- 20. TÉTEL - Magyarország részvétele a második világháborúban

       Teleki Pál kormánya, belesodródás a második világháborúba: Teleki kormány 1939. február - 1941. április 3-ig.
Van egy úgynevezett ország gyarapítás és revíziós külpolitika eredményei: 1939 márciusában bevonulás Kárpátaljára. Békés revíziós politika (Trianoni béke területei, rendelkezései) 1939 májusában csatlakozunk az Antikomintern Paktumhoz. Kirobban a háború, úgynevezett nem hadviselő fél és fegyveres semlegesség politikáját folytatjuk. Nem engedjük át a vasútvonalakat, felvonulási területeket a németeknek, sőt megnyitjuk a határokat a lengyelek előtt és segítjük a menekülésüket, 1940-ben továbbra is folytatjuk ezt a politikát. de a romániai olajmezők és gazdasági okok miatt átengedünk bizonyos számú német csapatokat 1940-ben úgynevezett második zsidótörvény, amely már faji alapon tesz megkülönböztetést, de nem üldözik a zsidókat, és nem kutatják fel. nem deportálják őket. 1940. augusztus 30-án: második bécsi döntés. Észak-Erdély a Székelyfölddel együtt visszakerül Magyarországhoz. 1940 decemberében kötünk Jugoszláviával egy ún. Örökbarátsági Szerződést. 1941. március 25-én Jugoszlávia is csatlakozik a Háromhatalmi egyezményhez. Ezt a kormányt két nap múlva megdöntik. Egy angolbarát kormány jön létre 27-én, és ők nem fogadják el a belépést, csatlakozást, ezért Hitler úgy dönt, hogy Jugoszláviát meg kell támadni. Segítséget kér Magyarországtól és cserébe Délvidéki területeket ígér. Április l-jén összeül a Honvédelmi Tanács, úgy döntenek, hogy feltételekkel részt veszünk a német hadműveletekben. Kisebb hadsereggel vennénk részt, csak a korábbi magyar területeket foglalnánk vissza, illetve gyakorolnánk megszállást, és nem szolgálnánk ki a német egységeket és utánpótlást nem biztosítunk. Április 2-án kap egy üzenetet Angliából Teleki, melyben az angol kormány megüzeni, ha csatlakozunk a Jugoszlávia elleni háborúhoz, akkor Anglia megszakítja a diplomáciai és később esetleg hadüzenet is lehetséges. Április 3-án Teleki Pál öngyilkos lesz. Belesodródunk a háborúba és 1941. Április 6-án a németek megtámadják Jugoszláviát, és április 11-én csatlakozunk. Bárdossy László kormánya 1941. április-1942 márciusáig. Magyarország részvétele a második világháborúban.
Bárdossy kormány: 1941. április – 1942 márciusáig. 1941. április 6-án a németek megtámadják Jugosz1áviát. 1941. április l0-én egy horvát kormány kerül hatalomra, amely fasisztabarát (usztasa). Velük már nem érvényes a szerződésünk. 1941. április 11-én csatlakozunk a Jugoszlávia elleni támadáshoz. Nem jelentős csapatokkal, ún. első magyar hadsereg egy része csatlakozik. Kezdetben 6, később 7, 8 hadosztály. A délvidéki területeket visszafoglaljuk: Muraköz, Bácska egy részét, a Bánság területén román és magyar megszállás lesz. Április 20. körül a németek befejezik Jugoszlávia elfoglalását, majd Görögországot támadják meg. Április 21. és 30. között elfoglalják Görögországot. Szovjetunió megtámadása: 1941. június 22-én Németország megtámadja a Szovjetuniót Június 23-án Románia, Bulgária, Finnország, Szlovákia csatlakozik a támadáshoz, majd a többi tengelyhatalmak is csatlakoznak. Június 26-án feltételezetten szovjet gépek bombázzák Kassát és lövik a vasútvonalakat Munkács környékén. Ez lesz az ürügy: Horthy Miklós kormányzó úgy fogadja el, hogy szovjet támadás történt, és kinyilvánítja a hadiállapotot Magyarország és a Szovjetunió között. Június 27-én Bárdossy László is bejelenti az országgyűlésen (éljenzéssel fogadják). Júliusban, augusztusban ún. gyorshadtest (Kárpát Csoport) megy ki (kb. 60-70 ezer fő). Kijev elfoglalásában vesznek részt, illetve megszállási feladatokat töltenek be. 1941 decemberében kezdődik a moszkvai csata és a németek vereséget szenvednek (első fordulat). Ezért 1942 januárjában németek követelik, hogy Magyarország nagyobb létszámú csapatokkal vegyen részt a háborúban. Úgy döntünk, hogy a második magyar hadsereget küldjük ki a frontra. Ez 9 hadosztály = 3 hadtest. 210 km-es szakaszt kell védenünk, Parancsnok: Vitéz Jány Gusztáv, utánpótlást, lőszert, teljes fegyverzetet megígérik a németek, hogy biztosítják. 1942 márciusában Bárdossy László lemond és Kállay Miklós lesz a miniszterelnök 1944 márciusáig. Hintapolitikát – kettős politikát folytat, teljesíti Németország felé szövetséges kötelességeit, és kiküldi a második magyar hadsereget a keleti frontra, de 1943 tavaszától titkos tárgyalásokat folytat Angliával, nyugati szövetségesekkel, antifasiszta koalíciókkal.1943 szeptemberében küldöttség megy Isztambulba (Szentgyörgyi Albert). 1942 júniusában kezdik a magyar seregeket kiszállítani a Don folyó térségébe. Augusztus elején részt vesznek a Don kanyarban a németek oldalán (Korotojak környékén) a harcokban. Itt kimerül a hadsereg nagy része és a német 9. lövészhadosztály váltja fel őket + német második hadsereg. Augusztus végétől, szeptembertől hadállást építenek ki (gyenge). Novemberben szovjet ellentámadás február 9-ig nem küldünk ki újabb hadosztályt, félve Románia támadásától.
Ha a titkos tárgyalások sikerrel járnak, és a Balkánon történne partraszállás, akkor részt tudunk venni a szövetségesek oldalán. Kállay Miklós kormánya: a második magyar hadsereg tragédiája, 1943. január 12-26 között éri őket a fő csapás és február 9-ig utóvéd harcok folynak, Két hídfőt kell védenünk: Uriv (január 12, Scsucsje Január 14.). nagyon nagyok a veszteségek, 90-110 ezer fő. A túlélők májusban érkeznek haza, innentől kezdve egyértelműen nyugati politikát folytatunk, tárgyalásokat kezdeményezünk. Titkos tárgyalások, Isztambulba küldöttség megy. Szeptemberben kötünk egy előzetes fegyverszüneti egyezményt és bízunk a partraszállásban. Teheráni - konferencia a fordulópont, mert kiderül, hogy nem lesz partraszállás a Balkánon. Kállay politika csődje, kudarca. Ennek hatására 1944. március 19. Magyarország német megszállása. Új kormány alakul március 22.- augusztus 29-ig Sztójai Döme vezetésével. Német helytartó: Veesenmayer - ő irányítja a német egységeket. Németek parancsnoka: Weichs vezérőrnagy. Német megszállás következményei: Horthy ún. kiugrási irodát szervez, vezetője a fia, ifjabb Horthy Miklós. Elkezdődik a gettók létrehozása és megkezdődnek a deportálások koncentrációs táborokba. Június végén sikerül megakadályozni 180-200 ezer zsidó kiszállítását. Nyilasok hatalomátvételre készülnek, nyilas mozgalom előtérbe kerül, Magyarországot 1944 májusától több alkalommal is bombázzák a szövetségesek, főleg Budapestet. Az első magyar hadsereg a keleti, a harmadik a déli határokat védi. A háborúellenes mozgalmak megerősödnek. Az országot gazdaságilag kirabolják, kulturális értékek elvitele.