2011. december 30., péntek

- 18. TÉTEL - 1848-49-es szabadságharc


      Szakaszok, események: I. szakasz: (1848 márciusától 1848. szeptember végéig). 1848. március 3-án 1: ellenzéki párt Kossuth Lajos vezetésével és az ellenzéki nyilatkozat alapján összeállítja az un. felirati javaslatot. Ezt egy küldöttség viszi V. Ferdinánd király elé szentesíteni Bécsbe. Ez lapján az örökös tartományoknak is alkotmányt ígérnek így sikerül Bécs lakosságát is megnyerni a javaslat támogatására. 1848. március 13-án bécsi forradalom ennek hatására Pozsonyban az országgyűlés is elfogadja a javaslatokat és március 15-én Pesten lesz a forradalom. Március 17-én a király kinevezi Batthyány Lajost miniszterelnöknek a kinevezést István nádor is aláírja. Megkezdődik kormányátalakítás, április 11-én a király szentesíti a törvényeket A kormány megalakul április 8-án, hivatalosan 11-e után, ezután Pest-Budára költöznek. Július 5. az első népképviseleti országgyűlés összehívása (a Vigadó„Pedeout” dísztermében). Július 11-én Kossuth Lajos javaslatot terjeszt be és ennek nyomán megkezdődik a magyar honvédsereg és nemzetőrség felállítása. Szeptember 11-én (fordulat) Jellasics tábornok horvát bán vezetésével átlépik a Drávát és megkezdődik a bécsi udvar első támadása így a törvényes forradalom szakasza véget ér és megkezdődik a szabadságharc. Batthyány Lajos lemond, de István nádor nem fogadja el, ezért hivatalosan október 2-ig marad miniszterelnök. Szeptember 15-én Kossuth vezetésével megalakul egy Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB). Szeptember 29-én Pákozdnál lesz egy csata Móga János vezetésével.
A Batthyány kormány tagjai: Deák Ferenc igazságügyi miniszter, Szemere Bertalan belügyminiszter, Eötvös József vallás és oktatásügy, Klauzár Gábor földművelés és iparügy. Kossuth Lajos pénzügyminiszter, Széchenyi István közlekedés és közmunkaügy, Mészáros Lázár hadügyminiszter, Eszterházy Pál herceg külügyminiszter (király személye körüli miniszter).
2. szakasz: 1848 októberétől 1849 februárjáig. Jellasics elmenekül Bécs irányába, és október 6-án a Bécsiek értesülnek, hogy az osztrákok újabb csapatokat akarnak küldeni Magyarország ellen. Megakadályozzák a csapatok küldését (Latour hadügyminisztert felakasztják és kitör a második Bécsi forradalom október. 6-tól 30-ig) Október 7-én Ozoránál győztes csata lesz a magyarok Jellasics segédcsapatait legyőzik. Csapó Vilmos vezeti a népfelkelőket, Perczel Már a tábornok, Zrínyi szabad csapattal érkezik. Görgey Artúr tábornok délről csapattal érkezik 2-3 ezer fővel. Október közepe táján a magyar honvédsereg Bécs határában gyülekezik, vita alakul ki hogy átlépjék-e a határt, vagy ne. Kossuth Lajos is megérkezik a táborba, az ő javaslatára, átlépik a határt de csak kisebb egységekkel és többször is visszafordulunk, nem tudunk a bécsi néppel kapcsolatba lépni Közben Prágában a cseh felkelőket leverik, és Windisch Grätz tábornok jelentős sereget gyűjt össze Prága közelében és Bécs ellen vonul. Október 30-án még egyszer átlépik a határt és Schwechatnál döntő vereséget szenvedünk, így Bécsbe is leverik a forradalmat. Visszavonulunk, és át kell szerveznünk a hadsereget Görgey Artúr lesz az új hadtestparancsnok. Új hadsereget szervez, úgynevezett feldunai hadtest néven. Kossuth Lajos pedig új pénzt veret, és ekkoriban jelennek meg a százforintosok. Fegyvergyárakat létesítenek – ágyúöntés (Gábor Áron), Ganz Ábrahám fegyvergyárat létesít, Mechwart András a hengermalmok feltalálója, Belgiumból és Angliából kapunk fegyvereket. 1848. december 2-án
V. Ferdinándot lemondatják és Ferenc József lesz az uralkodó. Azért mondatják le, mert ő szentesítette áprilisban a törvényeket, vagyis a magyar alkotmányt és most pedig Magyarország ellen akarnak támadni (Ferenc József 1848-tól 67-ig osztrák császár, 1867-től 1916-ig magyar király is). 1848. december 30-án Rómát Perczel Mór feltartóztatja Windisch Grätz seregét, Görgey kitér a támadás elől, és északra vonul a seregével, félti az újonnan kiképzett hadseregét a túlerővel szemben, és északon biztosítani akarja a bányavárosokat és meg akarja akadályozni a két osztrák sereg egyesülését. A kormány az országgyűlés Debrecenbe költözik és 1849. január elején Windisch Grätz bevonul Budára. Batthyány Lajos megpróbál tárgyalni Windisch Grätzel, de letartóztatja és feltétel nélküli megadást, követel. 1849. február 5-én a Branyiszkói hágónál Görgey hadvezére Guyon Richárd áttöri az osztrák frontszakaszt, és így sikeresnek bizonyult az északi hadjárat. 1848 decemberében Kolozsvár környékén aratnak győzelmet és bevonulnak Kolozsvárra, a fegyvergyártás központja Nagyváradon lesz. 1849 januárjában egy súlyos csatavesztés lesz majd február 9-én döntő győzelem a Piski csatában lesz. („Erdély kapuja”), Majd egy hadicselt alkalmaz Bem, és március 11-én bevonulnak Nagyszebenbe - legfontosabb katonai központja a császári haderőnek. Március 20-21 között Brassónál és Feketehalomnál lesz győzelem és sikerül kiűzni a császári és orosz csapatokat Erdélyből.
3. szakasz: dicsőséges tavaszi hadjárat 1849 márciusától 1849. július elejéig. Közvetlen előzménye 1849. február. 26-27 Kápolnai csata. Windisch Grätz csatában győz és azt a jelentést küldi Ferenc Józsefnek, hogy a „lázadó csordákat szétvertem és nemsokára Debrecenbe is eljutok". Ennek hatására Ferenc József kiadja az Olmütz-i alkotmányt (március. 4.) és ebben Magyarországot örökös tartománynak tekinti. Tárgyalni tovább nem lehet katonai válasz a tavaszi hadjárat. A hadjárat haditervét Klapka György tábornok, Görgey és Damjanich készítik elő. Első támadás 1849. március 5 Szolnoknál győzelem, Damjanich győz a vörös sipkások élén. Ezután a sereg Buda irányába vonul. 1849. március 30-án Gyöngyösnél, ápr. 2-án Hatvannál, ápr. 4-én Tápióbicskénél, ápr. 6-án Isaszegnél döntő győzelmet aratnak, majd ápr. 7-én Gödöllőnél ismét győznek. Gödöllő után a sereg két részre válik, Egyik rész tovább üldözi a csapatokat Komárom irányába. Másik részük Pestet és Budát indul visszafoglalni. A Komárom felé menő csapat ápr. 10-én Vácnál, ápr. 9-én Nagysallónál, ápr. 22-26 között elfoglalják Komáromot (Klapka lesz a várkapitány, és okt. 2-ig kitartanak). Másik csapat Aulich Alajos vezetésével ápr. 22-24 között felszabadítja Pestet, majd erősítés érkezik és május elejétől május. 21-ig tart Buda ostroma. 1849 ápr. 14-én Debrecenben kiadják a függetlenségi nyilatkozatot. Megkezdődik a Habsburg-ház trónfosztása. Kossuth Lajos kormányzó lesz és Szemere Bertalan lesz a miniszterelnök, és május. 1-től alakít kormány.
4.Szakasz: (a szabadságharc leverése- 1849 júliusától augusztus 13-ig Világosi fegyverletétel, 1849. október 6. megtorlás). 1849. május 9-én II. Miklós orosz cár bejelenti, hogy a szent szövetségi alapelvek értelmében támogatja a Habsburgok támadását Magyarország ellen.

1. alapelv: statusquo - adott helyzet fenntartása. Az angolok is támogatják, ill. csendesen jóváhagyják a beavatkozást
2. legitimitás elve: a törvényes uralkodó hatalmát fenntartani is megvédeni.
3. intervenciós politika: fegyveres beavatkozás, konzervatív szolidaritás. Kb. 200 ezer fős sereg, avatkozik be. 1849 júniusában a bécsi udvar III. támadása. Vezetője Haynau, az osztrák haderő kb. 170 ezer fős plusz 200 ezer fős orosz haderő. Kb. 360-370 ezer fős sereg támad. Két haditervet készítenek. Az egyik terv Győr és Komárom térségében akarja megállítani az osztrák haderőt és ezt követően az oroszokat, sőt az oroszokkal szemben tárgyalásokat javasol Görgey. 2. terv: kiüríteni a fővárost és leköltözni Arad, Temesvár, Szeged térségébe, közben pedig Bem hadseregének kéne feltartóztatni az orosz hadsereget. Katonai vereségek vannak. 1849. június 30-án Győrnél vereséget szenvedünk, így az első haditerv meghiúsult, bár még Komáromnál július közepéig ellenállást tanúsítunk, majd az osztrákok kikerülik a várat és Buda irányába vonulnak. 2. haditerv értelmében leköltöznek Arad, Temesvár Szeged térségébe. Görgey hatalmas bravúrt hajt végre és egy másik útvonalon zavarva az orosz támadást, az Alföld északi részén szintén bevonul ebbe a térségbe. Júl. 31. Segesvári csatavesztés (Petőfi itt hal meg). Aug. 2-án döntő vereség. Aug. 10-én Kossuth Lajos átadja a hatalmat Görgeynek és elmenekül az országból. Görgey megígéri, ha Temesvárnál sikerül győzni, akkor nem teszi le a fegyvert, ha nem sikerül győzni leteszi a fegyvert az oroszok előtt. Aug. 9-én Temesvárnál csatát vesztünk, Görgey úgy dönt, hogy mégsem teszi le a fegyvert, de az oroszok megígérik, hogy közbenjárnak annak érdekében, hogy ne legyen megtorlás. De semmilyen kézzelfogható garanciát nem adnak. Aug. 13-án Világosnál letesszük a fegyvert. A szabadságharc leverésének okai, feltételei: 1. túlerő. 2. külpolitikai elszigeteltség, 3. katonai vezetési hibák.
4. katonai vereségek.
5. ún. békepárti tevékenység
.
6. nemzetiségi mozgalmak, ellentétek (horvátoknak, szerbeknek, románoknak a bécsi udvar autonómiát ígért). A románokkal sikerül megegyezni, de már késő,
7. belső ellentétek.
8. Jelentős vereségeink voltak a tavaszi hadjárat során
, kevés a lőszer, pénzügyi-gazdasági problémák lesznek, pestis, kolerajárvány. A parasztok egy része a nyári munkák miatt nem áll be katonának, ill. akadályozzák őket. Az oroszok előtt tettük le a fegyvert ezért az osztrákok még haragszanak és elindul a megtorlás. Csak Görgey és a komáromi vár védői kapnak amnesztiát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése