- 10. TÉTEL - Polgárosodás kezdetei és a polgári átalakulás a reformkorban

    Reformkor 1825-1848. jelentősebb reformkori történelmi személyek: Széchenyi István 1791-1860, Kossuth Lajos 1802-1894, Deák Ferenc 1803-1876, Csapó Dániel 1778-1844.
Reform fogalma: a fennálló társadalmi rendszer megdöntése nélkül polgári átalakulás, polgárosodás, polgári fejlődés folyamata indult el.
Szükség van a következő főbb kérdések rendezésére: jobbágyfelszabadítás, közteherviselés, népképviselet, független, felelős magyar kormány, vámunió: a kettős vámrendszer megszüntetése. Nemzeti gazdaság egységesítése, egységes piac létrehozása, közigazgatás egyesítése, nemzetiségi kérdés rendezése. A történelemben két irányzat fejlődik: liberalizmus. nacionalizmus.
1825-27-es országgyűlés: 1825-ben I. Ferenc (1792-1835) hívta össze. Felsőbüki Nagy Pál elnökölt és előterjeszti a magyar nyelv ügyét, ekkor Széchenyi István felajánlja birtokainak egy évi jövedelmét egy Magyar Tudós Társaság létrehozására, amely a magyar nyelv terjesztésével foglalkozna, vagyis a tudományok nyelve is magyar legyen. Wesselényi Miklós erdélyi báró is csatlakozik a felajánláshoz.
1832-36-os országgyűlésen (az uralkodó I. Ferenc társuralkodója lesz. V. Ferdinánd 1830-tól, majd 1835-48 decemberéig uralkodik. 1830-ban megszületik Ferenc József, akit az édesanyja Zsófia főhercegnő szintén királynak nevel, és 1848 decemberében sikerül majd trónra juttatni) : 3 híres személy vett részt: Kölcsey Ferenc (Szatmár megyei követ), aki a jobbágyfelszabadítás ügyét veti fel. Deák Ferenc: a népképviselet ügyében valamint a Btk. módosítása ügyében szólal fel, (Zala megyei ügyvéd), valamint a Ptk. megfogalmazása is ekkor kezdődik. Wesselényi Miklós erdélyi báró a közteherviselés ügyében tesz javaslatokat és támogatja, Kölcsey javaslatait. 1838-ban az árvíz idején sok embert megment, majd később egy koncepciós per lesz és bebörtönzik. 1840-ben kiengedik. Ezen az országgyűlésen minden reformkori kérdés és probléma felvetődik, javaslatokat tesznek felirat formájában, de az új uralkodó (V. Ferdinánd) nem meri vállalni a felelősséget. Metternich kancellár egy új államtanácsot alakít: ez visszautasítja a javaslatokat és szétoszlatják az országgyűlést.
1839-40-es országgyűlés: Deák Ferenc kezdeményezésére sikerül elérni, hogy a politikai foglyokat szabadon engedjék, és a pereket megszűntessék. Bevezették az ún. önkéntes örökváltságot (a földesúr és a jobbágy, szerződést köthet, és a jobbágy megválthatja az úrbéri szolgáltatásait), Váltóról és gyárakról szóló törvények: (lehetséges volt manufaktúrákat és gyárakat alapítani, a munkaidőt Európában elsőként 8 órában állapították meg, a női és gyermekmunkát korlátozták, sőt tiltották is).
1843-44-es országgyűlés: 1844. II. törvénycikk - A magyar lett a hivatalos államnyelv. A jobbágyok a megváltás után a jobbágytelekkel szabadon rendelkezhettek (ún. birtok bírhatási jog) - és hivatalt is viselhettek. Nemesi vármegyék ún. háziadót fizetnek ennek egy jelentős része visszakerül a megyébe. I 847-48-as országgyűlés: az utolsó rendi országgyűlés 1847 novemberében gyűlt össze, megalakult az ellenzéki párt és kiadták az ellenzéki nyilatkozatot. Ebben összefoglalták a reformkori követeléseket. Ezeket nem sikerült törvénybe iktatni, csak felemás határozatok születnek. Felirat formájában ezt a nyilatkozatot az uralkodó elé terjesztik 1848. március 3-án, Kossuth Lajos mondott beszédet ebben az ügyben. Széchenyi István programja (1791-1860). (Bécsben született és ott is halt meg), apja Széchenyi Ferenc, aki a Nemzeti Múzeumot és az Országos Könyvtárat alapította, ill. aktív közéleti személyiség is volt, és ő is kezdeményezett reformokat. Anyja Festetics Júlianna, Keszthelyről származik, és az ő bátyja Festetics György alapította az első jelentős gazdasági főiskolát: a Georgikont és mintagazdaságot tartott fenn a környéken. Egész Európát beutazta és sok tapasztalatot szerzett, és észrevette az ország elmaradottságát, és élethivatásának érezte, hogy minél többet tegyen a hazájáért. A család birtokközpontja Nagycenken volt, és már itt is jelentős újításokat és korszerűsítéseket vezettek be, és mintagazdaságot tartottak fent.
3 fő műve van: Programadó mű: Hitel (1830), Világ (1831) Stádium (1833) jelent meg.
Stádium: 12 pontban foglalja össze a programját:
1. és 2. : Főnemeseknek szükségük van hitelre és a középbirtokos nemeseknek is. Ők árutermelő gazdálkodást folytatnak. Korszerűsíteni akarnak: új eljárásokat akarnak bevezetni, fajtanemesítést, szakképzett gazdatiszteket foglalkoztatni, bérmunkások alkalmazása szükséges, új gépek kellenének. Az ősiség törvénye miatt nem kaphatnak hitelt. A földeket nem lehet eladományozni, családon vagy nemzetségen belül öröklődik. A birtok nincsen szabad forgalomban, vagy polgári tulajdonban. A birtok fedezet lehetne a hitelfelvételnél, ezért az ősiség törvényét vagy módosítani vagy eltörölni kellene.
3. A birtok a kincstárra száll vissza és ezért nem bérbe adható.
4. Birtokszerzési jog: legyen a kisnemeseknek és a jobbágyoknak is birtokbírhatási joguk.
5. és 6. : Törvény előtti jogegyenlőség: Az Alkotmány sáncai közé beemeljük a jobbágyokat
7. A közteherviselés fogalmazódik meg, vagyis a-nemes is fizet adót. Létrehoznak egy házipénztárat-háziadó. Egy alap jön létre és ennek egy részét a vármegye visszakapja (közlekedésfejlesztés)
8. A háziadó felhasználásáról szói, ill. a folyók szabályozását, közlekedés fejlesztését tartja szükségesnek. A szabad verseny akadályait akarja elhárítani.
9. A céhek, monopóliumok hatósági árszabályozása, ezekkel akarja elhárítani a szabad verseny akadályait
10. A törvények magyar nyelven történő kiadatása, üzleti életben és a hivatalokban is magyar nyelv legyen.
11. A helytartótanács hatalmát, hatáskörét kell megnövelni.
12. A nyilvánosság megteremtése.
Programjainak értékeléseként elmondhatjuk, hogy lassú, fokozatos polgári átalakulást akart, polgárosodási folyamatot szerves fejlődésként kívánta biztosítani, ezért kerülte az összeütközést a bécsi kormányzattal. Saját társadalmi rétegének, az arisztokráciának szánta a vezető szerepet, de a programját valójában a magyar köznemesség karolta fel és valósította meg.
Széchenyi István gyakorlati alkotásai: folyók szabályozása, (Duna, Tisza), Lánchíd építése, Vaskapu megépíttetése, takarékpénztárak létesítése, kaszinók,(közéleti tevékenység folyt ezekben), lóversenypályák, lóversenyzés, lótenyésztésben új fajták, fürdők, parkok, sétányok, kórházak létrehozása, meghonosítása. Gőzhajózás a Balatonon és a Dunán, vasútépítés Pest és Vác között, hengermalmok építése, óbudai hajógyár, vasöntöde fűződik a nevéhez. Kezdeményezte a selyemhernyó tenyésztést, valamint a mezőgazdaságban számos új növényfajta termesztését pl.: új búza és kukorica valamint ipari növények. 1840-es években már inkább a gyakorlati tevékenysége és nem politikai álláspontja tette őt népszerűvé.
Kossuth Lajos programja (1802-1894): ZempIén vármegyében született Monok községben. Iskoláit Sárospatakon és Sátoraljaújhelyen végezte, ügyvédnek tanult.
1830-31-ben a kolerajárvány idején rendkívül jó szervezőtehetségről és szónoki képességeiről adott tanúbizonyságot. 1832-ben az országgyűlésen vesz részt és 1836-ban országgyűlési tudósítások címmel állítanak össze „újságot”. Ezért és a törvényhatósági tudósításokért bebörtönzik társaival együtt (Lovassy Lászlóval együtt). A börtönben angolt és közgazdaságtant tanul. 1840-ben kiszabadul és 1841-ben a Pesti Hírlap szerkesztője lesz. Új műfajt terjeszt, ez lesz a vezércikk, és ebben hozza nyilvánosságra programját.
Programjának pontjai:
1. Érdekegyesítés, jobbágyfelszabadítás. Kötelező örökváltság: a jobbágytelket megkapja a jobbágy és a földesúr állami kármentesítést (kárpótlást) kap értékpapír formájában. Jobbágytelek két részből állt: belső telek: ház, udvar stb. Külső telek: szántóterület.
2. Közteherviselés: nemes is fizessen adót.
3. Polgári államszerkezet megteremtése: népképviseleti országgyűlés: jogkiterjesztés és polgári jogegyenlőség. Felelős kormány jöjjön létre. A bírói hatalomban esküdtszékek vegyenek részt, akik szakképzettek.
4. Gazdasági önrendelkezés: főleg az ipar fejlesztése és a vámrendszer átalakítása és a Védegylet létrehozása (1844). Az elsők között Tolna megyében is megalakulnak. Bonyhádon Perczel Mór, Szekszárdon Augusz Antal, Bezerédj István. A Védegylet tagjai megfogadják, lehetőleg csak magyar árúkat vásárolnak és támogatják a magyar ipar fejlődését
Kossuth programjának értékelése: Széchenyi programját népszerűsíti 1840-es években, radikálisabb, gyorsabb változásokat akar, és gazdasági önrendelkezés vonatkozásában szembe kerül a bécsi kormányzattal, de nem akar nyílt szembenállást, azonban a későbbiekben a bécsi udvar akadályozza az ellenzéki párt programjának a megvalósítását, ezért az összetűzés elkerülése nem lehetséges. Mindkét politikus és vezető egyéniség az 1848-as Batthyányi kormányban miniszteri funkciókat tölt be, Széchenyi közlekedési és munkaügyi miniszter, Kossuth pedig pénzügyminiszter volt. Mindketten sokat tettek a polgárosodás, a tőkés gazdasági fejlődés és a polgári átalakulás reformkori folyamatában.