1. Kik voltak a szembenálló hatalmak?
Az első világháborút úgy nevezik, hogy nagy háború 1914-1918-ig tartott. Szembenálló nagyhatalmak, szövetségi rendszerek háborúja volt. l 882-ben alakult ki a hármas szövetség, amelyet később központi hatalmaknak neveztek, amely az Osztrák-Magyar Monarchiából, Németországból és Olaszországból állt. A másik hatalom az Antant, amely az 1904-ben létre jött Angol és a Francia szövetségről kapta a nevét, amelyhez 1907-ben csatlakozott Oroszország.
2. Mely ellentétek miatt robbant ki a háború?
Négy ellentét miatt robbant ki a háború. Az első Németország és Anglia, köztük a gyarmatokért folyt a harc. Németország lemaradt a világ területi felosztásában, kevés gyarmata van, Anglia pedig gyarmatbirodalommal rendelkezik. Németország gazdaságilag dinamikusabban fejlődik, mint Anglia, bár később kezdődött a fejlődése, ezt a folyamatot nevezzük egyenlőtlen fejlődésnek. 1910-re Németország vas és acél termelése eléri, sőt túlszárnyalja Anglia és Franciaország termelését Németország gazdaságilag így világhatalom lesz és politikailag is azzá akar válni, ezt nevezik német kérdésnek. 1910-ben a flotta építés tekintetében megközelíti az angol hadiflottát, de a tengeralattjárók száma a németeknél sokkal több.
A másik ellentét Németország és Franciaország között volt, mert revans politikát folytat Franciaország, vagyis vissza akar vágni Németországnak úgy, hogy visszaszerzi a vezető hatalmi szerepét egész Európában. A vezető hatalmi szerepet Hegemóniának nevezzük. Ehhez vissza kell foglalnia Elszász-Lotharingiát. 1905-ben és 191l-ben voltak a Marokkói válsághelyzetek. Németország tehát háborús kockázatot vállal s megpróbálja szétbomlasztani viszonylag békés eszközökkel.
Ez nem jár sikerrel, sőt az lesz a probléma, hogy Olaszország titkos szövetséget köt Franciaországgal, mert Líbiát ígérik az olaszoknak.
Az Osztrák-Magyar Monarchia és Oroszország között is lesz ellentét, ez a Balkán területén robban ki, Oroszország szövetségese lesz Szerbiának, s így mindkét Balkáni háborúból győztesként és megerősödve kerül ki. Az Osztrák-Magyar Monarchia szomszédja Szerbia volt, azok szövetségesei Oroszországnak, és így területi ellentétek miatt lesz köztük ellentét.
Ehhez társul még a német és az orosz ellentét, amely a vasútvonalak kiépítésében, a török érdekeltségekben és a közel-keleti problémákban mutatkozik meg.
3. Mi volt az ürügy a háború kitörésére?
Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét egy szerb diák meggyilkolja Szarajevóban, Bosznia Hercegovina fővárosában, 1914. június 28-án. Ez ürügy, mert Németország biztatja az Osztrák-Magyar Monarchiát, így ő hadat üzen Szerbiának. Mivel Szerbia szövetségbe van Oroszországgal, így a hadüzenetet Szerbia visszautasítja és kölcsönösen megkezdődnek a mozgósítások. Ennek következményeként kialakult a szerb és osztrák-magyar frontszakasz délen. 1914. augusztus elején a nagyhatalmak kölcsönös hadüzeneteire kerül sor, így kirobban az I. Világháború.
4. Főbb frontvonalak:
Szerb (déli) fronton, az Osztrák-Magyar csapatok harcolnak egymás ellen, nem jutnak eredményre, a frontszakasz megmerevedik, mindegyik fél arra törekszik, hogy fenntartsák a saját frontvonalait, vagyis állóháború alakult ki 1914. októberben, majd 1915 októberében Törökország, illetve Bulgária belép a központi hatalmak oldalán a háborúba és közösen legyőzik Szerbiát.
Volt még a nyugati front, itt Németország a semleges Belgiumon keresztül megtámadja Franciaországot. Németország gyors, hirtelen, rajtaütésszerű támadást, azaz villámháborút tervez. Nem jártak sikerrel, mert a francia és az angol csapatok a Marne-folyónál megállítják a támadást. Így ezen a frontszakaszon állóháború, vagyis lövészárok háború alakult ki. Csak 1916-ban történik itt változás, mert ekkor a Verduni csatában és a Somme folyónál győznek az Antant csapatai, de mind a két csatában rendkívül jelentős az emberveszteség. Más néven vérszivattyúnak nevezzük e csatákat, mert közel l. OOO. OOO volt a veszteség a Verduni csatában és közel fél millió volt a veszteség a Somme-folyónál.
A keleti fronton Galíciában Oroszország a tervezetnél előbb támad, így a németek kénytelenek lesznek átcsoportosítani és segíteni az Osztrák-Magyar szövetségesüknek. A németek jelentős győzelmeket aratnak 1914-ben és megállítják az oroszokat a Mazuri-tavaknál és a Tannenbergnél. Így az oroszok bekerítik az Osztrák-Magyar csapatokat,de l915 májusában a németek segítségével Gorlicénél áttörik a keleti frontszakaszt.1916 - 1917-ben míg az oroszok nagy támadásokat indítanak ezeken a frontszakaszon, de döntő vereséget szenvednek, így kimerülnek 1918 márciusában békét kötnek.
Az Olasz fronton 1915 májusában Olaszország átáll az Antant oldalára. Doberdonál és az Isonzó-folyónál lesznek harcok 1916-ban, általában az Osztrák-Magyar csapatok győznek, de döntő áttörés nem történik. 1917 -1918-ban a Piave- folyónál lesznek harcok, itt az olaszok döntő győzelmeket aratnak és így letesszük a fegyvert. 1918. november 3-án megkötjük a fegyverszünetet Padovában.
- 5. Mi volt a fordulat a háború menetében és hogyan ér véget a háború?
1918 nyarán Németország vereséget szenved a Marne-folyónál, visszavonul, és november 11-én kapitulál.
Az I. Világháború tehát a tömeghadseregek, az új haditechnika és a hadigazdálkodás háborúja volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése