaság leggyorsabb ütemben fejlődő ágazata volt. Megszületett a gyáripar. </span></div><span style="color: orange;"> </span><br />
<div style="color: orange;"><span style="font-family: Calibri; font-size: small;">Magyarországon az 1880-as évek derekán kibontakozott az ipari forradalom. Új osztályok keletkeztek: a vállalkozó polgárság és az ipari munkásság. Az új típusú vállalkozó polgár odafordult, ahol nagyobb hasznot, profitot remélt, ez a legfelsőbb réteget jellemzi. </span></div><span style="color: orange;"> </span><br />
<div style="color: orange;"><span style="font-family: Calibri; font-size: small;">A középosztály a többi társadalmi osztálytól elzárkózott. </span></div><span style="color: orange;"> </span><br />
<div style="color: orange;"><span style="font-family: Calibri; font-size: small;">A kispolgárság létszámban megközelítette a munkásságot. </span></div><span style="color: orange;"> </span><br />
<div style="color: orange;"><span style="font-family: Calibri; font-size: small;">A munkásosztály jelentős társadalmi erővé vált a korszak végére. A szakmunkások közül sokan külföldről jöttek, de a magyar nemzetiségű munkások aránya a nagyobb. A társadalom szilárd talapzatát a parasztság alkotta, életszínvonaluk emelkedett. </span></div>12 Br-Ész (Töri tételek)http://www.blogger.com/profile/13985402053617529515noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5977753470974195932.post-33999413079477773052011-12-30T00:45:00.000+01:002011-12-30T00:45:38.997+01:00- 12. TÉTEL - A parlamenti demokrácia működése és önkormányzatiság a mai Magyarországon<span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><b><br />
<br />
1.)</b>Magyarország államformája: köztársaság (a harmadik alkalommal 1989. október 23-án kiáltották ki, a másik két alkalom: 1918. november 16-án:"Népköztársaság", 1946. február 1-én:"köztársaság"), az Alkotmány szerint: "demokratikus jogállam". </span><br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><b>2.)</b> Az országgyűlés (parlament) a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve. Törvényhozó, alkotmányozó, regulatív (irányadó, irányító) funkciót gyakorol a nép szuverenitás elve alapján. <br />
<br />
<b><span style="font-size: large;">A parlament hatásköre az alábbi területekre terjed ki: </span><br />
</b><br />
- az Alkotmány megalkotása, módosítása <br />
- törvényhozás, törvényhozói intézkedések, a törvények módosítása <br />
- az ország gazdasági-társadalmi tervének meghatározása <br />
- az állami költségvetés jóváhagyása <br />
- döntés a kormányprogramról <br />
- a kormány, a miniszterek beszámoltatása, a kormányzati tevékenység ellenőrzése, elemzése <br />
- nemzetközi szerződések megkötése illetve ezek jóváhagyása <br />
- hadiállapot, rendkívüli állapot, szükségállapot kihirdetése<br />
- fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazása, a katonai légtéren történő áthaladás engedélyezése<br />
- a megyék elnevezésének, területének, székhelyének meghatározása, megyei jogú várossá nyilvánítás, fővárosi kerületek kialakítása <br />
- közkegyelem gyakorlása <br />
- az Alkotmánnyal ellentétesen működő helyi képviselőtestületek feloszlatása <br />
- országos népszavazás elrendelése . <br />
- Az országgyűlés választja ki legfőbb tisztségviselőket: - a miniszterelnököt, - a Köztársaság , elnökét, - az Alkotmánybíróság tagjait, - a Legfelsőbb Bíróság elnökét, -a legfőbb ügyészt. - az állampolgári jogok országgyűlési biztosát („ ombudsman „),<br />
- az etnikai és kisebbségi jogok biztosát, <br />
- az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit. </span><br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><b>3 .)</b>Az országgyűlés működését a Házszabályokban rögzítik. Hazánkban évente két ún. rendes ülésszakot (tavaszi és őszi) tartanak, de rendkívüli ülésre is összehívhatók a képviselők. A parlament ülései nyilvánosak, igaz zárt ülés is elrendelhető, de erre ritkán kerül sor. Az országgyűlés élén a titkos szavazással választott elnök áll, ez a hatáskör, amely hasonló az államfőéhez, igényli a tisztséget betöltött a pártok-felettiséget, a semlegességet és az objektivitást. A parlamenti elnök munkáját választott alelnökök és jegyzők segítik. </span><br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><b>4.)</b> Fontos szerepet játszanak a parlament működésében az állandó és külön bizottságok,az eseti és vizsgálóbizottságok. Itt vitatják meg és véleményezik a törvényjavaslatokat, s a parlament ellenőrző funkciója is ezeken a bizottságokon keresztül valósul meg. A bizottságok tagjai csak képviselők lehetnek, de szakértőket is bevonnak munkájukba. A bizottságok mellett jelentős szerepük van a parlamenti munkában a frakcióknak, amelyeket az azonos nézetet valló, azonos párthoz tartozó képviselők alkotnak, s megalakításukhoz legalább 15 képviselő szükséges. </span><br />
<br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><b>5.)</b>Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. "(29. §) </span><br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;">A magyar Alkotmány alapján (parlamentáris (köztársasági) megoldás'') különválik az államfő (köztársasági elnök) és a kormányfő funkciója, megoszlanak a hatáskörök közöttük. <br />
A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka. <br />
Az államfőt a parlament öt évre választja, s legfeljebb egyszer lehet újraválasztani. o Köztársasági elnök csak a 35. életévet betöltő, választójoggal rendelkező állampolgár lehet. A jelöléséhez legalább 50 képviselő ajánlása kell, s a tisztség elnyeréséhez a képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. <br />
Az államfő nem tölthet be semmilyen állami, társadalmi, politikai tisztséget és nem folytathat más kereső foglalkozást. <br />
Az elnök személye sérthetetlen, politikai felelősség nem terheli, csak jogi. Ellene eljárást csak az Alkotmánybíróság folytathat, a parlamenti képviselők egyötödének javaslatára és az Országgyűlés kétharmadának egyetértése alapján. Ha az Alkotmánybíróság a törvénysértést megállapítja, felmentheti a tisztségéből az elnököt. Az államfő egy alkalommal a törvényt visszaküldheti az Országgyűlésnek, de több alkalommal kérheti az Alkotmánybíróság véleményét. <br />
A köztársasági elnök főbb feladatai:<br />
- képviseli a magyar államot, <br />
- kitűzi az országos és a helyi önkormányzati választásokat, <br />
- részt vehet, felszólalhat az országgyűlésen, az országgyűlési bizottságokban is javaslatokat tehet,<br />
- népszavazást kezdeményezhet. </span><br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><b>6.)</b> -A végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány, melynek tagjai a miniszterelnökök és a miniszterek. Miniszterelnök és a miniszterek a parlamentnek felelősek. Ez azt jelenti, hogy kötelesek munkájukról rendszeresen beszámolni. (a kormány feladatait az ábráról le lehet olvasni és össze lehet gyűjteni)</span><br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><b>7.)</b> Az Alkotmánybíróság a jogállamiság egyik biztosítéka, az alkotmányosság érvényesülésének legfőbb őrzője. Felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, illetőleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat. Alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat. </span><br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><b>8.)</b> Az önkormányzatok függetlenek, az állam nem irányítja működésüket, nem gyakorolhat felettük felügyeletet. -A választópolgárok választott képviselőik útján (akár közvetlenül is népszavazással) önállóan, demokratikusan intézhetik helyi ügyeiket. A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok látják el, amelyeket a belügyminiszter irányít. Ez a hivatal törvényt vagy kormányrendeletet sértő önkormányzati döntés esetén vizsgálatot indíthat, bírói eljárást kezdeményezhet. A hivatal vezetője kérheti az Országgyűlés ellenőrző szervét, az Állami Számvevőszéket az önkormányzatok gazdálkodásának vizsgálatára, kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál a törvénysértő önkormányzati rendelet megsemmisítését. </span><br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><b>9.)</b>Elkülönül a bírói hatalom, vagyis az igazságszolgáltatás. Az Ügyészség az Országgyűlésnek alárendelt szervezet, amelynek funkciója az állampolgárok jogainak védelme, s az ország biztonságát veszélyeztető cselekmények üldözése. </span><br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><b>10.)</b>A magyar választások a liberális demokráciák választási alapelvei alapján történnek: általános és egyenlő választójog, közvetlen és titkos választás. Az országgyűlési képviselői mandátumhoz egyéni választókerületben, területi és országos listán lehet jutni. </span>12 Br-Ész (Töri tételek)http://www.blogger.com/profile/13985402053617529515noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5977753470974195932.post-47786654914477300792011-12-30T00:31:00.002+01:002011-12-30T00:31:59.527+01:00- 11. TÉTEL - Athéni demokrácia<span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><b><br />
<br />
1. Hellász</b> (mai Görögország) Balkáni-félsziget déli részén helyezkedik el Európában, a Földközi-tenger melléktengerei határolják: Égei, Jón, Krétai tenger(ek).<br />
Jelentősebb poliszok: Athén, Spárta, Korinthosz, (Attika<sup>1</sup>)<br />
<i>Polisz: </i>a városállam, városközpontú állam, amely jelenti a várost, és a környékét, vagyis a környező falvakat, szigeteket vagy kisebb városállamokat. Pl.: Athén és környéke: Attika<sup>1</sup>, <br />
Spárta és környéke: Lakónia</span><br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><b>2. demokrácia időszaka:</b> Kr.e. VIII-VII. századtól az V. századig, V. század a demokrácia fénykora.<br />
<i>Demokrácia:</i> Népgyűlés, népuralom.<br />
<i>Démosz:</i> köznép szóból származik. Démoszhoz tartoznak: parasztok, kereskedők, kézművesek, iparosok, hajósok, (hivatalnokok, katonák). <br />
<i>Arisztokrácia:</i> Vagy földdel vagy vagyonnal rendelkező, előkelő réteg. <br />
<br />
<b>3. A görög gyarmatosítás</b> (VIII-VII. Század) <br />
A megerősödő görög városállamokban a lakosság számának növekedésével nem tartott lépést a gazdaság fejlődése. A polisz földje egyre kevésbé tudta eltartani a népességet túlnépesedés jelentkezett. Fokozta a problémát, hogy a rossz termések miatt kis- és középbirtokos paraszt eladósodott, majd elvesztette a földjét. Az adósságba süllyedőkre az adósrabszolgaság réme jelentkezett. A kenyerüket vesztett földművesek, az új lehetőségeket kereső iparosok tengerre szálltak, hogy új hazát találjanak. Ahol kikötésre és földművelésre alkalmas területet találtak, ott új várost alapítottak. A folyamatot görög gyarmatosításnak nevezzük. A gyarmatosítás 3 fő iránya: északkelet: Dardanellák, Márvány-tenger, Boszporusz, Fekete tenger. Nyugat: Dél-Itália és Szicília, Déli: Észak-Afrika partvidéke, mai Tunézia, Líbia, Egyiptom. <br />
<br />
<b><i>Gyarmatosítás hatásai:</i></b> <br />
A gyarmatvárosok önállók voltak, de az anyavárosokkal szoros gazdasági kapcsolatban álltak. A jó minőségű földeken megtermelt gabonát az anyavárosokba szállították, onnan kézműipari termékeket, szöveteket, kerámiát, szerszámokat, fémeket, szőrmét, fegyvereket, feldolgozott élelmiszereket (olaj, bor) fuvaroztak a gyarmatvárosokba, ill. szállítottak vissza Hellászba. <br />
- Adós rabszolgaság miatt a munkaerő, katonai erői, lakosság száma csökkent <br />
- Áttérhettek a sokkal jövedelmezőbb, és a természeti adottságoknak jobban megfelelő szőlő, zöldség termesztésre. (belterjes gazdálkodás)<br />
- A fejlődő kereskedelem szükségessé tette a pénz megjelenését, általában ezüst, réz pénzek kerültek forgalomba. <br />
- Tökélesedett a hajózás is. <br />
- A föníciaiaktól átvették a hangjelölő írást, ezt továbbfejlesztették, és már a magánhangzókat is jelölték.<br />
- Arisztokrácia befolyása csökken, a démoszé nő. A démosz bele akar szólni a politikai hatalomba. Népgyűlésen részt akar venni, tisztségviselők megválasztásába bele akar szólni és a bíráskodásba is. Küzdelem lesz a politikai jogokért, hatalomban való részvételért.</span><br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><b>4. Drakón:</b> arkhóni tisztséget tölt be (Kr.e. 621-620). (Az arkhónok 9-en voltak elöljáró törvényhozót jelent. 3-an foglalkoztak törvényhozással, vallási ügyekkel, bíráskodással, 6-an pedig a gazdasági ügyekkel. Mind a 9 arkhónt a Vének tanácsából választották. (Areioszpagosz: Vének tanácsa) Csak arisztokraták vehettek részt.) Írásba foglalta a törvényeket, de az adósrabszolgaságot nem szüntetik be. a törvények rendkívül szigorúak voltak, de nem tettek éles különbséget az arisztokrácia és a démosz között. De a törvényesség kialakítása gátat szabott a politikai hatalmat birtokló arisztokrácia önkényének. </span><br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><b>Szólon arkhón:</b> Kr.e. 594 és 570-es évek: adósrabszolgaság eltörlése. Vagyoni helyzet alapján a lakosságot 4 csoportba osztotta. Így jön létre a négyszázak tanácsa. Elvileg minden csoportból 100-an jutottak be. Végrehajtó hatalmat gyakorolhatja. Elvileg a legszegényebb népréteg is részt vehet benne. A politikai jogok alapján származás helyett a vagyont tette, az egyes vagyoni csoportok jelentették a katonai beosztást (fegyvernemek) és azt is, hogy milyen hivatalokat tölthetnek be. <br />
Intézkedéseivel Szólon megteremtette a demokrácia (népuralom) alapjait. A demokrácia olyan politikai berendezkedés, amelyben az államhatalom (törvényhozás, kormányzás, bíráskodás) nem az uralkodó, vagy egy kiváltságos réteg, hanem a nép kezében van. Csak az athéni születésű férfiak vehettek részt a politikai életben az egyre nagyobb számban betelepülő idegenek (Metoikoszok) nem vehettek részt. </span><br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><b>4. Kleiszthenész arkhón reformjai</b> (Kr.e. 508): <br />
A türannisz (átmeneti időszak: Kr.e. 560-510, zsarnokság, egyeduralomnak is nevezik) fölszámolása után a démosz hangadói olyan intézményrendszer kialakítását szorgalmazták, amely kizárja a zsarnokság visszatérését. és minden szabad athéni polgárnak esélyt ad a hatalom ellenőrzésére. A változtatás joga ismét egy tekintélyes férfiú, Kleiszthenész kezébe került. Az új berendezkedés az új elvek szerint kialakított területi egységeken nyugodott. A lakosság korábbi származási, majd vagyoni alapon történő besorolása helyett ezek váltak a tisztségek betöltésének, a katonáskodásnak és a közigazgatásnak az alapjává. A területi felosztás biztosította a szélesebb demokráciát, mivel megszüntette a szabad polgárok közötti jogi különbségeket. A legfőbb hatalom a népgyűlés kezébe került, melynek munkájában minden teljes jogú athéni polgár részt vehetett. A népgyűlés hozta a törvényeket, döntött a háború és a béke kérdéséről. Általában minden fontos ügyben a döntő szót e szervezet mondta ki. Amikor a népgyűlés nem ülésezett, akkor – a már korábban létrejött - tanács vitte az ügyeket, amelynek létszámát felemelték (ötszázak tanácsa), és tagjait a területi felosztás alapján sorolták. A tanács törvényjavaslatokat tett a népgyűlésnek, s kisebb jelentőségű kérdésekben önállóan dönthetett. Nem szüntették meg a volt Arkhónok tanácsát, az Areioszpagoszt sem, de feladata a tisztviselők ellenőrzésére szűkült. A katonai vezetők (sztratégoszok), akiket nem sorsoltak, hanem választottak, az athéni állam tényleges irányítói lettek, mivel a más tisztségekkel szemben egyéves hivatali idejük többször meghosszabbítható volt. Kleiszthenész a zsarnokság újjáéledését a cserépszavazás bevezetésével kívánta megakadályozni. Ha valakiről a polgárok úgy vélték, hogy zsarnokságra tör, cserépszavazással 10 évre elűzhették Athénból. <br />
- <b>Területi felosztás: </b>Attika és vidékét 10 kerületre (Phülékre) osztotta: ezen belül is volt városi, tengerparti és belső kerületek.<br />
- <b>Egyenlő arányban</b> vehettek részt (50-50 fő az ötszázak tanácsában). Ezt nevezik bulénak. A négyszázak tanácsa megszűnik, helyette jön az ötszázak tanácsa. <br />
- <b>Cserépszavazás:</b> arra szolgált, hogy nehogy valaki nagyhatalomra tegyen szert, nehogy egyeduralkodó legyen. Az illetőt száműzték 5 vagy 10 évre, de vagyonát nem vesztette el, bármikor visszahívható volt. <br />
<b>- Közvetlen előzmény: a görög-perzsa háború Kr.e. VI. - V. század<br />
Első csata Kr.e. 490-ben Marathónnál:</b> Győzelem (görög), Miltiádész görög hadvezér vezetésével Dareiosz (Dáriusz perzsa király):Miltiádész helyesen ismerte fel a helyzetet, és a görögök közelharcban győztek. <br />
<b>Kr.e. 480-ban:</b> (Thermopylai) Thermopülai –szoros /Leonidász spártai király Xerxész perzsa király álltak egymással szemben. A spártaiak árulás miatt vesztettek, de hősiesen helyt álltak a túlerővel szemben.<br />
<b>Kr.e. 480-ban:</b> Szalamiszi öböl (szoros) Xerxész↔Themisztoklész A tengeri ütközetben a görögök győztek, mert jobban tudtak manőverezni, a szűk öbölben és a perzsák hajói sokkal nagyobbak voltak, így vereséget szenvedtek. <br />
Következmény: A démosz hatalma megerősödik.<br />
- A legfőbb hatalom a népgyűlés, vagyis az <b>ekklészia</b> kezébe kerül. </span><br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><br />
<b>Ekklészia:</b></span><br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;">Minden 20. életévét betöltött, szabad, athéni férfi lehetett tagja. Nem lehettek tagjai a népgyűlésnek: idegenek, 20 év alatti nők és a rabszolgák. Évente kb. 30-40 alkalommal hívták össze, jogkörei, hatáskörei:<br />
- törvényhozási intézkedéseket hoznak <br />
- döntenek a háború és béke kérdésében <br />
- adókat vetnek ki <br />
- szerződéseket kötnek <br />
- állami hivatalokat ellenőriznek <br />
- tisztségviselőket választanak <br />
- szövetséget kötnek. </span><br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;">3 féle tisztségviselőt választanak: 9 arkhon, 10 sztratégosz, 10 tamiasz. 9 arkhont sorsolással választják. 10 szratégoszt a hadvezér, 10 tamiaszt (Csak gazdasági ügyekkel foglalkoznak!) pedig választással választják. </span><br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;">A végrehajtó hatalmat az <b> ötszázak tanácsa gyakorolta</b>. Itt 30 év feletti, szabad athéni férfiak vehettek részt. Sorsolással választották őket, területi és demokratikus alapon választották őket. <br />
fő feladata:<br />
- törvények végrehajtása<br />
- adók beszedése</span><br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;">A bíróságok nem állandó jellegűek voltak. <br />
A demokrácia fénykorában, az V. század közepén Periklész kerül hatalomra . Ő lesz az első sztratégosz. Több reformot is bevezet, például a szegényebb rétegek <b>napidíjat</b> (napidíj járt az esküdt bíróságokon végzett munkáért, majd később a görög politikai életben sajátos szerepet játszó színházi előadások látogatásáért is) kapnak, a déloszi szövetség tagjai <b>jelentős pénzadót</b> fizetnek, így Athénban hatalmas építkezések lesznek. (Akropolisz) Fellegvár, legjelentősebb épület a Parthenón, Pallasz Athéne temploma volt. <br />
Az athéni demokráciában közvetlen módon történt a részvétel a politikai életben. Jelentős volt a gazdasági fejlődés, főleg a fazekasság, a fémipar, a hajóépítés, de főleg a kereskedelem is fontos volt. Kr. e. 431-ben Athén szembe kerül Spártával, és kirobbant a háború, ennek következtében Athén és Spárta is hanyatlik. </span>12 Br-Ész (Töri tételek)http://www.blogger.com/profile/13985402053617529515noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5977753470974195932.post-68688856448292570032011-12-30T00:24:00.000+01:002011-12-30T00:24:01.342+01:00- 10. TÉTEL - Polgárosodás kezdetei és a polgári átalakulás a reformkorban<span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><b><br />
<br />
Reformkor 1825-1848.</b> jelentősebb reformkori történelmi személyek: Széchenyi István 1791-1860, Kossuth Lajos 1802-1894, Deák Ferenc 1803-1876, Csapó Dániel 1778-1844. <br />
Reform fogalma: a fennálló társadalmi rendszer megdöntése nélkül polgári átalakulás, polgárosodás, polgári fejlődés folyamata indult el.<br />
<b> Szükség van a következő főbb kérdések rendezésére:</b> jobbágyfelszabadítás, közteherviselés, népképviselet, független, felelős magyar kormány, vámunió: a kettős vámrendszer megszüntetése. Nemzeti gazdaság egységesítése, egységes piac létrehozása, közigazgatás egyesítése, nemzetiségi kérdés rendezése<b>. A történelemben két irányzat fejlődik:</b> liberalizmus. nacionalizmus. <br />
<b>1825-27-es országgyűlés:</b> 1825-ben I. Ferenc (1792-1835) hívta össze. Felsőbüki Nagy Pál elnökölt és előterjeszti a magyar nyelv ügyét, ekkor Széchenyi István felajánlja birtokainak egy évi jövedelmét egy Magyar Tudós Társaság létrehozására, amely a magyar nyelv terjesztésével foglalkozna, vagyis a tudományok nyelve is magyar legyen. Wesselényi Miklós erdélyi báró is csatlakozik a felajánláshoz. <br />
<b>1832-36-os országgyűlésen</b> (az uralkodó I. Ferenc társuralkodója lesz. V. Ferdinánd 1830-tól, majd 1835-48 decemberéig uralkodik. 1830-ban megszületik Ferenc József, akit az édesanyja Zsófia főhercegnő szintén királynak nevel, és 1848 decemberében sikerül majd trónra juttatni) : <b>3 híres személy vett részt: Kölcsey Ferenc</b> (Szatmár megyei követ), aki a jobbágyfelszabadítás ügyét veti fel. <b>Deák Ferenc</b>: a népképviselet ügyében valamint a Btk. módosítása ügyében szólal fel, (Zala megyei ügyvéd), valamint a Ptk. megfogalmazása is ekkor kezdődik. <b>Wesselényi Miklós</b> erdélyi báró a közteherviselés ügyében tesz javaslatokat és támogatja, Kölcsey javaslatait. 1838-ban az árvíz idején sok embert megment, majd később egy koncepciós per lesz és bebörtönzik. 1840-ben kiengedik. Ezen az országgyűlésen minden reformkori kérdés és probléma felvetődik, javaslatokat tesznek felirat formájában, de az új uralkodó (V. Ferdinánd) nem meri vállalni a felelősséget. Metternich kancellár egy új államtanácsot alakít: ez visszautasítja a javaslatokat és szétoszlatják az országgyűlést. <br />
<b>1839-40-es országgyűlés</b>: Deák Ferenc kezdeményezésére sikerül elérni, hogy a politikai foglyokat szabadon engedjék, és a pereket megszűntessék. Bevezették az ún. önkéntes örökváltságot (a földesúr és a jobbágy, szerződést köthet, és a jobbágy megválthatja az úrbéri szolgáltatásait), Váltóról és gyárakról szóló törvények: (lehetséges volt manufaktúrákat és gyárakat alapítani, a munkaidőt Európában elsőként 8 órában állapították meg, a női és gyermekmunkát korlátozták, sőt tiltották is). <br />
<b>1843-44-es országgyűlés</b>: 1844. II. törvénycikk - A magyar lett a hivatalos államnyelv. A jobbágyok a megváltás után a jobbágytelekkel szabadon rendelkezhettek (ún. birtok bírhatási jog) - és hivatalt is viselhettek. Nemesi vármegyék ún. háziadót fizetnek ennek egy jelentős része visszakerül a megyébe. <b>I 847-48-as országgyűlés</b>: az utolsó rendi országgyűlés 1847 novemberében gyűlt össze, megalakult az ellenzéki párt és kiadták az ellenzéki nyilatkozatot. Ebben összefoglalták a reformkori követeléseket. Ezeket nem sikerült törvénybe iktatni, csak felemás határozatok születnek. Felirat formájában ezt a nyilatkozatot az uralkodó elé terjesztik 1848. március 3-án, Kossuth Lajos mondott beszédet ebben az ügyben<b>. Széchenyi István programja (1791-1860).</b> (Bécsben született és ott is halt meg), apja Széchenyi Ferenc, aki a Nemzeti Múzeumot és az Országos Könyvtárat alapította, ill. aktív közéleti személyiség is volt, és ő is kezdeményezett reformokat. Anyja Festetics Júlianna, Keszthelyről származik, és az ő bátyja Festetics György alapította az első jelentős gazdasági főiskolát: a Georgikont és mintagazdaságot tartott fenn a környéken. Egész Európát beutazta és sok tapasztalatot szerzett, és észrevette az ország elmaradottságát, és élethivatásának érezte, hogy minél többet tegyen a hazájáért. A család birtokközpontja Nagycenken volt, és már itt is jelentős újításokat és korszerűsítéseket vezettek be, és mintagazdaságot tartottak fent.<br />
<b>3 fő műve van:</b> Programadó mű: Hitel (1830), Világ (1831) Stádium (1833) jelent meg. </span><br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><b>Stádium: 12 pontban foglalja össze a programját: <br />
</b>1. és 2. : Főnemeseknek szükségük van hitelre és a középbirtokos nemeseknek is. Ők árutermelő gazdálkodást folytatnak. Korszerűsíteni akarnak: új eljárásokat akarnak bevezetni, fajtanemesítést, szakképzett gazdatiszteket foglalkoztatni, bérmunkások alkalmazása szükséges, új gépek kellenének. Az ősiség törvénye miatt nem kaphatnak hitelt. A földeket nem lehet eladományozni, családon vagy nemzetségen belül öröklődik. A birtok nincsen szabad forgalomban, vagy polgári tulajdonban. A birtok fedezet lehetne a hitelfelvételnél, ezért az ősiség törvényét vagy módosítani vagy eltörölni kellene. <br />
3. A birtok a kincstárra száll vissza és ezért nem bérbe adható. <br />
4. Birtokszerzési jog: legyen a kisnemeseknek és a jobbágyoknak is birtokbírhatási joguk. <br />
5. és 6. : Törvény előtti jogegyenlőség: Az Alkotmány sáncai közé beemeljük a jobbágyokat <br />
7. A közteherviselés fogalmazódik meg, vagyis a-nemes is fizet adót. Létrehoznak egy házipénztárat-háziadó. Egy alap jön létre és ennek egy részét a vármegye visszakapja (közlekedésfejlesztés)<br />
8. A háziadó felhasználásáról szói, ill. a folyók szabályozását, közlekedés fejlesztését tartja szükségesnek. A szabad verseny akadályait akarja elhárítani. <br />
9. A céhek, monopóliumok hatósági árszabályozása, ezekkel akarja elhárítani a szabad verseny akadályait <br />
10. A törvények magyar nyelven történő kiadatása, üzleti életben és a hivatalokban is magyar nyelv legyen.<br />
11. A helytartótanács hatalmát, hatáskörét kell megnövelni. <br />
12. A nyilvánosság megteremtése.</span><br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><b>Programjainak értékelése</b>ként elmondhatjuk, hogy lassú, fokozatos polgári átalakulást akart, polgárosodási folyamatot szerves fejlődésként kívánta biztosítani, ezért kerülte az összeütközést a bécsi kormányzattal. Saját társadalmi rétegének, az arisztokráciának szánta a vezető szerepet, de a programját valójában a magyar köznemesség karolta fel és valósította meg. </span><br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><b>Széchenyi István gyakorlati alkotásai: </b> folyók szabályozása, (Duna, Tisza), Lánchíd építése, Vaskapu megépíttetése, takarékpénztárak létesítése, kaszinók,(közéleti tevékenység folyt ezekben), lóversenypályák, lóversenyzés, lótenyésztésben új fajták, fürdők, parkok, sétányok, kórházak létrehozása, meghonosítása. Gőzhajózás a Balatonon és a Dunán, vasútépítés Pest és Vác között, hengermalmok építése, óbudai hajógyár, vasöntöde fűződik a nevéhez. Kezdeményezte a selyemhernyó tenyésztést, valamint a mezőgazdaságban számos új növényfajta termesztését pl.: új búza és kukorica valamint ipari növények. 1840-es években már inkább a gyakorlati tevékenysége és nem politikai álláspontja tette őt népszerűvé. </span><br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><b>Kossuth Lajos programja</b> (1802-1894): ZempIén vármegyében született Monok községben. Iskoláit Sárospatakon és Sátoraljaújhelyen végezte, ügyvédnek tanult. <br />
1830-31-ben a kolerajárvány idején rendkívül jó szervezőtehetségről és szónoki képességeiről adott tanúbizonyságot. 1832-ben az országgyűlésen vesz részt és 1836-ban országgyűlési tudósítások címmel állítanak össze „újságot”. Ezért és a törvényhatósági tudósításokért bebörtönzik társaival együtt (Lovassy Lászlóval együtt). A börtönben angolt és közgazdaságtant tanul. 1840-ben kiszabadul és 1841-ben a Pesti Hírlap szerkesztője lesz. Új műfajt terjeszt, ez lesz a vezércikk, és ebben hozza nyilvánosságra programját. </span><br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><b>Programjának pontjai: <br />
</b>1. Érdekegyesítés, jobbágyfelszabadítás. Kötelező örökváltság: a jobbágytelket megkapja a jobbágy és a földesúr állami kármentesítést (kárpótlást) kap értékpapír formájában. Jobbágytelek két részből állt: belső telek: ház, udvar stb. Külső telek: szántóterület. <br />
2. Közteherviselés: nemes is fizessen adót. <br />
3. Polgári államszerkezet megteremtése: népképviseleti országgyűlés: jogkiterjesztés és polgári jogegyenlőség. Felelős kormány jöjjön létre. A bírói hatalomban esküdtszékek vegyenek részt, akik szakképzettek. <br />
4. Gazdasági önrendelkezés: főleg az ipar fejlesztése és a vámrendszer átalakítása és a Védegylet létrehozása (1844). Az elsők között Tolna megyében is megalakulnak. Bonyhádon Perczel Mór, Szekszárdon Augusz Antal, Bezerédj István. A Védegylet tagjai megfogadják, lehetőleg csak magyar árúkat vásárolnak és támogatják a magyar ipar fejlődését</span><br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><b>Kossuth programjának értékelése</b>: Széchenyi programját népszerűsíti 1840-es években, radikálisabb, gyorsabb változásokat akar, és gazdasági önrendelkezés vonatkozásában szembe kerül a bécsi kormányzattal, de nem akar nyílt szembenállást, azonban a későbbiekben a bécsi udvar akadályozza az ellenzéki párt programjának a megvalósítását, ezért az összetűzés elkerülése nem lehetséges. Mindkét politikus és vezető egyéniség az 1848-as Batthyányi kormányban miniszteri funkciókat tölt be, Széchenyi közlekedési és munkaügyi miniszter, Kossuth pedig pénzügyminiszter volt. Mindketten sokat tettek a polgárosodás, a tőkés gazdasági fejlődés és a polgári átalakulás reformkori folyamatában.</span>12 Br-Ész (Töri tételek)http://www.blogger.com/profile/13985402053617529515noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5977753470974195932.post-81321752335041231642011-12-30T00:10:00.001+01:002011-12-30T00:22:45.553+01:00- 9. TÉTEL - A rendi monarchia központosítási kísérlete, Mátyás király uralkodásának idején (1458-1490)<span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><b><br />
<br />
<span style="font-size: large;"> 1. Mátyás király élete, neveltetése, és trónra kerülése.</span><br />
</b>(Kolozsvárott született 1443. febr. 23-án. Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet második fiaként. Nevelője Vitéz János váradi püspök volt. Az apja Hunyadi János a „nagy törökverő”. 1456-ban pestisjárványba halt meg a nándorfehérvári diadal után. Több csatát is átélt az apja oldalán, ezek edzetté és tapasztaltabbá tették. Bátyját Lászlót 1457-ben kivégezték,ő pedig V. László fogságába került Prágába, de a király hirtelen meghalt, és így Mátyást kiszabadítják és hazahozzák . Utána Szilágyi Mihály, a nagybátyja 15 000 katona élén, akiknek nagy része köznemes volt, érkezett a királyválasztó országgyűlésre, és Mátyást kikiáltotta királlyá: 1458. Január 24.-én. Majd februárban a budai Nagyboldog Asszony templomban is királlyá avatják (mai Mátyás templom), de a szent koronával nem tudják megkoronázni, mivel III. Frigyes Német-római királynál van. Ezért 1463-ban megkötik a Bécsújhelyi szerződést. Ennek értelmében Mátyás visszakapja a koronát, de ha fiú utód nélkül hal meg, akkor a Habsburgok, vagy a rokonai öröklik a magyar trónt. <br />
<i> Hatalmának megszilárdítása: <br />
</i>- A huszita hadsereg maradékainak szétverése, a Fekete seregbe olvasztása<br />
- A bárók megfékezése. (Szilágyi eltávolítása, megfosztotta Garait, a nádori, Újlakit pedig az erdélyi vajdai tisztjétől.) (Köznemesi többségű országgyűléssel kívánta korlátozni a bárók hatalmát.</span><br />
<br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><b><span style="font-size: large;">2. A központosított hatalom alapjainak megteremtése:</span><br />
- hivatalok, hivatalrendszer megteremtése:<br />
- Állandó hadsereg<br />
- A jövedelemrendszer, államháztartás<br />
- Kancellária:<br />
</b>A bárói befolyás alatt álló királyi tanács háttérbe szorult. A legfontosabb államügyeket a nagy kancellária intézte. (a kancelláriák összevonása)<br />
<b>- Az igazságszolgáltatás reformja:<br />
</b>Mátyás király a különös és a személyes jelenlét bíróságait összevonta a „királyi személyes jelenlét bírósága” néven egyesítette. Az élére személynök került, aki nem csak a nemesség ügyeiben, hanem a városok ügyeiben is döntött.<br />
Ezeknek az intézményeknek a vezetői, hivatalnokai többnyire a köznemesi, a polgári időnként pedig a jobbágyi sorból emelkedtek föl. Művelt, szakképzett emberek voltak, akik támogatták uralkodójukat. <br />
Az ország gazdaságának vezetése, a királyi jövedelmek behajtása a kincstartóság feladata volt. <br />
Kincstartók voltak: Janus Pannonius, és Ernuszt János.<br />
<b>Kincstári reform (1467):<br />
</b>Megszüntették a kamara hasznát, s helyette a királyi kincstár adóját vezették be. <br />
- Korábban sokan szereztek mentességet jobbágyaik számára az állami adók alól, most pedig az uralkodó mindenki számára kötelezővé tette az új adó befizetését.<br />
- Károly Róbert óta telkenként szedték be az adót (kapuadó), még ha több család is élt ott, mostantól családonként, háztartásonként (kéményenként füstpénz) kellett fizetni évi 20 dénárt. <br />
Rendkívüli hadiadók: melyet akár évente többször is beszedhettek. Ez mindig forintos adó volt, (egy hízott disznó ára).<br />
<b><br />
Egyéb jövedelmek: <br />
</b>Városok, szászok, zsidók, adója: Pénzverés, monopóliumok, külkereskedelem, harmincadvám helyett koronavám (Saját birtokok jövedelme))<br />
Az uralkodó bevételei nagyjából 500 és 700 ezer forint körül mozoghattak. Legnagyobb részüket az állami adók tették ki, ami egyben a fejlődés irányát is mutatta. </span><br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><b>Állandó zsoldoshadsereg:</b><br />
Az államkincstár bevételei lehetővé tették, hogy Mátyás király – a bárók bandériumaitól független, állandó zsoldoshadsereget állítson föl. A sereg magvát cseh, német és lengyel zsoldosok alkották. Mátyás dunai naszádflottát is létesített, ágyúkkal felszerelve. Vezérei között Kinizsi Pál mellett ott volt Magyar Balázs, a cseh Hag Ferenc, és a „fekete” Haugwitz János is. Mátyás széles körű hadtudományi műveltségével merész és leleményes haditerveivel, legendás személyes bátorságával, és példájával a kor legnagyobb hadvezérei közé tartozott. </span><br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><b>Összeesküvések 1467-ben és 1471-ben:</b><br />
Okai: túlzottan aktív nyugati politika, önálló döntések, magas adók stb. Vezetőik: Janus Pannonius, és Vitéz János. Leverése: Súlyosan nem büntette meg őket, csak elűzte őket a királyi udvarból.<br />
Váltás a politikában: bizalmatlanság és abszolútabb kormányzás is. <br />
A köznemesség befolyását továbbra is növelte, a megyékben és az országos politikában egyaránt. A nemesi vármegye hatáskörének és önállóságának növelése ellensúlyozta a főurak hatalmát, de csorbította a központi kormányzatot. <br />
1486-ban Nagy törvénykönyv kiadása-nádori jogkör kiszélesítése<br />
<br />
<b>3. Török ellenes harcok:</b> a törökök ellen apjával Hunyadi Jánossal ellentétben védekező politikát folytat, és folytatta a déli végvárrendszer kiépítését, amit annak idején Zsigmond király kezdett el, így kettős végvárrendszert épített ki a déli határ mentén. 1463-ban elfoglalta Jajcát, majd 64-ben Szrebernik várát, majd 1476-ban Szabácsot is meghódította, és kiépítette az un. bánsági területeket, melyek ütköző területek voltak a törökkel szemben. A bánságok területén erős hadsereg állomásozott, amelynek feladata a várak felszabadítása, és a védelem biztosítása volt. 1479-ben a fekete sereg is beavatkozott a harcokba: Kenyérmezőnél döntő vereséget mértek a törökökre (vezérük Kinizsi Pál volt). 1480-81-ben újabb győzelmeket arattak itt a déli területeken, megerősítették Nándorfehérvár várát, és a Hunyadiak ősi birtokait is. (Vajdahunyad vára, Szörényi bánság) 1483-ban sikerült békét kötni a törökökkel, kezdetben 5 évre, majd később újabb 10 évvel meghosszabbítani ezt a békekötést. A török ellenes nagyobb hadjáratnak nem lett volna esélye, mert európai segítség valójában csak szóban érkezett, és széles európai összefogás nem valósult meg. <br />
Corvin János utódlásának biztosítása – Problémák: a bécsi polgárlánytól fiú gyermeke született, Corvin Jánosnak nevezték el, és mivel nem volt más örököse, ezért megpróbálta számára biztosítani a magyar trónt. Ennek 2 akadálya volt: az egyik, hogy III. Frigyes Német-Római császárral érvénybe volt egy szerződés, miszerint a Habsburgok kezére kerülne a magyar korona, a másik hogy a Jagellók sem ismerték el Corvin Jánost, mert cseh királyként Mátyásnak meg kellett osztoznia Jagelló Ulászlóval a trónon, így ők is a magyar királyságot meg akarták szerezni. 1485-ben Mátyás bevonult Bécsbe, majd 86-ban és 87-ben is elfoglalta Alsó-Ausztria nagy részét, ill. 1470-es években jelentős Cseh területeket foglalt el, (pl. Szilézia) de korai halála megakadályozta tervei megvalósításában. <br />
Mátyás udvara, építkezések: A reneszánsz kultúra Mátyás király uralkodása idején terjedt el Magyarországon: ennek egyik bizonyítéka: a visegrádi vár átépítése reneszánsz stílusban kezdődik, ezt jelzi a vörös márványkút is Visegrádon. A budai várban is reneszánsz stílusjegyek előfordulnak, valamint az esztergomi Bakócz kápolna stílusa is erre vall. Humanista írók, költők és történetírók jönnek jelentős számban, főleg Itáliából, de más területekről is a királyi udvarba. (Beatrix hercegnővel köt házasságot 1476-ban és az ő kíséretében érkeznek nagy számban humanisták) Jelentősebb író-költő: Janus Pannonius, Vitéz János, Galeotto Marcio, Oláh Miklós püspök, Bonfini. Mátyás könyvtárát Corvináknak nevezik. Színes, aranyselyemmel borított könyvek, zsoltáros könyvek és tudományos művek gyűjteménye volt. Budán több nyomda működött, közülük a legjelentősebb Hess András nyomdája volt. <br />
<br />
<b>4. Értékelése – jelentősége:<br />
</b>Mátyás király uralkodása alatt jutott el a középkori Magyar állam a csúcspontjára, és vált európai nagyhatalommá. Az ország gazdaságilag jelentősen megerősödött. Az igaz, hogy még nem érte el a nyugat- Európai színvonalat, de ugyan úgy az árutermelés és a pénzgazdálkodás fejlettsége jellemezte. A valóság az, hogy egy zseniális uralkodó teljes mértékben kihasználta a magyar királyi hatalom adta lehetőségeket és az ország erőforrásait. Így létrehozott egy zsoldoshadsereget, a központosítás intézményrendszerét átszervezte, de ez – különösen 1471 után – nem működött szilárd alapokon, hanem a rendszer Mátyás személyén nyugodott, s ezért is omlott össze a vasakaratú uralkodó halála után. A király ügyelt arra, hogy a földesurak jogtalan adókkal ne terheljék a jobbágyokat. Többször is megerősítette a jobbágyok szabad költözését.</span>12 Br-Ész (Töri tételek)http://www.blogger.com/profile/13985402053617529515noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5977753470974195932.post-39542342515144134682011-12-29T14:17:00.001+01:002011-12-29T14:18:00.578+01:00- 8. TÉTEL - Az államalapítás A honfoglalás az a folyamat, amelynek során a magyarok Árpád fejedelem vezetésével letelepedtek a Kárpát-medencébe a IX. sz. végén. Időpontja 895-900-ig tart. <br />
Az Etel-közből a 7 magyar törzs: Nyék, Megyer, Kürt-gyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi és néhány csatlakozott törzs, a Kabarok jöttek be. <br />
Először az északi, majd az Alföldi területeket foglalták el és valószínűleg Ópusztaszeren megerősítik az Etel-közben kötött vérszerződést 896-ban. 898 és 900 között a Dunántúli területeket foglalták el. Letelepedés után kalandozó hadjáratok jellemzőek, melynek céljai: felderítés, rabszolga kereskedelem, zsákmányolás, cserekereskedelem, adószedés, területünk biztosítása és az ellenség megfélemlítése. <br />
Sikereik okai, hogy a nyugati államokban nincs erős, központi hatalom, feudális anarchia volt. És a hatalmi harcokból eredő zűrzavarok. <br />
Legtöbb kalandozásaiknak az irányai nyugati volt, de néhány déli irányú volt. 933-ban Madarász Henrik Merseburgnál megállította őket, majd ezután 955-ben Augsburgnál I. Ottó állította meg a magyar sereget. <br />
Ennek oka, hogy nyugaton megerősödött a központi hatalom és néhány kővárat is építettek, valamint megismerték a harcmodorunkat is, és páncélos lovasságot alkalmazták ellenünk. <br />
970-ben véget értek a déli irányú kalandozások is. <br />
Következmény: a magyarok válaszút elé kerülnek: ha korábbi nomád életmódot választják, akkor felmorzsolódnak, és más népekbe olvadnak, vagy letelepült életmódot választják és államot alapítanak, valamint felveszik a keresztény vallást. <br />
Géza fejedelem (972-997) az utóbbi mellett dönt. Uralkodása alatt rengeteget tett a magyar államalapításért. <br />
Megerősítette a fejedelmi hatalmat (Ezt házassággal tette, feleségül vette Erdélyi Gyula lányát, Saroltát. <br />
Felvette a keresztény vallást. 973-ban követeit Quedlingburgba küldi I. Ottó Német-római császárhoz és kért tőle hittérítő lovagokat, és papokat a kereszténység terjesztésére, így vele is jó kapcsolat jött létre. <br />
Leverte a lázadó törzs és nemzetségfőket és területeiket elfoglalta. <br />
Átszervezte a hadsereget német lovagok segítségével, támogatásával. <br />
Jó kapcsolatot hozott létre a környező fejedelmekkel. Lányait a környező fejedelmekhez adta, fiát, Istvánt Gizella, bajor hercegnővel házasítja össze. <br />
997-ben meghal, így örökösödési problémák alakultak ki. Senioratus alapján ugyanis Koppány lett volna az uralkodó, azonban ezt Géza sem akarta, így bevezette a Primogenitura elvét. Így lett uralkodó István. István 997-től fejedelmi hatalmat tölt be 1000-ig,(Veszprém melletti csatában legyőzte Koppányt), majd 1001-ben királlyá koronáztatja magát, II. Szilveszter pápa által küldött koronával. <br />
Államalapítással kapcsolatos intézkedései: <br />
<b>1.</b> Királyi hatalom megerősítése érdekében leverte az ellene lázadó törzsfőket (Gyulát majd Ajtonyt). <br />
<b>2.</b> Kiépítette a királyi birtokok rendszerét, a királyi birtokokra udvarházakat telepített. <br />
<b>3.</b> Kiépítette a vármegyerendszert, több mint 40 vármegyét szervez. Élén ispánok álltak. Feladataik a vármegye hadseregének irányítása, adók beszedésének felügyelete, törvények végrehajtása, bíráskodás, várnépek és várjobbágyok irányítása, közvetlen kapcsolatot tartott a nádorispánnal, és a királyi tanács tagjai voltak. <br />
<b>4.</b> Az egyházszervezés: 8 püspökséget (egyházmegyét): Győr, Veszprém, Pécs, Vác, Eger, Gyulafehérvár, Csanád, Bács-Kalocsa és két érsekséget: Esztergom és Kalocsa szervezett meg. <br />
<br />
<i><u>Törvényeket vezetett be:</u></i> <br />
<b>1.</b> Minden 10 falu építsen egy templomot <br />
<b>2.</b> Vasárnap és ünnepnapokon kötelező a templomba járás <br />
<b>3. </b>Miséken fegyelmezett viselkedés <br />
<b>4.</b> Böjt, egyházi ünnepek, és pihenőnapok betartása. <br />
Birtokokat biztosított az egyháznak. Önálló egyházszervezet jött létre, valamint folytatja a bencés iskolák építését, jelentős központ: Pannonhalma, Pécsvárad, Zalavár. <br />
Ezüstpénzt veretett (dénár, garas) <br />
<br />
Törvényhozással kapcsolatban két törvénykönyvet adott ki. Témájuk a magántulajdon védelme és az egyházszervezés. Majd egy külön könyvet írt fiának, Imre hercegnek „Intelmek” címmel, mely uralkodói tanácsokat tartalmazott. <br />
<br />
Későbbiekben utódlási problémák alakulnak ki, ugyanis 1031-ben vadászbalesetben meghalt fia, Imre herceg. Vazul összeesküvést vezet István ellen, ezért a király megvakíttatja, ólmot öntet a fülébe, így alkalmatlanná válik az uralkodásra. Ezek után Vazul fiai (Levente, András és Béla) elmenekülnek az országból. A lehetséges utód Orseoló Péter (Velencei származású, a király unokaöccse) lép a trónra <br />
1038-1041-ig, majd 1044-től 1046-ig uralkodott. <br />
1038 Aug. 15.-én halt meg István király. Halála előtt az országot és a koronát jelképesen szűz Máriának ajánlotta fel. Ezzel azt kívánta kifejezni, utódainak örökségül hagyni, hogy folytassák politikáját, és a kereszténység terjesztését és megerősítését. <br />
Uralkodásának jelentősége: az államalapítás által a Magyar Királyság beilleszkedett a keresztény feudális Európába, és Közép-Európában nagyhatalom lett. <br />
1083-ban Augusztus 20.-án László király szentté avatta István királyt, és ezért emlékezünk meg ezen a napon a Magyar államalapításról.12 Br-Ész (Töri tételek)http://www.blogger.com/profile/13985402053617529515noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5977753470974195932.post-30235033141914886052011-12-29T14:15:00.000+01:002011-12-29T14:15:18.406+01:00- 7. TÉTEL - A római köztársaság válsága<span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><br />
<br />
A római köztársaság válságának időpontja: Kr.e. II-I. század. Ennek előzménye a római-pun háborúk ill. római birodalom létrejötte, kialakulása. <br />
<br />
<span style="font-size: large;"><b><i>Római-pun háborúk:<br />
</i></b> </span><br />
<i> I. Kr.e. 264-241-ig</i> Karthágó az ellenfél, amely a mai Észak-Afrikában, Tunéziában,Tunisz város környékén található,ez volt a punok központja.<br />
<i>II. Kr.e. 218-201-ig,</i> a döntő csata 202-ben volt Zámánál, Karthágó mellett, és a rómaiak győztek, Hannibál vereséget szenvedett Scípiótól, római hadvezértől, és így a rómaiak elfoglalták a Földközi-tenger Ny-i medencéjét és Hispaniat. <br />
<i>III. Kr.e. 149-146-ig</i>. Földközi-tenger nyugati és keleti medencéjéért folyik a háború. A rómaiak nyernek és létrejön a Római Birodalom (Imperium Romanum). <br />
A hóditó háború után 2 társadalmi réteg áll egymással szemben: az egyik a szenátusi csoport (optimaták), ők politikai jogokkal rendelkeznek, ők a szenátus tagjai, vagy a legfőbb hivatalnokok, vannak saját birtokaik (latifundiumokkal: rabszolgákat foglalkoztató belterjes nagyüzemi gazdálkodás, ezekben gazdasági egységekben piacra termeltek és a jövedelem növelése érdekében sok újítást vezettek be.) rendelkeznek. Másik csoport a lovagrend, ők gazdasági ügyekkel foglalkoznak, ők szedik be az adókat a provinciákból, kereskedelemmel, különböző áruk szállításával, pénzbeváltással foglalkoznak, de nem rendelkeznek politikai jogokkal, és közülük ritkán választanak konzult. <br />
A parasztság támogatja a lovagrendet, mert a parasztok a háborúk során elvesztették a földjeiket és így szeretnének földhöz jutni, vagy részt venni a politikai életben vagy újra katonáskodni. <br />
<br />
A parasztság nagy része a városokba költözik és így jön létre a városi nincstelenek tömege: proletáriátus. <br />
<br />
<u><b><i>Válság jelek</i></b>: </u>földválság. hadseregválság (had kiegészítési válság), polgárjogi válság, társadalmi válság (rabszolgák helyzete), hatalmi válság, kormányzati és politikai válság. <br />
<br />
<b><span style="font-size: large;">Földválság:</span></b><span style="font-size: large;"> </span><br />
<br />
A parasztok elszegényedtek, a hódító háborúk során elvesztették a földjeiket. A szenátus tagjai az állami földekből túl sokat béreltek (önkényesen). Tiberius Gracchus és Gaius Gracchus néptribunusok voltak, ők kezdeményeznek egy földreformot, ami egy földtörvény újra bevezetését jelenti, vagyis ez a Kr.e. 367-es földtörvény (Licinius-féle földtörvény, amely a bérelhető földterület nagyságát maximálja). A szenátus nem egyezik bele ebbe a reformba: ennek ellenére kb. 60-80 ezren jutnak földhöz.<br />
<br />
<b><span style="font-size: large;">Hadseregválság: </span><br />
</b><br />
eddig a parasztok voltak a katonák, sokan meghaltak és földjeiket elvesztették, így a hadsereg létszáma csökkent. Marius lesz a konzul, aki ezt a problémát megoldja. <br />
A városi nincstelenekből hivatásos, állandó, szakképzett zsoldos hadsereget szervez, a veteránok földet és zsoldot kapnak. A katonai szolgálat 12-16 évig tartott, és utána a veteránok koloniákon, un. telepeken gazdálkodhattak. Hivatásos jól felszerelt hadsereg jött létre, amelyben belső átszervezést is végrehajtott, így sokkal mozgékonyabb, felszereltebb légiók jöttek létre, a hadvezér szerepe rendkívül fontos volt. A germán törzsek támadását is így sikerült visszaverni. <br />
<br />
<b><br />
<span style="font-size: large;">Polgárjogi válság:</span></b> </span> <br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;">A birodalomban 3 féle polgárjog létezik: <br />
<i>Szövetséges jog</i>: ezzel rendelkeznek a római provinciákon a vezető társadalmi rétegek. <br />
<i>Latinjog</i>: ezzel rendelkeznek az Itáliában lakó vezető társadalmi rétegek és a szövetségesek egy része <br />
<i>Római polgárjog</i>: ez a legjelentősebb és legteljesebb, (Jellemzői: hivatalviselés joga, házasságkötésjoga, szavazás joga, vagyon feletti rendelkezés joga, hadsereg vezetésének a joga) római polgárjoggal rendelkezhettek: a Rómában élő, és Róma környékén élő polgárokvalamint Itáliában jelentősebb területeken élő polgárok, a provinciák vezetői és vezető hivatalnokai. Kirobban a szövetségi háború Kr.e. 9O-88-ig. Itália területén lévő népek követelik a latin jogot vagy a római polgárjogot A háború eredményeként a szövetségesek egy része megkapja a latin jogot.<br />
<br />
<span style="font-size: large;"><b>Társadalmi válság (rabszolgák helyzete):</b> </span><br />
<br />
A rabszolgákat jelentős számban foglalkoztatják a bányászatban, mezőgazdaságban, háztartásokban, műhelyekben, és szórakoztatásként (Pl:gladiátorok). A legrosszabb helyzetben vannak a bányában dolgozók és a gladiátorok. Szicíliában lesznek az első rabszolga felkelések, főleg a bányászatban, mezőgazdaságban dolgozók körében. A legjelentősebb és legnagyobb rabszolgafelkelés lesz Spartacus vezetésével Kr.e. 73-71-ig. Spartacus gladiátor volt, Capuából indul ki a felkelés, Itálián végigvonulnak, több csatában is legyőzik a római hadsereget. Eljutnak É-Itáliába az Alpok hegységig, itt visszafordulnak és a Vezúv vulkántól nem messze megütköznek a római seregekkel, döntő vereséget szenvednek Kr.e. 71-ben a római seregeket Crassus vezette. Keresztre feszítteti a rabszolgákat a Rómába vezető úton, és sokat kivégeztet. Ennek ellenére egy idő múlva a rabszolgák helyzete javul, különösen az ipari műhelyekben és a mezőgazdaságban dolgozóké. Bért kapnak, felszabadulásukat lehetővé teszik. <br />
<br />
<b><span style="font-size: large;">Hatalmi válság: </span><br />
</b><br />
Két társadalmi rend között lesz a válság az optimaták és a lovagrend között lesz harc, polgárháború alakul ki. Ez összekapcsolódik a kormányzati és a politikai válsággal. <br />
Kormányzati- politikai válság: azért van válság, mert politikailag a lovagrend képviselői kevésbé vehetnek részt a politikai hatalomban. A birodalom nagysága miatt elég sok reformra van szükség ezért az évente történő konzuli hatalomváltással ez nem megoldható. Első megoldás volt: Mariust többször (5-ször) választják consullá, így végre tudta hajtani a hadsereg reformját.<br />
Másik átalakítási kísérlet volt, hogy Sulla, aki a szenátusi rendet vezette, diktátor lett 3 évre, majd élete végéig, de ő Kr.e. 79-ben lemondott, és 78-ban pedig meghalt.<br />
A harmadik lehetőségként jöttek létre a triumvirátusok, az első Kr.e. 60-ban, Julius Caesar, Pompeius, és Crassus részvételével, majd a 2. Kr.e. 43-ban Octavianus, Antonius, és Lepidus részvételével.<br />
A negyedik megoldás úgy alakult ki, hogy Julius Caesar Kr.e. 49-ben szembe került Pompeiussal, mert Pompeius és a szenátus nem engedte be Caesart Rómába, és ezért Caesar a hadsereg élén Róma ellen vonult. (Ekkor hangzott el a mondás: „ a kocka el van vetve”) Caesar bevonult Rómába, Pompeiust elűzte és átvette a hatalmat, és uralmát „egyeduralomnak „ örökös diktatúrának nevezzük, ez Kr.e 48-44-ig tartott. Julius Caesar Reformjai: Aranypénzt veret, provinciákból az előkelők részt vehetnek a szenátusban, így a szenátus létszámát 900 főre emelte, a veteránok földet kaptak, szintén kolóniákon telepedhettek le, naptárreformot vezetett be, amely a mai napig is érvényes. Az 5. átalakítás úgy történt, hogy Caesar halála után Octavianus Caesar fogadott fia szembe került Antonius-al, és Kr.e. 31-ben volt a döntő csata, Actiumnál. Ebben a tengeri ütközetben Octavianus győzött, és Augustus néven az első császár lesz: Kr.e. 27-KR.u.14-ig uralkodik. <br />
A római köztársaság válsága tehát a köztársaság bukásával ért véget, és ezt követően a császárság kora következett. </span>12 Br-Ész (Töri tételek)http://www.blogger.com/profile/13985402053617529515noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5977753470974195932.post-63531825105576168972011-12-29T14:10:00.000+01:002011-12-29T14:10:18.574+01:00- 6. TÉTEL - A 18. századi magyar társadalom és életmód<span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><b><br />
<br />
<span style="font-size: large;">Mária Terézia uralkodása 1740-80</span></b> - osztrák örökösödési háború robban ki - két szakasza van:<br />
I. 1740-48, II. 1756-63 (ún. hétéves háború). 1740-ben megkoronázzák Mária Teréziát, de az ígéretek ellenére ezt II. Frigyes porosz király (1740-86) és Károly Albert szász király és herceg nem fogadják el uralkodónak Mária Teréziát, ezért kirobban a háború. A magyar nemesek felajánlanak kb. I5-20 ezer fős sereget,ennek nagy része a lovasság, akiket később huszároknak neveznek, mert hasonló a viseletük. A II. szakaszban: 1760-61-ben Hadik András-egészen Berlinig eljut és feldúlja várost, valamint elzavarja II.Frigyest. Ennek ellenére II. Frigyesnek sikerül elfoglalni a leggazdagabb tartományt, Sziléziát és elismeri Mária Teréziát uralkodónak, és a férjét Lotharingiai Ferencet német-római császárnak,így befejeződik a háború. <br />
<br />
<b><i><span style="font-size: large;">Mária Terézia rendeletei: </span><br />
</i> </b></span><br />
<ul><li><span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><b> 1. vámrendelet(1754):</b> ebben a magyar mezőgazdasági termékeknek biztos piaca lesz. Gabonaféléket, bort. szarvasmarhát, ipari növényeket és gyapjút viszünk ki, sőt megnövekszik a nyersanyagok és a félkész termékek (fémek, vasérc, réz) exportja is. A behozatal elsősorban iparcikkekből állt, így az ország külkereskedelme főleg az osztrák örökös tartományokkal bonyolódott le. A magyar külkereskedelmi mérleg a korszakban alapvetően pozitív volt, a kivitt áruk értéke meghaladta a behozott árukét. A korszakban a szárazföldi közlekedés korlátozott lehetőségeket biztosított (szekér, hintó), és az utak nagy része még kiépítetlen volt. A XVIII. században nagy csatorna építkezések kora nálunk is megkezdődött, hiszen a vasút megjelenéséig a nagy tömegű árut csak vízen lehetett szállítani. Hazánkban is lecsapoltak néhány mocsarat és megépítettek néhány csatornát Bácskában és Bánátban. A kereskedelemben a Duna egyre nagyobb szerepet játszott és a folyón teherhajókat az ár ellenében állattokkal vontatták. </span></li>
</ul><span style="font-family: Calibri; font-size: small;"> Kettős vámhatár van: külső és belső vámhatár. Hátrányok: magas vámtételek vannak, iparilag a manufaktúrák száma kevés, speciális céhes ipar fejlődik, nem bírjuk a versenyt az osztrák és a cseh iparral, elsősorban nyersanyagokat biztosítunk és piaca leszünk az osztrák és cseh termékeknek. <br />
A mezőgazdasági fejlődés folytatódik ebben az időszakban, megjelenik az istállózó állattartás, és új nemesített háziállatfajták terjedtek el. A szürke marhát felváltotta a nyugatról behozott, jobban tejelő fajta, az un. Magyar Tarka, ill. a környékünkön bonyhádi tarkának is nevezik, mert a bonyhádi svábok hozták magukkal, amikor betelepültek erre a környékre. <br />
Az ősi magyar juhfajtákat a hosszú gyapjat adó, merino juhok váltják fel. A növénytermesztésben a 3 nyomásos rendszer mellett megjelent a vetésforgó. A század vége felé tehát a kapásnövények termesztése terjedt el (kukorica, nagy tápértékű burgonya, ipari növények, len, kender, dohány) valamint pillangós virágúak termesztése hódított teret. Kukorica termesztés ösztönözte a sertés tenyésztést, és mivel a burgonya is népélelmezési cikké vált, ezért szerepet játszott a népesség gyarapodásában is. A földesurak ösztönözték a parasztokat, hogy a majorsági területeken is telepítsenek szőlőt, amelyért a termény egy részével adóztak, ezt nevezték szőlődézsmának. Ekkoriban alakultak ki, ill. fejlődtek tovább a történelmi borvidékek. <br />
A bányászatok a középkorhoz hasonlóan kiemelkedő szerepet játszott a magyar gazdaság fejlődésében, arany és ezüstbányászat, főleg az alsó magyarországi bányavárosokban, valamint az erdélyi városokban és a sóbányászat maradt meg Erdélyben, de a jelentősége egyre csökkent, majd elterjedt a rézbányászat, de főleg a vasérc bányászata volt kiemelkedő. <br />
Itt a korszerűbb eljárások is elterjedtek, pl. elsőként a víz kiszivattyúzását a legkorszerűbb gőzzel és sűrített levegővel működő gépekkel végezték. (Hell Miksa és Mátyás találmánya: gőzszivattyú) Selmecbányán 1735-től állami bányatisztképző intézetet alapítottak, az itt végzett műszaki értelmiségieket a későbbiekben megtaláljuk Magyarország jelentősebb építkezésein, pl. mocsarak lecsapolása, utak építése.<br />
</span><br />
<ul><li><span style="font-family: Calibri; font-size: small;"> <b>2. úrbéri rendelet(úrbárium):</b> I 767-ben adták ki, előzménye a dunántúli parasztfelkelés 1765-66. Mária Terézia összehívja a rendi gyűlést és javasolja ezt a rendelkezést, de a rendi gyűlés elutasítja, ezért szétoszlatja a rendi gyűlést, és innentől fogva rendeletekkel kormányoz. A rendi gyűlést 1790-ig nem hívják össze. Két lényeges pontja van: 1. a jobbágytelek nagyságát:a 16-40 holdig állapítja meg, és ehhez megszabja a jobbágyok szolgáltatásait, vagyis főleg a robot mértékét szabályozza: heti 1 nap igás és 2 nap gyalogrobotot kell teljesíteni. A kilencedet pénzben is meg lehetett váltani, ezen kívül vannak még ajándékok, háziadó, forspont (katonaság szállítását jelenti) és a porció (katonaság ellátását jelenti. A zsellérek kezdetben rendelkeznek negyed, fél, vagy nyolcad telekkel, később azonban föld nélküliek lesznek, vagy ritkán házzal rendelkeznek és ők 12-18 nap között kötelesek robotolni. </span></li>
</ul><span style="font-family: Calibri; font-size: small;">Az 1767-es úrbéri rendelet jelentősége: rendezte a jobbágy és a földesúr közötti viszonyt törvényesen. Az úrbéri szolgáltatásokat pontosan maximálta, és így a telkes jobbágyok (egész, negyed, fél, nyolcad telkes) egységes szolgáltatásokkal tartoztak, ez az egész 1848-ig fennmaradt, Ez a rendelet bele tartozik a felvilágosult abszolutizmus keretébe, ugyanis fő célja a jobbágyok helyzetének rendezése és a felzárkóztatás politikája. Ideológiai jelentősége is van (a jó királynő eszméje terjedt el, és a” Mária-kultusz”. A rendelet jobbágyságot védelmezte, mint adózó alanyt (a nemes nem fizetett adót).<br />
</span><br />
<ul><li><span style="font-family: Calibri; font-size: small;"> <b>3. oktatásügyi rendelet</b> - 1777 (Ratio Educationis): 6-tól 12 éves korig kötelezővé teszi az alsó fokú oktatást, így csökken az analfabétizmus. Uralkodása idején gazdasági főiskolák jönnek létre (pl. Szarvason Tessedik Sámuel létesít iskolát és arborétumot, majd II. József uralkodása idején alapítják Keszthelyen a Georgikon nevű főiskolát, melynek tanára 1795-ben Nagyváthy János lesz) ő maga is létesít egy főiskolát (Theresianum). Bécsben létesítette, magyar testőrgárda nemesei is tanultak itt. Bessenyei György kiemelkedik közülük (1772-Ágis tragédiája-magyar felvilágosodás kezdete). </span></li>
</ul><span style="font-family: Calibri; font-size: small;"> </span><br />
<ul><li><span style="font-family: Calibri; font-size: small;"> <b>4. Egészségügyi rendelkezések</b> - 1770-es évek vége: bábaasszonyképzőket létesít, tiszti orvosi képzést vezet be, védőoltásokat vezet be, járványok terjedését megakadályozza. </span></li>
</ul><span style="font-family: Calibri; font-size: small;">Összességében, az uralkodása alatt a rendi dualizmus megerősödött, és egyensúly alakult ki a magyar rendek és a királynő között.<br />
<br />
<b> <span style="font-size: large;">II. József uralkodása (1780-90)</span></b> kalapos királynak nevezték, mert nem koronáztatta meg magát, a magyar koronát és a koronázási ékszereket Bécsbe vitette a kincstárba. Rendeletekkel akar továbbra is kormányozni és nem hív össze rendi országgyűlést. Nem ad ki koronázási hitlevelet (ami a nemesség jogait tiszteletben tartja). A nemességet meg akarja adóztatni. Közel ezer rendeletet hozott uralkodása idején, ezért a rendeleteit csoportokra osztjuk. I. csoport: türelmi, egyházpolitikai rendeletek (1781-84 között hozta ezeket): a protestánsok vallásszabadságát engedélyezi, hivatalait vállalhatnak, tanulhatnak, iskolákat alapíthatnak. Reformáció hívei: evangélikusok, reformátusok, unitáriusok (utcasorba templom nem épülhet). Folytatja az oktatáspolitikai rendelkezéseket és a szociális intézkedéseket is. A pápai bullákat királyi engedéllyel lehetett kihirdetni. Azokat a szerzetesrendeket, amelyek nem végeztek hasznos munkát, feloszlatta pl.: bencések Pannonhalmán. II. csoport: közigazgatási, kormányzati rendeletek: a helytartótanácsot Pozsonyból Budára költözteti és összevonja a bizottságokat. A nemesi vármegyerendszert felbomlasztotta, és így V. kerületre osztotta az országot, a kerületek élére királyi biztosokat nevezett ki. III. csoport: jobbágyrendeletek (1785): előzménye: erdélyi román parasztfelkelés. Az úrbéri rendeletet Erdélyben nem hajtották végre, ezért II. József elrendeli a végrehajtását. Megszűnteti a röghöz kötést (1514) és szabad költözködést biztosít a jobbágyoknak. </span><br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;">Ezen kívül a jobbágyok tanulhattak, szakmát választhattak és a jobbágy elnevezést eltörölte. Így a személyes függőség lazább lett. IV. csoport: nyelvrendelet: a latin nyelv helyett a német nyelv bevezetése, praktikusabb és egységes birodalmat akart. Nagy tiltakozás, különösen nálunk, magyar viselet terjed el és a nyelvújítás. V. csoport: adózási rendeletek: nemesi adózást rendel el, ennek érdekében népszámlálást és birtokösszeírást tart. Az adózást elrendeli, de hatalmas az ellenállás, ezért nem tudja végrehajtani. VI. csoport: folytatja az egészségügyi, szociális, oktatásügyi reformokat. Halálos ágyán 1790-ben visszavonja rendeleteit. Ún.” nevezetes tollvonás” kivétel a türelmi és a jobbágyrendeleteket. Külső oka van főleg (francia polgári forradalom) és félt, hogy az országos elégedetlenség elterjed. Másik oka, Ausztria elveszíti a Németalföldet, ami Belgium területét és a francia szövetséget is fel kell bontani. Az állam első szolgájának tekintette magát, és mivel nagy volt a tiltakozás, nem akarta, hogy szétessen a birodalom, a központosítás és az alattvalók szembe forduljanak vele. II. Katalin az Orosz cárnő támogatta politikáját (1762-96), szövetségese volt.</span><br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><b>Bevándorlás - betelepülés <br />
</b><br />
Az ország demográfiai mélypontot 1711-ben érte el. A XVIII. században még mindennaposak voltak a járványok (pestis, vérhas, himlő, kolera), de már megkezdődött a védekezés ellenük. A hatóságok vesztegzárral, fertőtlenítéssel egyre eredményesebben próbáltak gátat szabni terjedésüknek. Az utolsó jelentős pestisjárvány a XVIII. század közepén pusztított hazánkban. A himlőt Angliából átvett védőoltások szorították vissza a század végére. A XVIII. század első felében a társadalom jelentős része még az éhezés határán élt, am a békeidőszaknak és a termelés beindulásának köszönhetően a század közepétől az éhezés visszaszorulóban volt. A század végére az ország népessége megkétszereződött, (megközelítette a 10 millió főt). Ekkora emelkedést a népszaporulat önmagában nem tudott volna biztosítani – a népességnövekedéshez jelentősen hozzájárult a bevándorláshoz. A betelepülők számára a lakatlan termőföldek jelentettek vonzerőt. a bevándorlás 2 módon valósult meg: szervezetten és öntevékenyen. A szervezett betelepítést az udvar és a nagybirtokosok ösztönözték. Az udvart az adózók számának növelése és részben a katolikus hit terjesztése, a földbirtokosokat a munkáskezek hiánya vezette. A szervezett betelepítés döntően a Habsburg Birodalmon kívül élő katolikus németek (összefoglaló néven svábok) behívását jelentette. A svábok számára jelentős kedvezményeket (pl. az állami adó elengedése) biztosítottak, sőt a Bánátban a XVIII. század második felében felszerelt házak és igás állatok várták a jövevényeket. A svábokat szétszórtan telepítették le. Így jöttek létre Buda, Békés, a Bakony, a Vértes vidékének sváb szigetei, valamint Baranya, Tolna, a Bácska és a Bánát nagy sváb tömbjei. A szabad földterületek az ország határai mentén élőket is csábították. A szomszédos népek bevándorlása központi szervezés nélkül, öntevékenyen valósult meg. A Felvidékre lengyelek (beolvadva a szlovákságba), a Kárpátaljára ruszinok, valamint a Havasalföldről és Moldovából nagy számban a románok érkeztek. A románok bevándorlási kedvét az is növelte, hogy a török uralta dunai román fejedelemségekben a mértéktelen adóztatás miatt rendkívül rosszak voltak a z életfeltételek. A szabad földek belső vándorlást is megindítottak. A pusztítások elsősorban az ország középső és déli területeit érintették. Emiatt a peremterületek népsűrűsége - a többnyire rosszabb minőségű földek ellenére – magasabb volt az alföldi területeknél. Ez a különbség – a munkaerőhiánnyal küzdő földbirtokosok támogatásával – jelentős belső vándorlást (migráció) eredményezett. A hegyvidékek a magyar, szlovák, rutén, és román lakossága megindult az ország belső vidékei felé. </span>12 Br-Ész (Töri tételek)http://www.blogger.com/profile/13985402053617529515noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5977753470974195932.post-85892046383882649592011-12-29T13:58:00.000+01:002011-12-29T13:58:52.107+01:00- 5. TÉTEL Magyar királyság etnikai változásai 12-13. században<div style="margin: 1ex;"><div><div align="center"><span style="font-family: Calibri; font-size: large;"></span></div><span style="font-family: Calibri; font-size: small;"><b> <br />
<br />
</b><b style="color: #b45f06;"><span style="font-size: large;">Gazdasági fejlődés, Növekvő királyi jövedelmek:</span><br />
</b><span style="color: #b45f06;"> </span><br style="color: #b45f06;" /><span style="color: #b45f06;"> A XII. században az állattartással szemben előretört a földművelés. (Egyelőre a legelőváltó rendszer.) </span><br style="color: #b45f06;" /><span style="color: #b45f06;"> Ezzel párhuzamosan döntővé vált a letelepülő életmód, létrejött néhány város és az apró falvak ezrei. A lakosság bőségesen táplálkozhatott, mert az alacsony népsűrűség miatt továbbra is bőséggel volt megművelhető föld, valamint a vizek és az erdők vadállománya is rendelkezésre állt. Az ország népessége gyorsan gyarapodott (közeledett a 2 millióhoz). A társadalmi és gazdasági fejlődést elősegítették a nyugatról érkező bevándorlók, a hospesek (vendégek). A XII. század közepén települtek be a német földről az első nagyobb szász közösségek a Szepességbe és Erdélybe. A szászok és más hospesek alapították az első nyugati értelemben vett, vagyis önkormányzattal rendelkező városainkat (Esztergom, Székesfehérvár): Az ásványkincsek közül az Árpád-korban a só volt a legjelentősebb, amelynek kereskedelméből az uralkodók jelentős hasznot húztak. Voltak arany és ezüstbányáink is. Egyre több árucikkel kereskedtek a vásárokon is. A távolsági kereskedelmet és a pénzügyeket izmaeliták (mohamedán etnikumok gyűjtőneve) és zsidók bonyolították. A királyi birtokállomány csökkenése és a gazdaság fejlődése következtében a királyi birtokok jövedelmével szemben nőtt a királyi felségjog alapján szedett, un. regálé jövedelmek aránya. A regálék közül a legjelentősebb a pénzváltásból származó jövedelem (kamara haszna) volt: a régi érméket évente új pénzre cserélték, s ezért beváltási illetéket kellett fizetni. (Az illeték esetenként 50% is lehetett, tehát az új érmékért a az uralkodó ennyi felárat követelt.) A gazdaság, a kereskedelem fejlődése növelte a vámokból származó jövedelmet. </span><br style="color: #b45f06;" /><span style="color: #b45f06;"> </span><br style="color: #b45f06;" /><span style="color: #b45f06;"> </span><br style="color: #b45f06;" /><span style="color: #b45f06;"> </span><b style="color: #b45f06;">1222-ben adja ki II. András (1205-1235) az Aranybullát. Aranybulla rendelkezései: a serviensek</b><sup style="color: #b45f06;"><b>1 </b></sup> <b style="color: #b45f06;">érdekeit képviseli.<br />
</b><span style="color: #b45f06;"> </span><br style="color: #b45f06;" /><span style="color: #b45f06;"> 2. tv cikk: serviensek nem lehet bírói ítélet nélkül elfogni. </span><br style="color: #b45f06;" /><span style="color: #b45f06;"> </span><br style="color: #b45f06;" /><span style="color: #b45f06;"> 3. tv cikk: a serviensek az állami adók alól mentességet kapnak. </span><br style="color: #b45f06;" /><span style="color: #b45f06;"> </span><br style="color: #b45f06;" /><span style="color: #b45f06;"> 4. tv cikk: a szabad végrendelkezés i jog, az elsőszülött fiú örökli a földet, ha leány örökös van, akkor a birtok egy negyed részét kapja, a többiről szabadon rendelkezhet a földesúr. </span><br style="color: #b45f06;" /><span style="color: #b45f06;"> </span><br style="color: #b45f06;" /><span style="color: #b45f06;"> 7. tv cikk: a hadkötelezettségi jog, ha a külső ellenség támad, akkor mindenki köteles hadba vonulni és megvédeni a hazát. Ha a király hódító hadjáratra megy a servienseknek nem kötelesek vele menni, csak akkor, ha földet vagy hivatalt adományoz. </span><br style="color: #b45f06;" /><span style="color: #b45f06;"> </span><br style="color: #b45f06;" /><span style="color: #b45f06;"> 11, 16, 26. tv cikk: vármegye nagyságú területeket, méItóságokat nem lehet idegennek adományozni. </span><br style="color: #b45f06;" /><span style="color: #b45f06;"> </span><br style="color: #b45f06;" /><span style="color: #b45f06;"> 23 tv cikk: pénzrontás ellen( a pénz értéke legyen olyan, mint amilyen III. Béla király idején volt. (III. Béla (1172-1196) király volt az apja II. Andrásnak.) ill. az izmaeliták, zsidók kereskedők ne kaphassanak pénzverő és só kereskedelmi jogokat. </span><br style="color: #b45f06;" /><span style="color: #b45f06;"> </span><br style="color: #b45f06;" /><span style="color: #b45f06;"> 31. tv cikk: Az ellenállási záradék\ pont. Ha a király vagy utódai megszegik a rendelkezéseket, akkor a serviensek büntetlenül fegyveres ellenállást is tanúsíthatnak. Gertrudisz II. András felesége kíséretében német lovagok főleg bajorok valamint szászok érkeznek az országba. A szászok egy része a Szepességbe telepednek le (Lőcse, Bártfa, Eperjes ). A másik része Erdélybe telepedik le, Nagyszeben a központ. Románok, szlovákok, szlávok, csehek, horvátok, vallonok (É-fr. Belga) Itáliából jönnek népcsoportok. IV. Béla (1235-1270). A tatárjárás előtt birtok-visszavételi politikát folytat, a királyi hatalom tekintélyét megerősíti. A kunokat, akik a tatárok elől menekültek befogadja az országba, mert a hadseregben szükség volt a katonai erőre, mivel ismerik a tatárok harcmodorát. A kunok nomád életmódot folytatnak, össze vissza legeltetik a szarvasmarháikat. 1237-ben Julianus barát domonkosrendi szerzetes elmegy megkeresni az ősmagyarokat, és hazafelé hírt hoz a tatárokról. A tatárok 1240-ben elfoglalták Kijev városát, utána Mo. ellen fordultak Batu kán vezetésével, Muhi csata: 1241. április 11-én csatát veszítünk, a király is kénytelen elmenekülni. A tatárok a tél folyamán átkelnek a Dunán, de a nagyobb várakat nem tudják elfoglalni: Székesfehérvár, Esztergom és -, Pannonhalma. 1242-ben váratlanul elhagyták az országot. </span><br style="color: #b45f06;" /><span style="color: #b45f06;"> A tatárjárás óriási emberveszteséget okozott. Természetesen pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre, de a történeti demográfia 50 és 20 % közöttire becsüli a veszteséget (az ország lakossága megközelítette a 2 millió főt a tatárjárás előtt). A pusztítás a hadak vonulása mentén volt a legnagyobb. Mivel elsősorban magyarság élt ezeken a vidékeken, a tatárjárás kedvezőtlenül hatott az ország nemzetiségi összetételére (etnikai viszonyaira) is. A népességvesztés pótlását IV. Béla jelentős mértékben külföldiek behívásával oldotta meg (második honalapító). A következő évszázadokban a lakosságon belül a magyarság arányát 80%-ra becsülik. </span><br style="color: #b45f06;" /><span style="color: #b45f06;"> </span><br style="color: #b45f06;" /><span style="color: #b45f06;"> IV. Béla megváltoztatja politikáját, és népcsoportokat telepit be az országba: kunok és jászok az Alföldre (Nagykunság, Kiskunság). A kunok és a jászok - a korábbi nomád népekhez hasonlóan - 1-2 évszázad alatt beolvadtak a magyarságba. A kun vezér lányával a király összeházasítja fiát Istvánt, és ebből a házasságból királyfi születik a későbbi IV. (kun) László. A kunokkal felvetette a kereszténységet, így a unokája is keresztény szellemben nevelkedett, de ellentétei lesznek a főurakkal, mert kun gyökereit sem tudta elveszíteni. </span><br style="color: #b45f06;" /><span style="color: #b45f06;"> Szlávok és németek, vendek (mai Szlovének ősei), északon ruszinok, lengyelek, csehek, Erdélyben pedig románok telepednek le. </span><br style="color: #b45f06;" /><span style="color: #b45f06;"> A király kővárakat épít: Budán, Visegrádon, és Sárospatakon. </span><br style="color: #b45f06;" /><span style="color: #b45f06;"> 1267-ben megerősíti az Aranybullát, kiegészíti: servienseket az ország nemeseinek nevezi, a főnemeseket bárónak nevezi. IV. Béla tartott a tatárok újabb támadásától, ezért szakított korábbi politikájával, és a megbékélést kereste az előkelőkkel. A birtokvisszavételek helyett jelentős adományokat jutatott híveinek. A korábban tiltott várépítés feltétele lett a birtokadományoknak, hogy minél több kővárat emeljenek. A tatárjárás alatt ugyanis bebizonyosodott, hogy a várak hatékony védelmet nyújtanak. S valóban tömeges várépítés indult meg az országban. Hasonló okokból támogatta a király a városfejlődést, s a városok kőfallal való megerősítését (Buda). IV. Béla halála után kiskirályok hatalma alakul ki (Pl.: Csák Máté, Aba Amádé Északi országrészben, Borsa Kopasz a Szamos és a Kőrös vidékén, Kán László Erdélyben a kőszegiek nagyobbrészt a Dunántúlon, Délen a Babanicsok) . 1301-ben hal ki az Árpád-ház férfi ága, utolsó uralkodó III. András. </span><br style="color: #b45f06;" /><span style="color: #b45f06;"> </span><br style="color: #b45f06;" /><span style="color: #b45f06;"> </span><i style="color: #b45f06;">1: Serviensek</i><span style="color: #b45f06;">: királyi szolgák, akik csak katonai szolgálattal tartoznak a királynak, XIII. század elején II. András idegeneknek is ad földet akkor nagyrészük a idegen földesurak valamint magán földesurak hatalma alá kerülnek, így kedvező társadalmi helyzetük megváltozott, és ezért is követelik az Aranybulla kiadását. Mozgalmukat támogatják a várjobbágyok és a főnemesek egy része is, akik nem részesültek a méltóságokból és a juttatásokból.(őket Bánk nádor vezette, aki részt vett Gertrudisz királyné elleni összeesküvésben is. Ő szerepel Katona József Bánk Bán című drámájában.) </span></span></div></div>12 Br-Ész (Töri tételek)http://www.blogger.com/profile/13985402053617529515noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5977753470974195932.post-54306621672628304662011-12-29T13:53:00.000+01:002011-12-29T13:53:09.780+01:00- 4. TÉTEL - Magyarország az I. Világháború után az 1920-as években<b><br />
1.</b> Magyarország a központi hatalmak oldalán vett részt az L Világháborúban. Németország, Osztrák-<br />
Magyar-monarchia és Olaszország oldalán. Az olasz és a Keleti fronton harcoltak csapataink, végül a Piave-folyónáI 1918. októberében döntő vereséget szenvedtek. 1918. november 3-án fegyverszünetet kötöttünk Padovában. Ezzel az Osztrák-Magyar-Monarchia felbomlott. November 13-án aláírtuk Belgrádban a katonai egyezményt, így a határokat is megállapították. November 16-án kikiáltották a Népköztársaságot.<br />
<br />
<br />
<b>2. </b>Károlyi Mihály lett a miniszterelnök, később köztársasági elnök. Lemondása után Tanácsköztársaság lesz 1919. március 21.- augusztus 1-ig. A Tanácsköztársaság bukása után rövidebb és hosszabb ideig alakulnak meg polgári kormányok. Ezek közül a Huszár kormány feladata lesz a választások kiírása és megtartása, így 1920.március 1-től Horthy Miklóst kormányzóvá választották.<br />
<br />
<b>3. </b>1920. június 4-én Trianonban aláírtuk a békeszerződést. A trianoni békeszerződés területi rendelkezései:<br />
- Csehszlovákiához került a Csallóköz, a Felvidék valamint a Kárpátalja is.<br />
<br />
- Romániához Erdély kerül a Székelyfölddel együtt,(Kolozsvár, Temesvár, Csíkszereda), valamint a Bánság keleti része (Temesvár és környéke)<br />
<br />
- Szerb-Horvát-Szlovén királysághoz kerül a Bánság nyugati része, a Bácska-vidéke és a Muraköz.<br />
<br />
- Ausztriához kerül: Burgenland.(Várvidék).<br />
Sopron ügyében népszavazást rendelnek el, így Sopron és környéke Magyarországhoz tartozik.<br />
<br />
Magyarország elvesztette területének 2/3-át, így a területe: 93 000 négyzetkilométer lett.<br />
Lakosságának több mint a felét vesztette el, így több mint hárommillió magyar került a határon kívül.<br />
Összefüggően a Felvidéken kb. egymillió, Erdélyben kb. kétmillió magyar élt.<br />
Magyarország saját magával határos nemzetállammá vált. Magyarság kb. 92%-a él az országban.<br />
A békediktátum az országhatárok megvonása során gyakran nem követte a nyelvi vagy nemzetiségi határokat, így sok esetben egységes tömbben élő magyar lakosságú területeket is elcsatoltak.<br />
<br />
<b>4.</b> <u><i><b>Gazdasági következmények:</b></i></u><br />
Az erdők 80%-át, a mezőgazdasági termelés vonatkozásában: termőföldnek a 62%-át, a kukorica termés 70%-át, Búzatermésnek 50%-át, Sertés, szarvasmarha állománynak a 30-40%-át elvesztettük. Ipari termelés vonatkozásában: Nyersanyagforrások közül főleg a vasérc készleteink több, mint 90%- át vesztettük el. A Salgótarjáni medencében megmaradt a szénbányászat, de Csehszlovákiához került<br />
a vasérc bányászat. Nehézipari termelésünk jelentősen visszaesik: vas és fémipar 40%-al, a gépipar 60%-al, az építőipar 50%-al esett vissza. A könnyűipar vonatkozásában: a textilipar 30%-al, a bőripar 20%-al, a faipar és a papíripar több mint 40%-al esett vissza. Élelmiszeriparban átlagosan 30-40% közé tehető a visszaesés, a legtöbb a cukortermelésben.<br />
Az arany és a rézbányákat is elvették. Az ipartelepek több mint 50%-a is a környező országokba került, és barnaszén termelésünknek is csak a 70%-a maradt meg.<br />
Összességében a gyáripari termelésben közel 50%-os visszaesés figyelhető meg.<br />
A vasúthálózat jelentős mértékben széthullott, több mint 60%-a szomszédos országok területére került (nem épülhetett Magyarországon vasút egynél több sínpárral), ugyan így a kiépített utakra is igaz ez. (Arad, Nagyvárad, Szatmárnémeti vasútvonalat elvették, és a Románoknak adták, ugyan így jártunk Komárom és Kassa környékén is, az pedig Csehszlovákiához került.)<br />
Árvízvédelmi problémák merültek fel. Környezetvédelmi gondok is megjelentek.<br />
Nagyvárosok elvesztették vonzáskörzetüket, funkcióváltásra is sor került. Pl.: ipari városból kulturális város lett. Az egységes birodalmi piac felbomlott. A gazdasági szerkezetét át kellett alakítani. Gazdasági széttagoltság következett be.<br />
A hitel és bankintézeteknek a 67%-a került a határon kívülre, Romániának és Jugoszláviának részt kellett vállalnia Magyarország anyagi tartozásainak rendezésében, a fennhatóságok alá került területek miatt.<br />
Magyarország azokról az Európán kívüli területi előjogokról is lemondott, amelyek a korábbi Osztrák- Magyar Monarchiában is a területéhez tartoztak. Az elcsatolt területeken az új kormányok megbízhatatlannak tartották a korábbi többnyire magyar nemzetiségű értelmiségi, hivatalnoki réteget, és sokukat elbocsájtották. Jelentős részük az 1920-as években Magyarországra települt át, ahol komoly mérkőzések után is csak részben találtak munkát.<br />
Vám nélküli kereskedelem megszűnt, vámhatárok jöttek létre, és Magyarország külkereskedelemre utalt országgá vált. A behozatal szempontjából jelentősen nőtt a nyersanyagok, a félkész termékek és alkatrészek importja, és kisebb mértékben nőtt a gépek, szállítóeszközök és egyéb beruházási anyagoké. A kivétel szempontjából továbbra is élelmiszeripari termékeket, élő állatot, és<br />
élelmiszereket tudtunk exportálni. Gazdasági szempontból azonban a legnagyobb csapást, az egységes birodalmi piac szétesése jelentette, ami nemcsak hazánkat, de az új államokat is kedvezőtlenül érintette. A gazdasági széttagoltság az egész térség fejlődését visszavetette. Megszűnt a jelentős piac, a tőke és a munkaerő<br />
szabad áramlása. A problémát fokozta, hogy az utódállamok mindegyike az önálló és gyakran az önellátó gazdaság létrehozásával kívánta megerősíteni önmagát. Az elzárkózást fokozták a politikai ellentétek is: 1920-21-ben Csehszlovákia, Jugoszlávia, és majd Románia részvételével létre jött a kisantant, amely akadályozta külkereskedelmi lehetőségeinket is. Így a politikai helyzet is egyre feszültebbé vált.<br />
Budapest lett a nagyközpont, és minden gazdasági terület a vonzáskörzetébe került. Így egészségtelen irányba mozdult el a magyar településhálózat fejlődése.<br />
1920. Március 1-től Horthy Miklós lesz a kormányzó, az államforma Király nélküli királyság lesz, és a király IV. Károly lemondott a hatalomról, de csak formálisan, ezért 1921-ben 2x is visszatért, de 1921. novemberében megtörténik a Habsburg-ház trónfosztása, így az államforma egészen 1946-ig marad.<br />
Bethlen István lesz a miniszterelnök 1921-31-ig, és erre az időre tehető a konszolidációs időszak gazdasági szempontból is.<br />
Gazdasági konszolidáció intézkedései: át kellett alakítanunk az ipari termelés szerkezetét a fent említett nyersanyag veszteségek miatt. Így 43 új gyárat tudtunk alapítani, ezeknek a nagy része a textil, valamint a könnyűiparban és a vegyiparban valamint a elektrotechnikai eszközök valamint a gépgyártásban és a közlekedési eszközök gyártásában vált jelentőssé. A túlméretezetté vált iparban<br />
sok volt a budapesti malom, ezért ezek számát csökkenteni kellett, de a konzervgyártást fejlesztettük különösen azért, mert jelentősen nőtt a zöldség és gyümölcstermesztés is. 1926-ig jelentős csökkenés van az állattenyésztésben, főleg a gabonatermelésben is visszaesés mutatkozik, mert értékesítési gondjaink vannak, majd mérsékelt konjunktúra jellemző.<br />
Kezdetben inflációs politikát alkalmaztad, de ez veszélyes volt, mert csökkent a fizetőképes kereslet és a bérből élők nyomorba süllyedhettek, de sikerült külföldi tőkét bevonni, és jelentős népszövetségi kölcsönt is kaptunk (1924-től) Majd 1925-26-an az országunk gazdasági ellenőrzése is megszűnik, és 1927-től bevezették az új valutát, a Pengőt. Hitelt nyújtottak a mezőgazdaság modernizálásához,<br />
gépesítéséhez is.<br />
Ki kell emelni a villamosítást, a hanglemez gyártást, a rádiótechnikát és a telefonközpont automatizálását. Mérsékelt növekedés van az építőiparban, a vegyiparban, a gépgyártásban, a vas és fémiparban, átlagban 30%-os 1929-re. A bérek is növekednek, különösen a nyomdaipari munkások és a gépipari munkások vonatkozásában, a köztisztviselők bérét is emelté, így a középrétegek<br />
biztonságba kerültek.<br />
A foglalkoztatottak arányában is főleg a kereskedelemben és a közlekedésben dolgozók aránya a legjelentősebb. A legfontosabb kiemelni az infrastruktúra fejlődését, ide tartozik a turizmus fejlődése, pl.: a Lillafüredi palotaszálló, csepeli szabadkikötő, , Budapest-Hegyeshalom vasútvonal villamosítása.<br />
Kulturális intézkedések: jelentős a kulturális fejlődés, iskolák épülnek (pl. gazdasági iskola, Csapó Dániel 1929-ben), Egyetemi városok lesznek, általános iskolák száma is jelentős lesz, kórházak, kutatóintézetek épülnek, könyvtárak, kulturális intézmények, művelődési házak, jelentős lesz az újságok, folyóiratok, valamint a könyvek kiadása is.<br />
Szociális intézkedések: Nyugdíj, TB, Egészségügyi ellátás bevezetése, lakáshoz való jutás megkönnyítése, táppénz bevezetése.<br />
1920-as években a gazdaság stabilizálódott, az ország számos területen a békeszerződés hátrányai ellenére túlszárnyalta az utolsó békeév 1913 eredményeit.12 Br-Ész (Töri tételek)http://www.blogger.com/profile/13985402053617529515noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5977753470974195932.post-47317641963591396202011-12-23T00:21:00.000+01:002011-12-23T00:21:02.047+01:00 - 3. TÉTEL - Ipari forradalom gazdasági előzményei, jellemzői és következményei <br />
<span style="color: #f6b26b;"> Időpontja nem határozható meg pontosan, mert folyamatról van szó, ezért szakaszok vagy un. hullámok vannak.</span><br />
<div style="color: #f6b26b;"><u>1. szakasz: 1770-es 80-as évektől 1830-as 40-es évekig:</u> klasszikus szakasz, gőzgép, gőzmozdony</div><div style="color: #f6b26b;">gőzhajó.</div><div style="color: #f6b26b;"><u>2. szakasz: 1850-60-as évektől 1910-es évekig (1918)</u> Un. vas és acél korszaka, szabad versenyes</div><div style="color: #f6b26b;">kapitalizmus időszaka, 80-as évektől nevezik monopol kapitalizmusnak (imperializmus)</div><div style="color: #f6b26b;"><u>3. szakasz: 1920-as 30-as évektől 1960-as évekig.</u> Második generációs iparágak fejlődnek.</div><div style="color: #f6b26b;">Pl.: Gépgyártás, autógyártás, elektrotechnika, vegyipar, villamosítás, hadiipar legmagasabb szintre jut</div><div style="color: #f6b26b;">a II. Világháború során. Sor kerül az atombomba bevetésére is, 1951-52-ben Hidrogénbomba, 57-től</div><div style="color: #f6b26b;">első mesterséges hold, űrtechnika, 69-ben holdra lépés.</div><div style="color: #f6b26b;"><u>4.szakasz: 70-es évektől napjainkig</u> un. mikró korszak.</div><div style="color: #f6b26b;"><br />
</div><div style="color: #f6b26b; text-align: center;"><span style="font-size: large;"><b> Ipari forradalom előzményei, előfeltételei:</b></span></div><div style="color: #f6b26b;"><br />
</div><div style="color: #f6b26b;"> Angliából indult ki, mert itt volt a legfejlettebb a mezőgazdaság, és itt alakult ki a föld polgári</div><div style="color: #f6b26b;">tulajdona és jelentős tőke halmozódott fel ill. áramlott a mezőgazdaságba. A XVII-XVIII. században a</div><div style="color: #f6b26b;">feudális kötöttségek után fokozatosan megszűntek a földközösségi használat maradványai is.</div><div style="color: #f6b26b;">(nyomáskényszer, közös legelő) A legelőket feltörték, kisajátították tőkés földbirtokosok ill. az</div><div style="color: #f6b26b;">újnemesség rétegei, a vizenyős területeket kiszárították, mocsarakat lecsapolták, így a</div><div style="color: #f6b26b;">háromnyomásos gazdálkodást fokozatosan felváltotta a vetésforgó. (vetésforgó fogalma?)</div><div style="color: #f6b26b;">Holland mintára takarmánynövényeket termesztettek, megnőtt az állatállomány és a földeket</div><div style="color: #f6b26b;">rendszeresen trágyázták. Az angol mezőgazdaság így képessé vált arra, hogy csökkenő</div><div style="color: #f6b26b;">mezőgazdasági népességgel városi lakosságot tartson el. A mezőgazdasági termelés gyorsabban nőtt,</div><div style="color: #f6b26b;">mint a lakosság. A mezőgazdasági termelés belterjesebbé vált, és így tőkés mezőgazdaság vált</div><div style="color: #f6b26b;">elterjedté, jellemzővé. A másik előfeltétele a jól működő hitelszervezet: 1694-ben megalakult az</div><div style="color: #f6b26b;">Angol bank, majd további bankok, hitelt adó pénzintézetek jöttek létre. A nagy pénztőkék</div><div style="color: #f6b26b;">felhasználását, felhalmozását és befektetését meggyorsította a gyarmatok kifosztása is, valamint a</div><div style="color: #f6b26b;">világgazdasági rendszer fejlődése is. A profit és a gazdasági fejlődés az állami politika fontos</div><div style="color: #f6b26b;">célkitűzése lett.</div><div style="color: #f6b26b;"> <i><b>Ipari forradalom:</b></i> minőségi változást, átalakulást jelent, a gépesítés elterjedését, gőzgépek</div><div style="color: #f6b26b;">elterjedését, a gyáripar kialakulását és fejlődését,tömegtermelés elterjedését, ipari városok,</div><div style="color: #f6b26b;">központok létrejöttét, társadalmi átalakulást, változásokat és a közlekedés forradalmát is jelenti.</div><div style="color: #f6b26b;"><u><i>Klasszikus szakasz:</i></u> Az első találmányok a fonás és a szövés gépesítését szolgálják, a Hargraves</div><div style="color: #f6b26b;">fonógép, Cartwright szövőgép, majd Arkwright, aki fonógépet és szövőgépet is modernizálta.</div><div style="color: #f6b26b;">A textilipar tehát jelentős mértékben fejlődött.</div><div style="color: #f6b26b;">1770-es években James Watt kifejlesztette a gazdaság minden ágában használható, gépi erőforrást, a</div><div style="color: #f6b26b;">gőzgépet. A gőzzel hajtott dugattyú egyenes vonalú mozgását forgó mozgássá alakította át, és ezzel a</div><div style="color: #f6b26b;">gőzgépet alkalmassá tette az ipari munkagépek meghajtására. A textiliparban terjedt el először, majd</div><div style="color: #f6b26b;">széles körűen alkalmazták fúrók, fűrészek, esztergák meghajtásához is. Ezt követően a bányászatban</div><div style="color: #f6b26b;">vált az alkalmazása célszerűvé, különösen a vasérc és a szén bányászatában. Az ipari termelés</div><div style="color: #f6b26b;">bővülésével párhuzamosan Nyugat-Európában, Angliában is fontossá vált a közlekedés fejlesztése,</div><div style="color: #f6b26b;">vagyis a piacok bővülésével a szállítás teljesítményét fokozzák. Ide tartozik a nyersanyagok</div><div style="color: #f6b26b;"><br />
</div><div style="color: #f6b26b;">beszerzése, az áruk célba juttatása és új területek bekapcsolása a kereskedelembe. Jelentős</div><div style="color: #f6b26b;">csatornaépítésekre került sor, a postahálózat kiépítéssel a szárazföldi személyszállítás is fejlődött</div><div style="color: #f6b26b;">(postakocsi járatok). Azonban a szárazföldön továbbra sem tudta nagy tömegű árut és jelentősebb</div><div style="color: #f6b26b;">tömegeket gyorsan szállítani, bár már 1807-ben Fullton feltalálta a gőzhajót, de ez még nem okozott</div><div style="color: #f6b26b;">nagy áttörést (Napóleon járt rajta először). A vasútépítés és a gőzmozdony, amely Stephenson</div><div style="color: #f6b26b;">találmánya (1825) jelentette a közlekedés forradalmát. Angliában és rövidesen egész Európában is,</div><div style="color: #f6b26b;">majd az 1850-es 60-as években Amerikában is óriási lendületet vett a vasútépítés, a vállalkozók</div><div style="color: #f6b26b;">jelentős tőkéket fektettek be. A vasút nemcsak újabb és újab területeket kapcsolt be a kereskedelem</div><div style="color: #f6b26b;">körforgásában, de a korábbiakhoz mérten óriási beruházási igénye miatt a gazdaság húzó ágazata</div><div style="color: #f6b26b;">lett. Minden iparágra fejlesztően hatott, leginkább a nehézipart, a bányászatot vagyis a</div><div style="color: #f6b26b;">vaskohászatot és a gépgyártást lendítette fel, majd ezeken keresztül tovább bővítette a piaci</div><div style="color: #f6b26b;">lehetőségeket. A nehéz és a könnyűipar valamint a kereskedelem fejlődése lehetővé tette, hogy egy</div><div style="color: #f6b26b;">üzemben több gép, több munkás dolgozzon, így elterjedtek a gépekkel termelő nagyüzemek, gyárak.</div><div style="color: #f6b26b;"><b><i><br />
</i></b></div><div style="color: #f6b26b;"><b><i> Ipari forradalom következményei:</i></b></div><div style="color: #f6b26b;"><br />
</div><div style="color: #f6b26b;">Demográfiai robbanás: lakosság száma jelentős mértékben növekszik , Angliában 6-7 szeres</div><div style="color: #f6b26b;">népességnövekedés, Európai viszonylatban is átlagosan 4-5-szörösnek tekinthető a növekedés.</div><div style="color: #f6b26b;">Összefüggés van a vasúthálózat sűrűsége, gyáripari termelés növekedése és a népsűrűség</div><div style="color: #f6b26b;">növekedése között, ugyanis a városi lakosság száma jelentősen megnőtt, ill. ipari központok, ipari</div><div style="color: #f6b26b;">városok alakultak ki („fekete városok” Angliában: Liverpool, Manchester, New Castle, Glasgow,</div><div style="color: #f6b26b;">Birmingham).</div><div style="color: #f6b26b;">Városiasodás, urbanizációs folyamat: A nagyvárásokban sajátos életforma és életkörülmények</div><div style="color: #f6b26b;">alakultak ki, a városok településszerkezete is átalakult, mert az egyes városrészek és városnegyedek</div><div style="color: #f6b26b;">alakultak ki, pl.: kereskedelmi, üzleti, gyáripari negyedek, peremterületek, külvárosi részek, belvárosi</div><div style="color: #f6b26b;">részek, kerületek. Vagyoni helyzetnek megfelelően a lakosság is elkülönült a városokban, ezt nevezik</div><div style="color: #f6b26b;">szegregációnak. A leggazdagabbak a villanegyedekben, és a bérpalotákban, a középrétegek a</div><div style="color: #f6b26b;">kertvárosokban, míg a munkások a zsúfolt bérházakban éltek.</div><div style="color: #f6b26b;">Új probléma jelent meg: a környezetszennyezés. Ennek jelképe, hogy Anglia legnagyobb ipari vidékét</div><div style="color: #f6b26b;">(Birmingham környékét) „fekete vidék”-nek nevezték.</div><div style="color: #f6b26b;"><br />
</div><div style="color: #f6b26b;"><i><b> Társadalmi következmények:</b></i></div><div style="color: #f6b26b;"><br />
</div><div style="color: #f6b26b;">Két társadalmi osztály kerül egymással szembe: burzsoázia (tőkés osztály), és a munkásosztály</div><div style="color: #f6b26b;">(proletáriátus). Mindkét osztály három rétegből áll: kispolgári rétegek, középpolgárság, nagytőkések.</div><div style="color: #f6b26b;">Munkásoknál: bérmunkások, betanított és segédmunkások, szakmunkások. (munkás arisztokrácia).</div><div style="color: #f6b26b;">Szabad verseny jellemző az 1830-40-es évektől, ebben az időben kialakul a munkásmozgalom.</div><div style="color: #f6b26b;"><i>Munkásmozgalom formái:</i> géprombolás, gazdasági szervezetekbe tömörülnek, segélyszervezetek</div><div style="color: #f6b26b;">jönnek létre a munkakörülmények javításának érdekében.</div><div style="color: #f6b26b;"><i>Szakszervezetek:</i> béremelést és a munkakörülmények javítását akarják, gyerekmunka beszüntetését.</div><div style="color: #f6b26b;">Politikai mozgalmak: ez főleg Angliában van, Chartizmusnak nevezzük. Általános, titkos és</div><div style="color: #f6b26b;">egyenlő választási jogot,szabad parlamenti választásokat, a választójog kiszélesítését, és a</div><div style="color: #f6b26b;">munkakörülmények javítását, béremelést, polgári szabadságjogok érvényesülését követelik.</div><div style="color: #f6b26b;">Angol szakszervezetek (trade union): Kispolgári szocialista és utópista szocialista mozgalmak:</div><div style="color: #f6b26b;"><i>Fourier:</i> (falansztert találta ki: Francia gyáros) Egyik csoport a kedvenc munkáját végezheti, a másik</div><div style="color: #f6b26b;">az előirt munkát.</div><div style="color: #f6b26b;"><br />
</div><div style="color: #f6b26b;"><b>Owen:</b> (angol gyáros, Amerikában épített gyárakat, a munkaidőt minimalizálta, munkások</div><div style="color: #f6b26b;">körülményein javítanak)</div><div style="color: #f6b26b;"><b>Saint Simone:</b> (francia gróf, aki a francia birtokán hozott létre kis üzemeket, és megpróbált javítani a</div><div style="color: #f6b26b;">munkakörülményeken.</div><div style="color: #f6b26b;"><b>Louis Blanc: </b>(nemzeti műhelyek létrehozását akarta. ) Blanqui nemzeti műhelyek létrehozását akarta.</div><div style="color: #f6b26b;"><b>Proudhon:</b> (kisműhelyeket akart létrehozni, később Blanquit és Proudhont anarchistáknak nevezi.</div><div style="color: #f6b26b;"><b>Marxizmus</b>: (Karl Marx, Friedrich Engels 1848 februárjában Kommunista kiáltványt jelentettek</div><div style="color: #f6b26b;">meg, ebben a munkások politikai hatalomátvételét, részvételét követelik). Angliában 1840-41-ben</div><div style="color: #f6b26b;">úgynevezett gyártörvények jelentek meg, így 1848-ban nem tört ki forradalom. 1848.februárjában</div><div style="color: #f6b26b;">Franciaországban tör ki forradalom. Egy forradalmi hullám söpör végig Európán: március 13: Bécs,</div><div style="color: #f6b26b;">március 15: Pest, március 18: Milánó, Berlin, Prága, március: 22-től: Róma, Velence, Nápoly</div>12 Br-Ész (Töri tételek)http://www.blogger.com/profile/13985402053617529515noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5977753470974195932.post-24946730941765572472011-12-23T00:00:00.000+01:002011-12-23T00:09:09.766+01:00- 2. TÉTEL - Anjou kor gazdasági élete a Magyar Királyságban (XIV-XV. század) <br />
Az Árpád-ház kihalása férfi ágon <b>1301</b>-ben történt, III. András volt az utolsó uralkodó.<br />
Anjou Károly Róbert („Caroberto’’)1308-42-ig uralkodik. Uralkodása elején legyőzi a kiskirályokat(tartományurakat) köztük: Csák Máté, Aba Amádé, Borsa Kopasz, Kán László, Kőszegiek, így egyesíti az országot.<br />
<br />
<span style="font-size: large;"><b>Gazdasági intézkedései:</b></span> <br />
<br />
Királyi felségjog alapján (regálé) szed jövedelmeket, adókat:<br />
<u><b><i>Bányaadó1</i></b></u>: a földesúr a bányászat jövedelméből az 1/3-át kapja, a többit befizeti adó formájában.<br />
<b><i><u>Pénzverésből származó adó:</u></i></b> a kitermelt nemesfémet a termelők nyers állapotban kötelesek voltak beszolgáltatni a felállított 10 pénzverő kamara egyikénél, ahol vert pénzt kaptak érte, igaz hogy ez kevesebb nemesfémet tartalmazott a beszolgáltatottnál, és így jelentős nyereséget hozott. Értékálló, jó minőségű aranyforintot veret, Firenzei mintára (liliomos aranyforint, mert az egyik oldalán a család címere van liliomban)<br />
<u><i><b>Harmincadvám2:</b></i></u> az áru értékének bizonyos része, és a belső határokon is szedik.<br />
<u><i><b>Kereskedelmi adók:</b></i></u> különböző kereskedő népeket adóztat meg.<br />
Városok évente fizetett adója.<br />
<u><i><b>Kapuadó3</b></i></u> (portális adó): Jobbágytelkenként szedték, és a jobbágyoknak 18 ezüstdénárt kellett fizetni.<br />
<br />
<b> 1335-ben a visegrádi királytalálkozón:</b> III. Kázmér lengyel király, Luxenburgi János cseh király és Károly Róbert király találkozik. Gazdasági jellegű megállapodást kötnek, amelyben Bécs árumegállító jogát kikerülve új kereskedelmi útvonalat létesítenek Krakkó, Brünn és Prága irányában. Politikai<br />
jellegű határozat is lesz, ennek értelmében: ha III. Kázmér fiú utód nélkül hal meg, akkor Nagy Lajos lengyel király is lesz. Ezt nevezik perszonáluniónak. (1339-ben megerősítik ezt az egyezményt, és 1370-82-ig uralkodik Nagy Lajos Lengyelországban is.)<br />
Károly Róbert halála után nagy Lajos (1342-82) uralkodik, és folytatja apja politikáját. Uralkodása idején jelentős mértékben fejlődik az árutermelés és a pénzgazdálkodás, elterjed a céhes ipar 1360- as évektől.<br />
<br />
<div style="text-align: left;"> <span style="font-size: large;"><b> A városok típusai:</b></span><br />
<br />
</div><i><u><b>Szabad királyi városok</b></u></i> pl.: Fehérvár, Győr, Pozsony, Nagyszombat, Eperjes, Bártfa, Lőcse, Esztergom,<br />
Buda és Pest.<br />
<u><i><b>Mezővárosok:</b></i></u> pl.: Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét, Szeged, Debrecen<br />
<u><i><b>Bányavárosok:</b></i></u> Selmecbánya, Besztercebánya, Körmöcbánya, Nagybánya.<br />
<u><i><b>Egyházi székhelyek</b></i></u>: Esztergom, Kalocsa, Eger, Vác, Csanád, Veszprém<br />
1370-es években sikerül elfoglalni a Dalmát tengerpartot, így a kereskedelmi forgalom a déli határok felé is jelentősen megnövekszik. Az ország kereskedelme úgy alakult, hogy: aranyat, szarvasmarhát és bort vittünk ki (export) és fegyvereket, szövetárut és fémárukat hoztunk be (import) 1351-ben törvényeket vezet be a király, ezek közül:<br />
<br />
<u><b>Ősiség törvénye:</b></u> Ennek értelmében a nemesi birtokot sem eladni, sem eladományozni nem lehet,<br />
hanem családon, nemzetségen belül öröklődik, ha kihalnak, visszaszállnak a királyra.<br />
<u><b>Kilenced törvény:</b></u> A jobbágy köteles a termény kilencedik tizedét (második tized, mert az első az egyháznak megy) beszolgáltatni a földesúrnak.<br />
Egy és ugyanazon nemesi szabadság elve: A nemesek az országban ugyan azokat a kiváltságokat kapják nemzetiségtől függetlenül.<br />
<b><i>Úriszék intézmények:</i></b> A jobbágyok felett a földesurak ítélkezhetnek, és megkaphatják a pallos jogot a megyei szolgabírók.<br />
<b>Luxemburgi Zsigmond uralkodik 1387-1437-ig,</b> tudatos városfejlesztő politikát folytat, szabad királyi városok jelentős mértékben fejlődnek, de általában is növekszik a városok száma, és így a lakosság száma is.<br />
Az Anjouk és Zsigmond király uralkodása idején jelentős volt országunk gazdasági fejlődése, elterjedt az árutermelés és a pénzgazdálkodás, és csatlakoztunk az európai távolsági kereskedelmi útvonalakhoz. (pl. Levante, Hansa, délnémet kereskedő városok)<br />
<br />
<u><b>Bányabér, bányaadó1:</b></u> (urbura) A bányászok fizették. Ez a kibányászott arany egy tizedét, az ezüst egy nyolcadát jelentette. Viszont a bányabér egyharmadát megkapták a bányatulajdonosok, így érdekelté váltak a termelésben, hiszen a földjük is megmaradt, és még pénzt is kaptak a bánya használatáért. Ennek következtében Magyarország hamarosan az ezüsttermelésben (10 000 kg/<br />
év) Európában a második helyet szerezte meg a csehek mögött, aranybányászatban pedig az első lett (1000-1500 kg/év –ez az európai termelés ¾-e). Az állam bevételei jelentősen megnőttek annak ellenére, hogy a bányatulajdonosok is jövedelemhez jutottak. A bányászatnak köszönhetően fejlődött<br />
többek között Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Felsőbánya, Nagybánya városa is.<br />
<br />
<u><b>Harmincad2:</b></u> Az áru 30-ad, vagyis 3,33%-a.Ezt a vámot nem csak a határokon, hanem az ország belsejében is beszedték.<br />
<br />
<u><b>Kapuadó3:</b></u> (1336) Ez azt jelentette, hogy minden olya telek után adózni kellett, amelynek a kapuján a megrakott szénásszekér befér. Ebből ered az adófajta neve. Az összeg, amely először 18 majd 20 dénár volt, nem függött attól, hogy mekkora a telek, vagy hány család lakik rajta. Sokszor védekeztek<br />
a magas adó ellen a jobbágyok úgy, hogy több család költözött egy telekre, hiszen így csökkent az egy családra jutó adó összege.<br />
<br />
<div style="text-align: center;"><b>Visegrádi találkozó:</b> a három király megegyezett abban, hogy a kereskedők elkerülik Bécset, inkább</div>Brünnön, azaz Csehországon keresztül mennek Nürnbergbe, Kölnbe, Stb. Viszont a kereskedőknek mérlegelniük kellett azt, hogy mi éri meg jobban: kerülőt tenni, és ezért többet fizetni, vagy alkalmazkodni az árumegállító joghoz, és így esetleg olcsóbban eladni a termékeket. Behozatalra szorultunk iparcikkekből, például szövetből, fegyverből, fémárukból, és fűszerből, kivittünk élelmiszert, marhát, bort, sót. A külföldi kereskedelem akkor hoz több hasznot, ha többet viszünk ki,<br />
mint amennyit behozunk, de a kivitt áruk értéke kb. fele volt a behozatalnak. Ez azt jelentette, hogy hiába tiltotta az uralkodó a nemesfém kivételét, az fizetőeszközként mégis a külföldi kereskedők bevételét növelte.<br />
<br />
<u><b>Pénzverés monopóliuma:</b></u> Jelentős haszna volt az uralkodóknak. A nemesfémet a termelő<br />
beszolgáltatta a pénzverő kamarának, melyért pénzt kapott. A vert pénz értéke kevesebb volt a beszolgáltatott nemesfém értékénél, így a különbözet a kincstáré maradt. A pénzverő kamarából úgy is jutott a királynak jövedelme, hogy bérbe adta a kamarák munkáját, a bérlők pedig előre fizettek, így biztos volt a haszon. Károly Róbert megtiltotta, hogy a feldolgozatlan nemesércet kivigyék az<br />
országból, tehát az csak pénz formájában juthatott külföldre. A kereskedelem fellendülését szolgálta<br />
az értékálló aranyforint bevezetése (1325), mely firenzei aranyforint mintájára készült, csak annál súlyosabb volt. Szabályozták értékét, finomságát, így ugyanolyan pénz vertek az egész országban,<br />
melyet nemcsak itt, hanem külföldön is elfogadtak. Eddig az uralkodók akár évente többször is folyamodhattak a pénzrontás eszközéhez azért, hogy bevételre tegyenek szert. Ilyenkor a nemesfém tartalmat csökkentették, a különbözet pedig a kamara haszna lett. A külföldi kereskedőket viszont elriasztotta a sokfajta, folyamatosan romló pénz, így az állami bevétel ezen úton nem gyarapodott. A pénzrontásból származó haszontól az értékálló aranyforint bevezetésével elesett az uralkodó.12 Br-Ész (Töri tételek)http://www.blogger.com/profile/13985402053617529515noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5977753470974195932.post-41544596371733951732011-12-22T23:38:00.000+01:002011-12-22T23:44:57.022+01:00- 1. TÉTEL - Virágzó középkor gazdasági élete (XII-XV. század)<blockquote class="tr_bq"><blockquote class="tr_bq"><blockquote class="tr_bq"><div style="color: #999999; text-align: center;"><span style="font-size: large;"><i><b><br />
<u>A középkor szakaszai:</u></b></i></span></div></blockquote></blockquote></blockquote><div style="color: #999999;"><br />
</div><div style="color: #999999;"><b><u>- Kora középkor (IX-XII. század):</u></b> <span style="font-size: small;"><i>hűbériség időszaka</i></span></div><div style="color: #999999;"><br />
<b><u>- Virágzó középkor (XII-XV. század):<span style="font-size: small;"> </span></u></b><span style="font-size: small;"><i>rendiség időszaka, gazdaságilag: árutermelés és pénzgazdálkodás szakasza.</i> </span></div><div style="color: #999999;"><span style="font-size: small;">Mindkét korszakra alkalmazzuk a feudális társadalom elnevezést is.</span></div><div style="color: #999999; text-align: left;"><span style="font-size: small;"> Demográfiai növekedés következik be a X. századtól Nyugat-Európában. (Demográfia: népesség</span></div><div style="color: #999999;"><span style="font-size: small;">száma, népsűrűség növekedése) Ezért a mezőgazdaságban jelentős technikai változások következnek<br />
be: legelőváltó földművelés, és a vad talajváltó földművelés, ill. az égetéses-irtásos földművelés<br />
átalakul kétnyomásos majd háromnyomásos gazdálkodássá. Ennek során elterjed a nehézeke<br />
használata, amely vasból készült un. csoroszlyás és taligás. A fogatolás módja is megváltozik, a<br />
nyakhámot felváltja a szügyhám, és kengyelt is használnak valamint a patkolás is elterjed. Ennek<br />
következményeként megjelenik a felesleg, amit a piacra tudnak vinni a jobbágyok. Sok város ekkor<br />
alakul ki: utak, hegyek, völgyek találkozásánál, régi római városok helyén, földesúri várak körül,<br />
egyházi központok körül, kikötők közelében, királyi udvarok környékén, szerzetesrendek<br />
központjában, a zarándok helyeknél nyersanyagforrások mellett. Többnyire olyan helyeken alakultak<br />
ki, amelyek közel feküdtek a távolsági kereskedelem útvonalaihoz, hiszen a kereskedőknek és<br />
árujuknak biztonságra volt szüksége. Ezt a biztonságot a falvak körül vett város biztosította. Egy város<br />
lakosainak létszáma általában 4-5 ezer fő volt, majd a későbbiekben néhány nagyváros 50-60 ezer fős<br />
is lehetett. Kőtornyokkal erősítették meg a magas városfalat, amely védte az itt lakókat az idegenek<br />
támadásaitól. Kapukon lehetett bejutni a városba, melyeket éjjel és veszély idején bezártak. A fal<br />
előtt mély, sokszor vizes árok húzódhatott, tovább erősítve a védelmi rendszert. Az utcák<br />
kanyargósak, görbék, és nagyon szűkek, sikátorosak voltak, mert a házak emeletei gyakran<br />
lépcsőzetesen előreugrottak, így a tetők majdnem összeértek, vagyis emeletes házakat építettek.<br />
Ennek az lett a következménye, hogy kevés napfény és levegő jutott a lakásokba. Csak a<br />
gazdagabbaknak volt kőháza cseréptetővel. A városok központjában rendszerint a városi tanács<br />
épülete, a templom és a gazdag patríciusok többemeletes épületei álltak. A korszakban nem<br />
alkalmaztak csatornázást, így a szemetet, a szennyvizet az utcára öntötték, ezt legfeljebb az eső<br />
takarította el. Ezért a falak közé zsúfolt lakosságot járványok és gyakran tűzvész is tizedelte, és a<br />
tisztaság és higiénia hiányának is tulajdonítható. Ehhez járult, hogy a kisebb állatok több helyen is<br />
bent éltek a városban az utcai szeméten. Az utcák, terek, a közlekedés mellett a vásárok, az ünnepi<br />
játékok, a vallási szertartások és a kivégzések színhelyéül is szolgáltak.<br />
Városiasodással megjelennek a városi kiváltságok. Ezek két csoportra oszthatók: a gazdasági<br />
jellegűek, amelyek közé tartozik: vámmentesség joga, az árumegállító jog és a vásártartás joga. Az<br />
önkormányzati vagy kommunális kiváltságok: elöljáróikat és a bíróikat és városi testületeiket<br />
(szenátus vagy tanács a neve) szabadon, saját maguk választhatják. A tanács eredetileg a városfal<br />
építését ellenőrizte, irányította, majd a közigazgatás is a feladatkörébe került. Ennek élén a<br />
polgármester állt. Legfontosabb ügyekben önállóan dönthettek és bíráskodhattak is, de ha nem<br />
tudtak dönteni, akkor királyi bíróságokhoz fordulhattak. A városi polgárjogról is határozhattak. A<br />
rendi gyűléseken a városi polgárok is képviselettel részt vehettek. A városi polgárok társadalmilag 3<br />
csoportra oszthatók: kereskedők, kézművesek, ők alkották a patríciusokat és csak ők vehettek részt a<br />
választásokon, és az önkormányzat gyakorlásában is, a plebejusok nem vehettek részt, és jelentősebb<br />
befolyást nem is gyakoroltak a városok vezetésében.<br />
A városokban céhes ipar volt jellemző. A céh: azonos mesterséget űző kézművesek, iparosok<br />
érdekvédelmi szervezete volt. A céhekben kisüzemi termelés volt, tulajdonos a céhmester volt.<br />
Azonos foglalkozású iparosok egy utcába tömörültek, így jöhetett létre pl. a kovácsok, a cipészek, az<br />
ácsok, a kerékgyártók stb. utcája. Céh szabályok: megszabták az áru minőségét, mennyiségét,<br />
anyagát, munkaidő hosszát és a céhmester hány legényt, inast, segédet, tanulót, inast<br />
foglalkoztathat. A versenyt kiküszöbölték, és nem engedték a kontárokat dolgozni. A céhek<br />
alapvetően a városok ellátásáról gondoskodtak, és ezen kívül elláttak katonai és szociális feladatokat<br />
is. A XIII. századtól ipari fejlődés volt jellemző: malomipar (szélmalmok, vízimalmok), textilipar<br />
(gyapjú és posztó feldolgozás, fonás, szövés, bársonykészítés), selyemipar, fegyverkészítés, tehát<br />
fejlődik az árutermelés és a pénzgazdálkodás is (az első pénzváltó helyek Firenzében, Milánóban,<br />
Velencében voltak, ezüst és aranypénz volt a jellemző.)</span><br />
<span style="font-size: large;"><i><b> </b></i></span></div><div style="color: #999999; text-align: center;"><u><span style="font-size: large;"><i><b><br />
Távolsági kereskedelmi útvonalak:</b></i></span></u></div><div style="color: #999999;"><span style="font-size: small;"><br />
Levante (Földközi-tenger medencéjén keresztül zajlik):Főleg fűszernövényeket, luxuscikkeket és<br />
selymet szállítnak és ezt Itáliai városállamok bonyolítják le. Központjai: Velence, Genova, Pisa és<br />
ezekhez Itáliában a szárazföldi útvonalak csatlakoznak, melynek központjai: Bologna, Róma, Nápoly,<br />
Firenze.<br />
Hansa (Északi útvonal) vagyis az Északi- és a Balti-tengert köti össze (Londontól Novgorodig): Főleg<br />
tömegárukat szállítanak. Pl.: fa, gabonafélék, bor, viasz, méz, hering, préme, szőrmék, borostyán.<br />
Ezek központjai Hamburg, Lübeck, Bréma.<br />
<br />
Champagnei <i>(ejtsd: sámpájn)</i> városok, vásárok: Ezek a Párizs környéki városok, amelyek mindkét<br />
útvonalról forgalmaznak árukat és termékeket.<br />
<br />
<u><i>Délnémet kereskedő városok:</i></u> Ezek a két nagy útvonalhoz kapcsolódnak a szárazföldön, központjai:<br />
Köln, Nürnberg, Regensburg, München, Drezda, Lipcse, Augsburg és ezekhez Elba és a Duna folyó<br />
mentén is csatlakoznak kereskedelmi központok: Bécs, Prága, Buda, Visegrád. A kereskedelmi<br />
útvonalakhoz zarándokutak is tartoznak.</span></div><div style="color: #999999;"><br />
</div>12 Br-Ész (Töri tételek)http://www.blogger.com/profile/13985402053617529515noreply@blogger.com0